Csíksomlyói búcsú

Csíksomlyói búcsú

Zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják meg a pünkösdszombati búcsút.

A búcsút szervező ferences szerzetesek korábban arra kérték mindazokat, akik Csíksomlyóra készültek, hogy csak szívükben zarándokoljanak, és a televízióban, rádióban, valamint az interneten kövessék az idei búcsút.

A hívek fegyelmezetten alkalmazkodtak a kéréshez. A csíksomlyói kegytemplom előtt egy órával a mise kezdete előtt mintegy ötvenen várakoztak, a járvány elleni rendelkezésekben előírt távolságot tartva egymástól. A templom előtt összegyűlt híveknek hangszóró közvetíti a templomban zajló szertartást.

A pünkösdszombati körmenet idén sem maradt el. Papok és hívek kis csoportja felvitte a Kis-Somlyó-hegyen álló Salvator kápolnához és a szabadtéri misék Hármashalom-oltárához a Labarumot. A henger alakú győzelmi zászló a pünkösdszombati körmenet legfontosabb jelképe. A mintegy 30 kilogrammos Labarumot a hagyomány szerint a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium legjobb eredményt elérő végzős diákja viszi.

A kegytemplom közelében az Erdélyi Mária Út Egyesület hirdetőtáblája elé rögzített lécekre kötözték fel azokat az imaszándékokat, szalagokat, amelyeken székelyföldi települések küldték el üzeneteiket Csíksomlyóra. Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke az MTI-nek a mise előtt elmondta: csaknem száz szalag érkezett Csíksomlyóra. Ezeket megáldják a ceremónia keretében.

A székelyföldi közösségek üzeneteit gyalogos, lovas és kerékpáros stafétával juttatták el a Mária-út zarándokai, akik hármas csoportokban, kereszttel, székely zászlóval és Mária-út-zászlóval zarándokoltak a szomszédos településig.


Az üres Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyereg, valamint a Hármashalom-oltár a csíksomlyói búcsú napján, 2020. május 30-án. (Fótók: MTI/Veres Nándor)

 


Áldoztatás a szentmisén a csíksomlyói kegytemplom udvarán

 


A hívek hangszóróból hallgatják a szentmisét a csíksomlyói kegytemplom udvarán a csíksomlyói búcsún.

 

 

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szerint ugyan más, de nem biztos, hogy rossz az, hogy a járvány miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút. A búcsús szentmise szónoka abbeli hitének adott hangot, hogy „a járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához”.

A februárban felszentelt Kovács Gergely érsek egy idős bölcs ember példázatával kezdte prédikációját, akinek egy vihar idején elkóboroltak a lovai, majd napok múltán visszatértek, és vadlovakat is hoztak magukkal. A vadlovak betörésekor a bölcs ember fia leesett a lóról, és karját törte, de később épp emiatt nem vitték el a háborúba. A szomszédok előbb bajnak, majd szerencsének tekintették a történetet, de ő mindig feltette a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz? Honnan tudjátok, hogy ez jó? A rossz rendre jónak bizonyult, a jó pedig rendre rossznak.
Megemlítette: a koronavírus-járvány miatti állami rendelkezések következtében a zarándoklat és az együttlét hiányzik az idei ünnepből. Egy neki írt üzenetet idézett, mely szerint úgy érzi a csíksomlyói Mária vonzását a hívő ember, mint a vándormadár érzi, hogy útra kell kelnie. A csíksomlyói zarándoklat benne van a lelkekben, és a zarándokok mégsem vehettek részt rajta.
„Honnan tudjátok, hogy ez rossz?” — tette fel ismételten a kérdést az érsek.
„Ha Isten megenged valamit, amit rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnunk kell, hogy az Isten jó, és jót akar népének” — adta meg a választ.
 


Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szentmisét celebrál a csíksomlyói kegytemplomban a csíksomlyói búcsú alkalmából.

Felidézte: Jézus is úgy érezte a kereszten, hogy az atyja elhagyta őt, aztán harmadnapra kiderült, hogy mégsem. „A történelem folyamán nem egyszer érezhette a mi népünk, hogy Isten elhagyta, elfordította tőle arcát. Ha ezeket az alkalmakat felidézzük, megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés a mélységes gyász érzése.”
Vigaszként Ferenc pápa Csíksomlyón elmondott szavait ajánlotta, aki úgy vélekedett: nem szabad elfelejteni a múltat, de cselekedni kell a jövő érdekében, és kérni kell a kegyelmet, hogy Isten „a régi és mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”. Kijelentette: a járvány sok mindent átértékelt bennünk, megtanított arra, hogy mi az, ami az igazán értékes, mi az, ami maradandó. „Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúval is ugyanez történik. A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához” — fogalmazott.
Kovács Gergely felidézte: nem az első alkalom a búcsú történetében, amikor nem gyűlhettek össze a zarándokok.
„Ne feledjük, hogy a történelem ura az Isten, aki mindig jót akar nekünk. Vállaljunk sorsközösséget, és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a napba öltözött asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el most ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat senki és semmi nem veheti el” — fogalmazott az érsek.
A csíksomlyói kegytemplomból közvetített szentmisét több internetes csatornán, a Duna Televízióban és az erdélyi Mária Rádióban követhették a hívek. A templom előtti téren mintegy 250-en gyűltek össze.


Gazda Árpád/MTI

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg HÍREK KÉPEKBEN rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyói búcsú
Facebook

Támogatóink