Bonchidai örökség

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Bonchidai örökség

A kastély felújított konyhaszárnyaS csaptak hétvilágra szóló mulatságot, Hencidától Bonchidáig - olvashatjuk gyakran a népmesék zárszavában. A régi, hírneves bonchidai cigánybandákat elsöpörte az idő, de hála Kallós Zoltán, Martin György, Andrásfalvy Bertalan, Pesovár Ernő munkájának, emlé...

A kastély felújított konyhaszárnya

S csaptak hétvilágra szóló mulatságot, Hencidától Bonchidáig - olvashatjuk gyakran a népmesék zárszavában. A régi, hírneves bonchidai cigánybandákat elsöpörte az idő, de hála Kallós Zoltán, Martin György, Andrásfalvy Bertalan, Pesovár Ernő munkájának, emlékük és hanghordozóra mentett zenéjük megmaradt.
Kolozsvártól harminc kilométerre járunk északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján. Első említése Bonchyda néven 1263-ból datálódik, ám az 1646-ban reformálódott istenháza már 1130-ban felépül.
- Az egyházközség szorosan összekapcsolódott a Bánffyak életével. Az övéké volt a föld és természetesen ők határozták meg a vallást is - kalauzol át bennünket a középkor helyi eseményein házigazdánk, Márton János református lelkész úr. S mint ilyenkor szokás, a szép emlékű várkastély-építtető, templomos ennek ellenére olykor mégis fösvény, büszke és különcködő ősökről is ejt egy-két mondatot. Akik ugyan semmi szín alatt nem keveredtek az egyszerű emberekkel, mégis volt hallásuk gondjaik iránt. A férfiak porhüvelye a templom kriptájában nyugszik, de az elhalálozott női és gyermek hozzátartozóikat a Házsongárd kertje fogadta be. Volt bennük tartás, akárcsak az alattvalóikban, akik ezt a tulajdonságot híven átörökítették az utódokra.
Az 1748 és 1750 között befejezett barokk stílusú kastélynak - minden hányattatása ellenére - nagy esélye van az újjáéledésre. Mindössze néhány ''rongyos” millió és ''röpke” másfél évtizednyi kemény munka kell csak hozzá! Hírügynökségi adatokra hivatkozva, egy híján félszáz esztendőre vette ugyanis haszonbérbe egy Kolozsvárott bejegyzett alapítvány, s az általa, valamint egy, a wales-i herceg által létrehozott alapítványból is pénzelve, exkluzív hotellé épülhet majd át. Merész álmok perlekednek a valóval, hiszen az egykori mezőváros, ma viszont csak községi rangfokozatú település fellobogózott terén nem ismeretlen időtöltés a semmittevés, továbbá a rajokban vonuló, kéregető gyereksereg.
- Maguk a bonchidaiak nem kimondottan templomba járó emberek - folytatja a tiszteletes úr. - Azzal is magyarázható ez, hogy minden hónap első vasárnapján a faluban vásár tartatik. Jó alku után áldomást illik inni, ha pedig megittak akár egy kupicával is, a templom küszöbét át nem lépik. Viszont szívesen adakoznak, segítenek, hogy a templom környezete szép legyen. Egyébként a faluban 380 református és húsz-egynéhány katolikus magyar él, ami bizony nem sok a többséget képező románokhoz képest, viszont a népszámlálás alkalmával a romák jelentős hányada is magyarnak deklarálta magát. Így emelkedett a százalékarány 17-ről a famózus 22 fölé és lett végül kétnyelvű a helységnévtábla.
Az udvar szegletében álló harangláb tetejéről szabadon szárnyalhatnak a gondolatok. Kitekintve az 1670-es években öntött nagyharang burája alól rálátni a falura, és a Bánffyak kastélyára, amelyen ott jártunkkor büszkén vöröslött a tetőcserép. Könyvtárában, amelynek több falát a legújabb kori munkálatok kezdete előtt csupán az imádság óvta az összeomlástól, nemcsak a szabadságharcban ide mentett egyházközségi levéltár, de történelmünk darabkája is porrá vált a második világégés alkonyán. A német katonák kórházként használták az épületet, és itt húzódott a front. Hogy feltartsák a bevonuló orosz és román katonákat, a visszavonuló németek 1944 szeptemberében felgyújtották a kastélyt a lehető legjobban égő matériával, a könyvtár könyveivel.
''Az istálló bejárata fölött csaknem sértetlen maradt Héliosz lovas szekere, csak az isten feje törött le (...) s reggeltől estig járják az égboltot fényes szekerükkel e lefejezett istenek és mindent látnak.” ( Czigány Zoltán: Zendülés az idő ellen )

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Bonchidai örökség
Művelődési Körkép
  • KÁICH Katalin
  • 2012.08.22.
  • LXVII. évfolyam 34. szám
Bonchidai örökség
Körkép
  • gyg
  • 2012.05.23.
  • LXVII. évfolyam 21. szám
Facebook

Támogatóink