Cinkota. Az elképzeltnél/vártnál egy kissé nagyobb vargabetűvel érkezünk a település külső peremére, időközben a 46-os BBK-s busz fedélzetére is felkapaszkodván. Egy-két megállóhely erejéig. Rekkenő kánikula szakadt ránk ugyanis hirtelenében, ami valahol várható is volt, lévén déli 12 körül járhatott az idő. Ezzel összhangban békés csend honolt a Zúgó nevet viselő patak fölött, és bármennyire hihetetlen, maga a természetvédelmi terület környékén is szabályosan állt a levegő. Egy megkapott útmutató tábla szerint alig 2,1 km-re jártunk a Naplás-tó partjától. Talán csak kibírjuk addig — néztünk össze párommal, majd megosztottuk egymás közt a kulacsunkban fennmaradt langymeleg vizet. Olykor-olykor átfuvintott felettünk egy társaitól elkódorgott szellőcske, melynek nyomán leginkább csőrögére száradt levelek kísérteties hörgése volt a felelet. Nemcsak a talpunk alól, de a Cinkotai-kiserdő fölébünk emelkedő faágainak csúcsáról is.

Cudar egy aszályos esztendő volt a kétezer-huszonkettedik. Végül mégiscsak elértük a pihenőt, hol nemcsak flaskóinkat tölthettük meg újra ivóvízzel, de a szellemi értékek virtuális begyűjtésére alkalmas tarisznyáinkba is jutott bőven elvitelre. A Naplás-tavi tanösvény három, helyenként egymással összefonódó, sárga, kék és zöld körrel jelzett útvonala mentében ugyanis tizennyolc nagy tábla van kihelyezve, a rajtuk található ismertetők pedig elsősorban a gyerekek számára nyújtanak érdekes információkat. Meg nekünk, örökös vándoroknak.

Ízelítő: A sárga körrel ellátott, kb. 1,8 km hosszú tanösvényszakasz a tótól nyugatra elterülő Alsó-láprétre kalauzol bennünket, ahol a Szilas-patak mentének emberi átalakítások előtti állapotával és az itt található különleges állatvilággal ismerkedhetünk meg. A kék körös, kb. 2,5 km hosszú szakasz a Naplás-tóhoz kötődő élővilágot, valamint az azt körülvevő területeket mutatja be. Végül a kb. 1,2 km hosszú, zöld körös tanösvényszakasz a tótól délre fekvő Cinkotai-kiserdő sétautakkal kiépített részét mutatja be, ahol az erdővel és az erdei életközösségekkel kapcsolatosan közöl számos érdekes és hasznos információt.

Minderről, a projektum megálmodóinak és megalkotóinak igyekezetét is méltatva, aprólékos fényképdokumentációt készítettem. Leplezetlenül reménykedve akkortájt, növendékeimmel együtt lészen majd visszatérésem e vidékre… Ember tervez. Megmaradtak viszont a fotók, melyekhez az alább olvasható szakmai kísérőszöveg az egyes számot viselő nagy tábláról vétetett.

„A Naplás-tó Természetvédelmi Terület — Budapest legnagyobb helyi védettségű természeti értéke a Naplás-tó Természetvédelmi Terület, melynek kiterjedése 165 hektár. Törvényes oltalmat 1997-ben kapott a Fővárosi Önkormányzattól. A terület legnagyobb értéke a kis területen fellelhető változatos élőhelytípusok sokaságában rejlik. Egy helyen megtalálható itt nyílt vízfelület, nádas, füzes, láprét, telepített parkerdő, patak, égerliget, melyeket nagy kiterjedésű szántóföldek vesznek körül. Ez a sokszínű előhely budapesti viszonylatban igen gazdag élővilágnak ad otthont. A kutatások során talált, vadon élő növényfajok száma a 400-at is meghaladja, az állatvilág legszínesebb képviselőinek tartott madarak közül pedig több mint 200 fajt figyeltek meg a tavon és tágabb környezetében. A terület külön érdekessége az 1970-es években épült, 16 hektáros kiterjedésű árvízvédelmi tározó, mely a főváros egyik legnagyobb állóvize. A jelenleg horgásztóként is üzemelő tó számos vízimadár és egyéb, vízhez kötődő állatfaj egyik utolsó menedékhelye Budapesten. A természetvédelmi szempontból legértékesebb részek a tó alatt és felett elterülő patakvölgy különféle növénytársulásai, amelyekben több ritka és védett faj található. A törvényes oltalom alatt álló terület legnagyobb részét a Cinkotai-kiserdő teszi ki, ami változatosan telepített fafajtáival, kiépített sétautakkal, pihenőkkel elsősorban a kikapcsolódásra, pihenésre vágyók igényeit szolgálja. Ugyanakkor szélein, tisztásain védett növények bújnak meg, nagyobb, zárt tömbjei pedig a vadállomány számára jelentenek fontos élőhelyet. Természetvédelmi szempontok alapján elmondhatjuk, hogy a területen évszázadok óta folyó emberi beavatkozások ellenére sikerült megőrizni az egykori táj képét és élővilágának sokféleségét.”

(Barangolós jegyzetünk harmadik, befejező részét augusztus 31-ei számunkban olvashatják.)  

Fotóink 2022. augusztus 6-án készültek.