Délvidéki várak címmel az óbecsei Historiae Hagyományőrző és Történeti Társulat szervezésében nemrégen bemutatásra kerültek Blaskó Márta filmjei. A rendezvény házigazdája Tari István volt.Blaskó Márta Bezdánban született. Régész szeretett volna lenni, aztán mégis az újvidéki Bölcsészettudományi Kar...
Blaskó Márta Bezdánban született. Régész szeretett volna lenni, aztán mégis az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén szerzett tanári és fordítói diplomát, de a régi álmát nem adta fel. A volt Jugoszlávia tagországainak történelmi múltjával kezdett el foglalkozni, dokumentumfilmjei a Duna Tv-ben láttak napvilágot. Figyelmét megragadták a témákhoz kötődő legendák, a hatalmas várak falain belül és körülöttük pezsgő élet. A védelmük igen nehéz lehetett, talán sehol másutt nem volt annyira észlelhető a szerencse forgandósága, mint ezekben a védelmi bástyákban.
Múltunk legromantikusabb és leglátványosabb emlékei a várak - hangzott el a filmbemutatón. Van, amelyikből már csak árok vagy sánc maradt, vagy csak a romok üzennek az utókornak, másoknak pedig még állnak a falai. Többet múzeumként láthat a szemlélő, esetleg szállodává alakították át őket. Többségüket a történészek kutatják, néhai fénykorukhoz vagy hanyatlásukhoz számos legenda fűződik. A mai magyarországi, romániai és a szlovákiai várakkal a történészek, úgy tűnik, többet foglalkoztak, mint azokkal a magyar történelmi erődítményekkel, amelyek az idő múlása ellenére is igen jó állapotban maradtak fenn a néhai Jugoszlávia, ezen belül pedig Horvátország, Bosznia, Bácska, Szerémség területén, főleg a Duna mellett. Igaz, a kilencvenes évek háborúi némelyekben jelentős károkat okoztak. Tudnunk kell, hogy mára az itt élő magyarság kultúrájának szerves részévé váltak, míg a középkori történelmi eseményekre vonatkozóan ez nem mondható el, sem a Vajdaságban, sem Magyarországon. Mivel a középkori váraknak az egyetemes magyar kultúrára szempontjából igen nagy művelődéstörténetei jelentőségük van, szükség van a bemutatásukra.
A bemutatkozás után következett a délvidéki várakról szóló filmkockák vetítése:
Újlak (llok), magas falak védték a törököktől, 1460-ban búcsúhely lett. Erdőd (Erdut), reneszánsz építmény kör alakú toronnyal. Sárvár (Šarengrad), nem katonai célokra épült, inkább rezidenciának szánták. Tinnint (Knin), Csáktornyát (Čakovec) egykor mocsár vette körül, Zrínyi Miklós itt írta a Szigeti veszedelem c. hőskölteményét. Krapina neve Korvin Jánoshoz fűződik. Nevét mint a legjobb horvát bánét őrzi az emlékezet (elismerték, hogy magyar volt), küzdött a portyázó törökökkel, hogy megvédje Krapinát. Kiváltságokkal ruházta fel és gazdaggá tette a várost. Trackenburg (Trakošćan), Horvátországban a Draškovićok lakosztálya volt.
A szerbiai Bács (Bač) mocsaras területen épült széles falakkal, több ezer katona részére. 1526-ban a törököké lett, mára az enyészeté. Pétervárad (Petrovaradin) sziklás területre épült. A jól megőrzött vár helyén a középkorban egy másik állt. Zalánkemén (Slankamen), az idő vasfoga sajnos kikezdte. Zimony (Zemun), majd Nándorfehérvár (Beograd), ez utóbbi gyalogos ostrom ellen épült. Szabács (Šabac) várát a török szultán építette, falait a folyó mossa. Titel (Titel), mára füves domb csupán, a falakat tönkretette az enyészet, akár Galambócét (Golubac), majd Szendrődét (Smederevo).
Boszniában található Jajca (Jajce), mely a bosnyák királyok székhelye volt. A bánság 64 évig létezett. Byhac (Bihać), a nevezetes kapitánytoronnyal. A legenda szerint: akié Bihać, azé Bosznia.
A Szlovéniában lévő várak közül a következők kerültek a dokumentumfilmbe: a Celjéhez a Cillei főúri család múltja fűződik, a lendvai (Lendava) vár szerepe a védelem volt, amit bástyarendszerrel fokoztak. Fénykora a XV. században kezdődött, a XVI. századtól még fontosabb szerepet kapott. A XVIII. században várkastély lett.
A várakról szóló történelmi ismertetőt és legendákat nagy érdeklődéssel hallgatták végig az egybegyűltek. Utána csak úgy sorjáztak a kérdések és az észrevételek. Az érdeklődőkben tudatosodott a magyarok múltja, egy néhai ország történelme, népének sorsa és kitartása.