A Szegedi Szabadtéri Játékok részeként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon láthattuk a Csönded vagyok című koncertet, mellyel a legendás ének- és gitárművészre, dalszerzőre, Cseh Tamásra (1943—2009) emlékeztek.
Hrutka Róbert és művésztársai tavaly, a zenész-énekes 80. születésnapja tiszteletére alkották meg az összeállítást, melyet az idén éppen halálának 15. évfordulóján láthattak mindazok, akik helyet foglaltak az újszegedi nézőtéren. Ebből az alkalomból a hangulatos műsorban a magyarországi színházi élet kiválóságai énekelték Cseh Tamás és Bereményi Géza ikonikus dalait.
A különleges estet Hrutka Róbert fogta össze, aki a hangszerelés mellett énekesként és gitáron is közreműködött. Kiváló zenekarában Markó Ádám felelt a dobokért, Fehérvári Attila játszott basszusgitáron, Galambos Zoltán zongorázott, Kalmus Felicián csellózott, Dely Domonkos pedig vokállal és perkán járult hozzá a hangzáshoz.
Hrutka Róbert
A generációk számára kedves dalok énekes megszólaltatására a magyarországi színházi világ valódi csillagai vállalkoztak. Fellépett Udvaros Dorottya, az összetéveszthetetlen hangú Für Anikó, a népszerű és elismert színművész házaspár, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter. A csapatot erősítette Gubik Petra, valamint a Szegedi Nemzeti Színház két tagja, a prózai és zenés szerepekben egyaránt remeklő Szegezdi Róbert és Szélpál Szilveszter operaénekes — az eredeti tervek szerint szereplő Cserhalmi Györgyöt helyettesítette, aki betegség miatt nem tudott részt venni a produkcióban.
Minden fellépő két-két szólót énekelt, volt két közös, valamint egy-egy férfi- és női dal. Nagyon élvezetes volt az urak tolmácsolásában a Munkásszállás, emlékezetes marad Udvaros Dorottya impulzív előadásában a Dal a ravaszdi Shakespeare Williamről vagy Für Anikó láttatásában a Légy ma gyerek című szerzemény. De a mintegy húsz szám között olyan számomra nagy kedvencek is felcsendültek, mint a Fehér babák, a Budapest, az Illegalitásban, Az ócska cipő vagy a Karom kitárva.
Szegezdi Róbert, Rudolf Péter, Szélpál Szilveszter
Rendkívül izgalmas volt az az új megközelítés, amellyel a színészek saját magukon szűrték át a dallamot és a szöveget. Senki sem akarta Cseh Tamást utánozni, mindenki önmagát adta, a saját ízlése, kifejezésmódja jelent meg, mely mégis csodálatos összhangban volt az eredetivel, melyet jól ismerünk, és rongyosra hallgattunk a lemezeken vagy kazettákon. (Nekem például szinte a teljes Cseh Tamás-életmű kazettákon van meg, és féltett ereklyeként őrzöm azt a fekete-fehér fotót, amely akkor született, amikor a ’90-es években Zentán interjút készítettem vele.)
A Csönded vagyok című koncert volt a bizonyítéka annak, hogy Bereményi Géza szövegei és Cseh Tamás dallamai most is ugyanúgy hatnak a közönségre, mint évtizedekkel ezelőtt.
Nagy-Kálózy Eszter, Udvaros Dorottya, Für Anikó, Gubik Petra (a Szegedi Szabadtéri Játékok / Tari Róbert felvételei)