Az opera befogadásához elcsendesülésre van szükség

Az opera befogadásához elcsendesülésre van szükség

Különleges élményben volt részük ma a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulóinak, ugyanis Haramza László magánénekes tartott előadást az opera kialakulásáról, a középkori liturgikus zenéről, valamint a zene és Monteverdi közötti időszakról.

A Magyar Állami Operaház és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ben indította el az Opera Nagykövetei elnevezésű programot, amely során opera-, zene-, és művelődéstörténeti előadást hallhatnak az érdeklődők.

A mohácsi születésű Haramza László 9 évig a Pécsi Nemzeti Színház híres operáinak vezéralakjaként lépett színpadra, 2004-től pedig a budapesti Állami Operaház énekese. Hogy egy kicsit közelebb kerüljön a fiatal hallgatósághoz, elmondta, hogy a könnyűzene műfajában is vannak igényes zenei darabok, viszont a klasszikus és a komolyzene között az nagy különbség, hogy az előbbi szórakoztatni szeretne, az utóbbi pedig az érzelmek kifejezésére összpontosít. Előadásában elmondta, hogy az opera esetében az érzékszerveink közül a hallásunkra van a legnagyobb szükség, és meg is ajándékozta a diákokat néhány felvételen keresztül bemutatott gregorián énekkel, illetve ő maga is énekelt.

— Az opera csendesebb pillanatait szeretném közvetíteni olyan módon, hogy meg kell értenünk a szereplők lelki világát, kapcsolatrendszerét, és a szereplők egymás közti viszonyát ahhoz, hogy abban gondolkodhassunk, hogy a harsányabb és nagyobb megnyilvánulások is érthetőek legyenek a számunkra. Bizonyos operai időkkel, áriákkal, duettekkel, vagy más zenei egységekkel nem tudunk másként megbarátkozni, csak ha megadjuk magunknak azokat az elcsendesülő pillanatokat, amelyek által el tudunk mélyülni ezekben a gondolatokban.

Hangsúlyozta, hogy a liturgikus énekek azért is fontosak, mert általuk megismerhetőek az ezeréves dallamok is. Nem másodlagos megérteni az előadót sem, aki egy szál hanggal próbálja kifejezésre juttatni az egyén gondolkodását. Kiemelte, hogy a zene és az irodalom testvéri kapcsolatban állnak egymással, erre pedig kiváló példa a biblia, mely a liturgikus zene szövegalapját képezi.


Roncsák Alexander felvételei

Haramza a művészetet a repüléshez hasonlította, hiszen az érzelmek átszellemültebbé tesznek és felemelnek minket. Ahhoz, hogy megértsük a művészeket, empátiára van szükség:

— Mindig azt mondtam, hogy empátiával kell megközelíteni a művészetet, hiszen ha nem vagyunk rá nyitottak, akkor nem tettünk az ügy érdekében semmit, hiába tanuljuk meg bármiféle művészeti ág szabályzatát. Mélyen megmaradt bennem Pilinszkynek egy gondolata, amikor megkérdezték tőle, hogy hogyan kell szeretni a hazát, és ő azt válaszolta, hogy részvéttel. Így látom ezt a művészetek esetében is.

A magánénekes művelődéstörténeti előadását Kelebián is hallhatta a közönség, illetve a művész Tornyosra és Zentára is ellátogat.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az opera befogadásához elcsendesülésre van szükség
Szabadkai Napló
  • 2019.05.22.
  • LXXIV. évfolyam 20. szám
Az opera befogadásához elcsendesülésre van szükség
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink