Az Egyesült Államok hamarosan elnököt választ. Eldől, hogy Donald Trump másodszor vagy Kamala Harris személyében először női elnök fogja-e betölteni a tisztséget. Dr. Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője hónapok óta Washingtonban tartózkodik, és napról napra tudósít a Fehér Házból. A legfrissebb helyzetről és információkról kérdeztem.
„Jelenleg a kérdés nem az, hogy melyik párt lesz hatalmon, hanem hogy továbbra is béke lesz-e, vagy háború”
Dr. Kiss Rajmund
* Kísértetiesen hasonlít az előttünk álló amerikai elnökválasztás forgatókönyve az előzőhöz. Akkor a Floydot ért atrocitás, most pedig az egyik elnökjelölt elleni merénylet borzolta fel a kedélyeket. Ez meghatározó lehet a voksolás idején is?
— A legutóbbi merénylet kapcsán abban bíztam, hogy csupán egy magányos elkövetőről van szó, azóta azonban folytatódnak a vizsgálatok, és egyre több, illetve furcsább adat és háttérinformáció lát napvilágot. De bízzunk abban, hogy továbbra is egy egyedi elkövetőről és elszigetelt esetről beszélünk. Ami a választást illeti, közvetlenül a merénylet után a republikánus elnökjelölési konvenció óriási sikerrel zárult, és hatalmas Donald Trump-fölényt hozott az akkori ellenféllel, Joe Bidennel szemben. Azóta azonban a helyzet óriásit fordult, ha nem is 180 fokot, de az mindenképp kijelenthető, hogy maga a merénylet már nem lesz akkora hatással, hogy teljes mértékben befolyásolja a választásokat. Természetesen a republikánusok szeretnék még fenntartani ezt a hősszerepet, viszont az elmúlt hetek politikai napirendjét már a demokraták írták.
* Hosszú hónapok óta egyre több demokrata funkcionárius kérte Joe Biden visszaléptetését, mely végül megtörtént. Igaz, Kamala Harris népszerűsége is mélyponton volt, éppen a váltás pillanataiban. Mi változott az utóbbi hetekben demokrata körökben?
— Igen, valóban népszerűtlen volt Kamala Harris, amikor belépett az elnökválasztási kampányba, napjainkban azonban már a republikánus közvélemény-kutatások is minimum fej-fej melletti küzdelmet jeleznek előre. Hogy mi változott? Óriási a baloldali-liberális körök médiafölénye az Egyesült Államokban, a Fox Newson kívül az összes csatorna demokratapárti. Ezek a bizonyos csatornák pedig naponta sugározzák vagy szuggerálják a lakosság irányába azt a „veszélyt”, amelyet Trump hordozhat a demokrácia számára. Igazi programot és valódi üzeneteket nem fogalmaznak meg, csupán azt szajkózzák, hogy micsoda tragédia lenne, ha Trump visszatérne, mivel az a demokrácia halálát okozná. Nagyon szeretik ezt a szófordulatot demokrata körökben, és úgy tűnik, hogy hasznos politikai fegyver is. Biden is a demokrácia védelméről beszélt, amikor lemondott, amit őszintén szólva nem értek, főként annak a teljesítménynek a tükrében, amelyet az elnöki tv-vitában mutatott.
* Ha már a televíziós vitánál tartunk, azt mondják a szakértők, hogy az amerikai politikai és egyáltalán közéleti beszéd és főként tartalom nagyon kiüresedett az utóbbi évtizedekben. Eluralkodott egyfajta személyeskedő, alpári stílus, jól érzékelhető volt ez Trump és Biden vitájában is. Mindez minek a következménye?
— Ha visszaemlékszünk a 2020. évi kampányra és az akkori vitára, akkor konstatálhatjuk, hogy a vita színvonala már akkor is alpári és kocsmaszintű volt. Szóval azóta sem lett jobb a közéleti dialógus az Egyesült Államokban sem, és sajnos a nagyvilágban sem. Mindez egyébként elő is feltételezi, hogy a jelenlegi kampány továbbra is nagyon személyeskedő lesz. Én egyébként optimistán azt reméltem a merénylet után, hogy az talán egy olyan fájdalmas lecke volt, amely majd felébreszti a politikusokban és az emberekben az összefogás szándékát. De sajnos újra ráébredhettünk arra, hogy az Egyesült Államok valójában mennyire nem egyesült. Az ideológiai, kulturális és gazdasági különbség is egyre csak nő az amerikai társadalmon belül.
* Meg lehet egyáltalán határozni vagy jól körülhatárolni a republikánusok és a demokraták hosszú távú terveit, céljait? Röviden: mire számíthat a világ az egyik vagy a másik fél megválasztásával?
— Számunkra természetesen az Egyesült Államok külpolitikája a legfontosabb. Jelenleg a kérdés nem az, hogy melyik párt lesz hatalmon, hanem hogy továbbra is béke lesz-e, vagy háború. Donald Trump többször megígérte az amerikai választópolgároknak, hogy még beiktatása előtt tárgyalásokat fog kezdeményezni Oroszországgal és Ukrajnával a béke érdekében. De ugyanolyan fontos lenne a Közel-Keleten is rendet tenni, hogy befejeződjön az Izrael és az arab világ közötti konfliktus. Ami pedig a demokratákat illeti, az ő üzenetük továbbra is az, hogy mindenki szabadon szerethet mindenkit a világban, legalábbis abban az esetben, ha az a valaki megfelel az ő ideológiai elképzelésüknek.
* Jelen pillanatban ki az esélyesebb ön szerint?
— Én személy szerint abban bízok, hogy republikánus győzelmet hoz az elnökválasztás. Hiszen nekünk, magyaroknak és azoknak a patriótáknak, akik a nemzetállamok erejében, nemzetközi együttműködésében és összefogásában hisznek, Donald Trump személye a garancia arra, hogy a politika visszatérhessen a pragmatizmushoz és a normalitáshoz.