A szeleburdi család
A háromgyerekes Faragó család tagjai egy körfolyosós, pesti bérház kétszobás lakásában élnek meglehetősen zsúfolt körülmények között, de sosem unatkoznak: nincs az a kutya, ékszerteknős, hörcsög vagy fikusz, amely ne lelne otthonra náluk. A szobákat egybenyitják, hogy a pingpongasztalon játszhassanak a szomszéd gyerekekkel, akik a csodával határos módon szintén elférnek náluk. Minden álmuk egy tágas, kertes családi ház, melyre csak akkor lehet esélyük, ha a családfő megjelenteti a csigákról szóló tanulmánykötetét. Gépel is serényen, ám a nagy hangzavarban ez nem könnyű. A szomszéd, a tehetős Belvizi ezzel szemben párttagsága jóvoltából kiköltöztetheti családját a zöldövezetbe. Így azonban magányos, egyke kislányának legfőbb álma, hogy az örökké vidám Faragó gyerekekkel játszhasson, mégsem teljesül. A film forgatókönyvét a hasonló című ifjúsági regény szerzője, Bálint Ágnes írta. A filmben olyan ma is ismert színészekkel találkozhatunk, mint Ábel Anita (Picur) és Ullmann Mónika (Andrea).

Szeleburdi vakáció
A történet folytatódik. A Faragó család anyagi gondok miatt nem tud nyaralni a gyerekekkel, ők pedig nem hajlandóak elfogadni a nagyszülők által felkínált, unalmas üdülőhelyet, ahová még az állataikat sem vihetnék. Egy Kópé nevű vizslának köszönhetően a család végül megismeri Dédikét (Turay Ida), akinek a férje hajóskapitány volt, és ráhagyta Ramónát, a réges-régi, rozzant hajótetemet. Faragó anyuka és apuka a gyerekekkel meg a szomszédokkal, valamint Dédike családjával elindulnak a Dunakanyarba, hogy megkeressék és rendbe hozzák a roncsot. Természetesen ez lesz az egyik legcsodálatosabb vakációjuk — még akkor is, ha a történet nem éppen úgy alakul, mint egy tipikus hollywoodi happy end.

Égig érő fű
„Csak az a szép zöld gyep, az fog hiányozni!” — így sóhajt Poldi bácsi, a nyugdíj előtt álló parkőr ebben a történetben. És bizony a fű a központi témája ennek a szívhez szóló, humoros ifjúsági történetnek. Misu, a nagy képzelőerővel megáldott, csupa szív kisfiú mindent megtesz, hogy segítsen a bérházukban lakó Poldi bácsinak. Összefog a többi lakóval, rendőrrel, szenesemberrel, doktornővel, hogy gyepet varázsoljon a belváros kőrengetegébe. Számos akadállyal és nehézséggel kell szembenéznie, ám Misu elég kitartó, mert tudja, ha igazán akarja, a lehetetlen dolgok is valóra válhatnak. A Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regényéből készült filmet a Szeleburdi-filmek egyik forgatókönyvírója, Palásthy György rendezte, zenéjét pedig az LGT szerezte.

Tessék engem elrabolni
Minden gyerek rémálma, hogy a szülei egy nap lemondanak róla, és állami gondozásba adják. A kilencéves Misivel éppen ez történt: édesanyja a születésekor a kórházban hagyja, így intézetben él. Az érzékeny gyerek nehezen viseli a lelketlen mindennapokat, egyetlen vágya, hogy hazavigyék és szeressék. A magát Süninek nevező, szeretethiányos kisfiú kedves, fiatal tanárnőjén (Venczel Vera) kívül senkit nem enged közel magához. Haragban áll mindenkivel, sokat csavarog. Aztán egy nap megismeri Rózsika nénit, aki férjével együtt nagyon vágyik gyerekre, de nem lehet nekik. Süni leveleket küldözget az asszonynak, és egy lelki fogócska kezdődik. Sok gyerek ismeri az elhagyatottság, szeretetlenség érzését. Számos szülő nem ér rá a gyerekeivel foglalkozni, mert dolgoznia kell, esetleg maga is depressziós. Ilyenkor könnyű bezárkózni. Bátorsággal és szeretettel azonban bármi leküzdhető. Erről szól ez a film.

Gyerekrablás a Palánk utcában

Napjainkban (is) mindennaposak a csonka, egyszülős családok, és nemcsak a válások nagy száma miatt. Az általános pénzügyi bizonytalanság következtében néha egész családok költöznek külföldre, de az is gyakori, hogy csak az édesapa kényszerül más országba menni, hogy eltarthassa az otthoniakat. Ez történik a tizenhárom éves Lajcsival is. Édesapja Olaszországban kaminonsofőr, ő pedig Pesten él édesanyjával és húgával, Orsival. A kiskamasz rémülten veszi észre, hogy az édesanyja körül legyeskedő, haszonleső Sándor bácsi már az esküvőjüket tervezgeti. Végső lépésre szánja el magát: barátai segítségével elrabolja saját magát. Kitör a pánik, mindenki Lajcsi nyomában van. A fiatal, egy kissé magának való nyomozó, Hecseki (Koltai Róbert) hamar rájön a turpisságra, de megérzéseire hallgatva a padláson rejtőző gyerek mellé áll.

Keménykalap és krumpliorr

Talán az egyik leghíresebb magyar ifjúsági filmsorozat, kihagyhatatlan. Egy hamisítatlan cirkuszi detektívtörténet. Kisrece, Süle, Karcsi és Marci cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjüknek, a fiúnevet viselő Péterkének. Közben nyomozni kezdenek eltűnt kismajmok után, és hamar konkurenciára akadnak a fagylaltos Bagaméri személyében. Bagamérit a híres Alfonzó alakítja, továbbá felbukkan a képernyőn Páger Antal, Szilágyi István és Haumann Péter is. A filmsorozat alapját adó regény szerzője Csukás István, aki a kor szigorú cenzúrája ellenére is sikeres gyerekkönyvíró lett. A Keménykalap és krumpliorr világhírnévre tett szert, Amerikában is díjat nyert, bár akkoriban az alkotók nem kaptak ezért vállveregetést. Nem csoda tehát, hogy a gyerekszínészek közül csak néhány maradt a pályán.

Hahó, Öcsi!

A Balogh család legifjabb tagját, Öcsit apró csínytevései miatt bezárják a fürdőszobába. Itt megjelenik előtte Kököjszi és Bobojsza, a két mesebeli törpe, majd felajánlják, hogy mindenben a segítségére lesznek. Öcsi el is határozza: elmegy szerencsét próbálni, és „időt” szerezni szülei számára, hogy többet foglalkozzanak vele. Ám hiába jut el az Óragyárba, nem tudnak segíteni neki. Végül elmegy a bergengóc királyhoz. A két törpe közben letartóztatja a Balogh családot, bántalmazás miatt. Öcsi megmenti övéit a halálos ítélettől, majd elindul, hogy legyőzze a hétfejű sárkányt, mely birtokában tartja az „időt”.

Tüskevár

Mindenki olvasta a Tüskevár és a Téli berek című Fekete István-regényeket. (Ha nem, feltétlenül pótolja mulasztását!) Természetesen ezekből is készült film. A Tüskevár egy 1966-ban forgatott, majd 1967-ben bemutatott, fekete-fehér ifjúsági filmsorozat, melyet a Magyar Televízió készített, Fejér Tamás rendezésével. A film hőse Ladó Gyula, szülei a széltől is óvják, még az úttörőtáborba sem engedik el. A nyári szünetben azonban elmehet a Kis-Balaton mellé egy rokonhoz, aki megismerteti őt a természet szépségeivel. A nyaralás feltétele a jó bizonyítvány. A fiú és barátja nyári kalandjai elevenednek meg előttünk, sok kedves szereplővel, például Matula bácsival tarkítva a történetet.

Az utolsó padban

Lakatos Kati, a cigány kislány Budapestre költözik a falujából, s izgatottan várja az első napot az iskolában. Mezítláb indul útnak, legszebb szoknyájában. A tanárnő, Györgyi néni kedvesen fogadja őt, ám osztálytársai nem akarnak Kati mellé ülni, így a lány az utolsó padba kerül…

Abigél

A négyrészes filmsorozat Szabó Magda regényéből készült, a rendező Zsurzs Éva volt, akinek a lánya, Zsurzs Kati is remekelt az egyik matulás lány szerepében. A nagyszerű szereposztás, a tökéletes forgatási helyszínek és a kiváló forgatókönyv országos sikert hozott: a II. világháború idején játszódó film népszerűsége a mai napig töretlen. Az árkodi iskola szigorú világába csöppent, elkényeztetett, fővárosi lány, Gina nehezen viseli a református lánynevelő intézet szabályait, elvárásait, ráadásul az árkodi ellenálló is jelentkezik, és egyre bizonyosabbá válik, hogy a kertben levő csodatévő szobor mögött is rejtőzik valaki…