home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Az ország teljesítményétől függ...
Talpai Lóránt
2011.04.27.
LXVI. évf. 17. szám
Az ország teljesítményétől függ...

* Ön a napokban Brüsszelben járt az integrációs bizottság elnökeként. Véleménye szerint mik az új fejlemények, illetve milyen kilátásai vannak Szerbiának abban, hogy elnyerje az Európa Unió tagjelölti státusát?- Ötödik alkalommal került sor az Európai Parlament és a szerbiai parlament deleg...

* Ön a napokban Brüsszelben járt az integrációs bizottság elnökeként. Véleménye szerint mik az új fejlemények, illetve milyen kilátásai vannak Szerbiának abban, hogy elnyerje az Európa Unió tagjelölti státusát?
- Ötödik alkalommal került sor az Európai Parlament és a szerbiai parlament delegációjának együttes ülésére. Ez a két intézmény között egy intézményesített együttműködési forma, melyre minden évben felváltva vagy Belgrádban, vagy Brüsszelben, illetve Strasburgban kerül sor. Ezek általában kétnapos tanácskozások, melyek napirendjén az európai integráció szempontjából legaktuálisabb témák szerepelnek. Az idei találkozó hat fő kérdésre irányult. Például a Belgrád és Pristina között megkezdett tárgyalásokra, a 2006-ban elfogadott alkotmány kapcsán felmerült jogharmonizációs kérdésekre, az ország gazdasági, illetve politikai helyzetére és a regionális együttműködésre. El kell mondani azonban, hogy ezt a két napot a Szerbiában zajló aktuális helyzet árnyékolta be, azaz nem annyira a konkrét kérdésekkel foglalkoztunk, hanem inkább az elmúlt időszak belgrádi eseményeivel. Stefan Füle bővítési biztos és az EU parlamenti képviselői arról beszéltek, hogy Szerbia legfőbb érdeke és célja a politikai stabilitás kellene, hogy legyen. Kiemelték, hogy ebben a kormánykoalíciónak és az ellenzéknek közös felelősséget kell vállalnia. Felelősség terheli őket abban is, hogy az ország milyen teljesítményre lesz képes az év végéig, mivel az fogja meghatározni, hogy Szerbia elnyerheti-e az év végén a tagjelölti státust. Jelenleg ennek jó esélye van, de kizárólag abban az esetben valósulhat meg, ha az elkövetkező hónapokban a reformok végrehajtására és a legfontosabb politikai kérdések rendezésére: a nemzetközi törvényszékkel való együttműködésre, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédre, valamint az igazságügy megreformálására törekszenek. Ez utóbbi esetében fontos lenne, hogy az ország a nyár végéig meghatározott számú ügyet oldjon meg annak bizonyságául, hogy valóban folyamatban van a bírák és ügyészek megválasztási eljárásának a felülvizsgálata. Továbbá a jogharmonizáció kapcsán is követelmény bizonyos törvények megalkotása, azonkívül meg kell szüntetni a borítékolt választói nyilatkozatokat. Fontos még a pártfinanszírozási és a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása is.
Megemlítem még, hogy a kétnapos brüsszeli ülésen elfogadott zárónyilatkozatba bekerült egy, a kisebbség szempontjából lényeges nyilatkozat is, amely üdvözli a nemzeti tanácsokról szóló törvény megszületését, illetve a nemzeti tanácsok megválasztását és felállítását. Egyben azonban felszólítja Szerbiát, a kormányt és egyes önkormányzatokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy nem tartják tiszteletben a nemzeti tanácsok hatásköreit.
* A kormányról és a minisztériumokról szóló törvény módosítása kapcsán részben átalakult a szerb kormányzat. Mi volt ennek a célja? Hatékonyabbá teszi-e a kormányzást, vagy csak látszatintézkedésről van szó?
- Úgy gondolom, hogy a kormány átalakítása mögött motivációs tényezőként egy jó adag demagógia rejlik, ugyanakkor az is biztos, hogy ilyen kevés idővel a választások előtt (akár előrehozott, akár rendes választásokra kerüljön is sor) hatékonyság szempontjából minimális eredményre számíthatunk. A kormányátalakításra az is okot adhatott, hogy az egyik kormányalelnök szokatlan keménységgel bírálta a miniszterelnököt. Ezek után leváltásra került sor, következésképp elkerülhetetlen lett bizonyos mértékben a kormány átalakítása.
Az mindenképpen hátrányára vált a kormányátalakításnak, hogy nagy szerkezeti átalakításra is szükség volt a kormány alsóbb struktúráiban, mert ilyen estben hetekbe telik, míg elkészülnek az új munkaköri leírások, illetve munkahelyi besorolások.
Ezáltal halasztódik a törvény-előkészítés, hiszen folyamatosan az új struktúra felállításával foglalkozik a kormány. Jobb lett volna tehát elkerülni a kormányválságot, illetve -átalakítást. Lényeges dolog azonban, hogy megmaradt az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium. Tehát jogi, illetve kisebbségi problémák esetén ehhez a minisztériumhoz lehet fordulni.
* Véleménye szerint mennyi az esélye az előrehozott választásnak, és ha sor kerül rá, akkor hogyan rendeződnének át az erőviszonyok?
- Hogy lesz-e előrehozott választás, azt kevesen tudnák megmondani, azt azonban, hogy az idén sor kerül-e rá, arról énnekem az a véleményem: nem valószínű. Mivel a tagjelölti státusról decemberben döntenek majd az európai államok kormányai és kormányfői. Döntésük előtt azonban választásokat kiírni nagy felelőtlenség lenne. Hiszen a következő kormány számára is fontosnak kell lennie, hogy a tagjelölti státus elnyerése után elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Ha tehát a kormány felelősen gondolkodik, akkor nem ír ki választásokat, és nem kockáztatja meg a tagjelölti döntés egy évvel való elhalasztását.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..