Befejeződött az idei aratás!
VITKOVIĆ Aleksandar
2014.07.30.
LXIX. évf. 31. szám

Az idén a kenyérgabona betakarítása a szabadkai határban több mint egy hónapig tartott. Az esős időszakok öt alkalommal szakították félbe a munkálatokat. A hozamok átlagosak, a szem minősége pedig gyengébb, mint a korábbi években. A búza felvásárlásával a gazdák ezúttal sincsenek megelégedve.

Befejeződött az idei aratás!

Július végéhez közeledve a gazdák még mindig az aratással voltak elfoglalva, és azon gondolkodtak, hogy mikor tudják biztonságba helyezni a még talpon maradt, mintegy 900 hektáron elterülő kenyérgabonájukat. Az aratás a változékony, esős időjárás miatt húzódott el. A korábban két-három hétig tartó nyári munka az idén több mint egy hónapot vett igénybe. Az átlaghozam 5,35 tonnát tett ki hektáronként. A városi illetékes szakszolgálattól kapott adatok alapján elmondható, hogy a mezőgazdasági birtokok és szövetkezetek a learatott 2200 hektárról mintegy 14 300 tonna kenyérnekvalót helyeztek magtárba, ami hektáronként 6,5 tonnás hozamnak felel meg. Velük ellentétben a magángazdaságoknak 17 150 hektárról kellett betakarítaniuk a búzát, és hektáronként 5,2 tonnányi átlaghozamot jegyeztek. Az össztermés elérte a 89 180 tonnát. Az idén a szabadkai határban több mint 103 000 tonna kenyérgabona termett. A szomszédos topolyai községben a termelők már július közepén befejezték az aratást, igaz, mindössze 11 000 hektár várt rájuk. Az átlaghozamok 5,1 és 6,1 tonna között voltak, az össztermés pedig megközelítette a 60 000 tonnát. Ha már a hozamoknál tartunk, fontos megemlíteni, hogy Vajdaságban átlagosan 4,3, Közép-Szerbiában pedig 3,5 tonna kenyérgabona termett, ezért gazdáinknak nincs mit szégyellniük. Ami az értékesítést illeti: a szavatolt felvásárlási ár adóval együtt jelenleg 17,28 dinár, ami várhatóan eléri majd a 18 dinárt — ennyit fizet már a búzáért néhány nagy magánfelvásárló. Természetesen lehet róla vitatkozni, hogy a szavatolt, illetve az időszerű felvásárlási ár reális-e, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kártevők, illetve a kórokozók elszaporodása miatt a termelők az idén többet költöttek a növényvédelemre, mint a korábbi esztendőkben. A gazdákkal való beszélgetéseim során kiderült, hogy ők elfogadhatónak tartanák a 18 dináros kilogrammonkénti árat, vagy ahogyan fogalmaztak: ez a felvásárlási ár több mint korrekt lenne abban az esetben, ha rekordmennyiségű gabonát arattak volna, illetve ha a termelési költségek átlagosak lettek volna. A búza felvásárlási árának meghatározásakor minden évben ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik meg. Az állam megállapítja a minimális árat, majd a későbbi alakulását a piaci viszonyokra, azaz a kereslet-kínálatra bízza. Így a tőkét (?) birtokló magánfelvásárlók szinte azonnal többet kínálnak annál, amit az illetékes tárca megszabott, de egyúttal kevesebbet annál, amit az állam „elfogadhatónak” tart.

Ahogyan az lenni szokott, a felvásárlási láz csillapodása után alakul ki a búza tényleges piaci ára, és ebből azok húznak hasznot, akiknek semmi közük sincs az agrártermeléshez, de kezükben van a mezőgazdasági termeléshez szükséges legfontosabb eszköz — a pénz. Ezért a szakemberek felhívják a termelők figyelmét, hogy várjanak az idei kenyérnekvaló eladásával, mert ennek a szunnyadó piacnak előbb-utóbb fel kell ébrednie, ez pedig áremelkedéssel fog járni. A nagytermelők már évekkel ezelőtt belátták a tárolási kapacitások kialakításának, illetve a meglévők bővítésének szükségességét, mert csak a saját tárolás teszi lehetővé, hogy a gazdák akkor adják el a terményt, amikor annak a piacon a legkedvezőbb az ára. A zömében kistermelők azonban kénytelenek bérelt tárolóban tartani a gabonájukat, ami nemcsak költséges, de kockázatos is. Könnyen megtörténhet, hogy a raktározási idő alatt — a tavalyi csantavéri esethez hasonlóan — eltűnik a megőrzésre átadott termény.

Végezetül foglalkozzunk egy kicsit a búza minőségével. A szakemberek szerint az idei kenyérnekvaló minősége gyengébb az átlagosnál. Ennek ellenére vannak termelők, akik az idén is első osztályú terményt takarítottak be. Ők tehát jogosan elégedetlenek azzal, hogy a búzát súly, nem pedig minőség alapján vásárolják fel. Azt, hogy ez mennyire fontos, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világpiaci tőzsdéken a tonnánkénti akár csak egyszázalékos fehérjetartalom-növekedés is 10 euróval emelheti a termény árát.   

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..