1950. óta minden év december 10-én ünnepeljük az emberi jogok világnapját, annak tiszteletére, hogy két évvel korábban, ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely az emberiség történelmében először ismerte el, hogy „minden embernek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz“. Ez a dokumentum kifejti, hogy az emberi jogok egyetemesek, és nemzeti hovatartozástól, ideológiai meggyőződéstől, kulturális és szociális helyzettől függetlenek.
Sajnos december 10-ét az idén is a koronavírus okozta világjárvány árnyékában ünnepeljük, melynek terjedése, következményei és a megfékezésére irányuló állami intézkedések a legközvetlenebbül kihatnak egyes emberi jogok és szabadságok érvényesítésére és élvezetére. Az egész világ egyesítette erőit e járvány elleni harcban, és úgy tűnik, hogy a közös gond, ez a küzdelem a ragályos kór megfékezéséért most jobban összeköt mindnyájunkat, mint eddig bármikor. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a koronavírus nem csupán egy világméretű egészségügyi válságot okozott, de messzemenően kihatott a társadalmi és gazdasági folyamatokra is, szerteágazó következményeket idézve elő az emberek életében. Az egészséghez való jogra úgy kellene tekinteni, mint a legalapvetőbb emberi jogra, amely nélkül legtöbb más jog sem érvényesülhet.
Ez a világméretű járvány, amely továbbra is uralja életünket, különösen azokat érinti, akik már korábban is diszkrimináltak voltak, és a társadalom peremére szorultak. A kormányok világszerte eddig példátlan intézkedéseket vezettek be, hogy megküzdjenek a pandémia okozta kihívásokkal, és csökkentsék a lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyeket. A vírus terjedése sajnos emberáldozatokat is követel és emellett a megélhetést is elveszi a családoktól.
Úgy tűnik, hogy az elszigeteltség felélesztette a privát szféra egyes hagyományos dimenzióit – otthonaink zártabbá váltak, mindennapi (magán- és szakmai) tevékenységünk pedig jelentős arányban helyeződött át családi keretekbe.
A COVID-19 világjárvány nyilvánvalóan új jogi kérdéseket vetett fel és új kihívásokat állított az emberi jogok közötti egyensúly megteremtése elé, melyeket össze kell hangolni a járvány megfékezésére hozott óvintézkedésekkel. Ez befolyást gyakorol majd a hosszabb távú emberi jogi normák kidolgozására a közegészségügy terén, és a közeljövőben meghatározza az emberi jogok hatékonyságát a rendkívüli helyzetekben. Továbbra is küzdenünk kell azért, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az emberi jogok elért szintjének megőrzése és a korlátozások lehetősége között, hogy ismét úgy élhessünk, mint a járvány előtt.
Szabadka, 2021.12.10.
Helyi polgári jogvédő
Tóth Szalai Erika
