„Ilyen csendes őszidőben sok régi dolgok megfordulnak öreg emberek fejében.” - Kárpáti Aurél: A bihari remete /részlet/
Ezen a napon született 1884-ben Cegléden Kárpáti Aurél (eredeti nevén: Gungl Aurél Miklós) Kossuth-díjas (1960) és kétszeres Baumgarter-díjas (1929 és 1936) magyar színházi és irodalmi kritikus, író, költő.
(Cegléd – 2024. február 12.)
Az esztergomi tanítóképző elvégzése után fővárosi napilapok és hetilapok munkatársaként működött, a Magyar Szemlébe, a Hazánk című napilapba és az Új Időkbe írt verseket, kritikákat. Mint kritikus, a korabeli színházi és irodalmi életben jelentős szerepet töltött be. Szépirodalmi művei közül az 1920-ban kiadott A bihari remete című elbeszélése az egyik legemlékezetesebb alkotása. (külső hivatkozás: Wikipédia)
„Százkilenc esztendő előtt sugarasabb ősz járt a berettyókovácsi pusztán. Dér alig fogta a hervadó füvet. A lápos elmélyült ezüsttükrében vénülő szépasszonyok telhetetlen hiúságával nézegette magát a felhőtlen magasság s lenn a síkon, az istrázsát álló jegenyék fölé, hálós aranysátort vert délszínben a nap. Nagy, égig érő csend rejtegette a messzi tanyákat, a töretlen náderdőt, a löszpart meredekjén bókoló rozmaringfűz-sövényt s a lankás dombolt martjából kimagasló fehér udvarházat, melynek zsindelysüvegét a néhai bécsi királynő újmódija szerint vonatta dupla peremre Bessenyey György úr.” – Kárpáti Aurél: A bihari remete /részlet/
Kárpáti Aurél 1963. február 7-én hunyt el Budapesten.
(Budapest, Ferencváros – 2024. február 4.)
Fényképezte: Martinek Imre
