* A Száhel-övezetben a nyugati és a keleti érdekek csapnak össze egymással már hosszú ideje. Ebben keresendő a sorozatos puccsok fő oka, vagy ez másról szól? Mi történt az utóbbi hetekben és mi történik jelenleg a térségben?

— Nemcsak kelet és nyugat között van konfliktus, hanem az iszlám és a kereszténység között is. Azaz kultúrák, vallások és egyéb érdekek is összecsapnak a Száhel-övezetben. Jelenleg azt láthatjuk, hogy a franciákat erőteljesen szorítják ki a korábbi afrikai gyarmataikból. Mindez elsősorban Oroszország aktív „támogatásával” történik, de Kína is hasznot húz a franciák elleni indulatokból, sőt erősíti a pozícióit azáltal, hogy az oroszok és a franciák vetélkednek a terület feletti uralomért. Emellett még az Egyesült Államok próbálja erősíteni a pozícióját a régióban. Tudni kell, hogy ezeken a területeken Franciaország szinte egyeduralkodó volt, hiszen az itteni országok nagy része korábban a gyarmatbirodalmához tartozott. Itt a francia nyelv ismeretének hiánya miatt az angolszászok és a németek kevésbé tudtak érvényesülni. A legújabb helyzet egyébként az, hogy mindenhonnan szorítják ki a franciákat, akik a katonáik jelentős részét Csádba csoportosították át.

Besenyő János

* Hány országban zajlottak le különféle puccskísérletek? Milyen erők állnak egymással szemben ezekben az instabil államokban? Ugyanazon folyamatok zajlanak le, illetve zajlottak le mindenhol, vagy minden esetben másról van szó?

— A frankofón országokban, mint amilyen Niger, Mali és Burkina Faso, az emberek biztonságérzete miatt törtek ki a puccsok, mivel a hadsereg úgy gondolta, hogy az alkalmatlan civileket majd ő sikeresen felváltja, és megoldja a biztonsági problémákat, azon belül is az iszlám radikalizmus elleni harcot. Gabonban a puccs nem elsősorban biztonsági okok miatt történt, hanem ott a több mint ötven esztendeje hatalmon levő családot akarták elűzni a hatalomból, illetve a választások tisztaságát és az állami adminisztrációs rendszerek megreformálását szerették volna elérni az emberek. A puccsok kapcsán még fontos kiemelni, attól függetlenül, hogy a franciákat bizonyos szempontból sikerült elűzni, nem biztos, hogy az oroszok hosszú távon jelentősebb befolyást tudnának gyakorolni. Részben a kialakult helyzet miatt is a franciák jelentősen változtatni szeretnének az Afrika-politikájukon. Ezt egyébként minden korábbi francia elnök megígérté, viszont Macron most be is tartja az ígéretét. A lényeg, hogy most már Franciaország sem akarja olyan kemény módon a markában tartani a volt gyarmatait, mint azt korábban tette. Az is elképzelhető, hogy néhány éven belül Franciaország képes lesz kialakítani ezekkel az afrikai országokkal egy teljesen újfajta együttműködést. Szudán esetében pedig szintén másról szólt a puccs. Szóval a puccsokat részben az befolyásolta, hogy az ország milyen gyarmati függésben volt, milyen kultúra honosodott meg, mik az erőviszonyok és mik a társadalmi problémák. Az elmúlt években egyébként csaknem húsz afrikai országban volt sikeres vagy sikertelen katonai puccs. Viszont több afrikai országban a függetlenné válásuk óta alig néhány évig volt civil kormányzat. Szudánban, Szomáliában, Nigériában, Ghánában, de akár Egyiptomban is csak rövid időszakokban gyakorolták a hatalmat a civilek, mivel a katonaság időnként átvette az irányítást. Sőt sok esetben még a katonai kormányzatok is egymást puccsolták meg.

* Egyes szakértői vélemények alapján akár orosz befolyási övezet jöhet létre Afrikában a katonai puccsok után. Ön egyetért mindezzel?

— Nem kizárható, de ahogyan korábban említettem, úgy gondolom, az oroszok, főként az orosz—ukrán háború tükrében, nem tudnak olyan mértékű anyagi és katonai támogatást nyújtani ezeknek az országoknak, mint amit azok szeretnének. Ezért nem lehetetlen, hogy idővel ezek az országok majd azt fogják mondani, hogy rosszabbra cserélték le az előzőt. Ezért lehetséges, hogy megpróbálnak majd a franciákkal egy másfajta kapcsolati rendszerben együttműködni.

Fotó forrása: MTI

* Mire számíthatunk a következő időszakban? Egy még súlyosabb kontinentális háború törhet ki Afrikában, vagy lecsillapodnak a kedélyek?

— Nem vagyok látnok, de az jól érzékelhető volt, hogy az orosz—ukrán konfliktus is nagyon nagy hatással volt az afrikai kontinens országaira. Főként azért, mert a konfliktus miatt az élelmiszer- és az üzemanyagárak drasztikusan megemelkedtek, szárazság van, különféle környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások nehezítik az életet, erősödik a migráció, és emellett egyre nagyobb teret nyer az iszlám radikalizmus is. Ezek mind elősegíthetik egy újabb konfliktus kirobbanását vagy a meglévők elmélyítését, de arról, hogy egy nagyobb, több országot magában foglaló háború törne ki, nincs szó. Bár meg kell említeni, hogy most számos országban új katonai kormányzat állt fel, és hogy ez ellen miként fog fellépni az Afrikai Közösség (Afrikai Unió) vagy a szűkebb regionális közösség, az ECOWAS, az még kérdéses. Röviden, a kontinentális háborúnak elenyésző a lehetősége, további puccsok azonban nem kizárhatóak. Végül még visszatérve Franciaországra a jövő szempontjából, az is elképzelhető, hogy a frankofón országok egy részéből teljesen kiűzik a franciákat, kvázi megszabadulnak a gyarmati múlttól, de az is lehet, hogy amint rájönnek, hogy a franciák nélkül korlátozottabbak a lehetőségeik, akkor maguk fognak kezdeményezni egyfajta visszarendeződést.