Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogászegylet elnöke az összejövetel kezdete előtt lapunknak elmondta, melyek voltak az egylet megalakulásának okai, céljai, és mit jelent ez a tagság főleg a fiatalok számára. Joghallgató, illetve jogász jó társaságra lel, olyan személyekkel találkozik, akikkel a szakmai dilemmákat vitathatja meg, vagy az egyetemi tanulmányaival kapcsolatban szerezhet hasznos információkat. A cél a jogászhiány elmozdítása a jelenlegi állapotából, és ennek érdekében sikerült jelentős ösztöndíjat biztosítani a Magyar Nemzeti Tanács, illetve Magyarország Kormánya révén.

Nyitóbeszédében Nyilas Mihály örömét fejezte ki, hogy a járvány miatti kényszerszünet után ismét találkozhatnak, és részt vehetnek a tanácskozáson az egylet tagjai és vendégei. Köszönetet mondott mindenkinek, aki a rendezvény megtartásához hozzájárult.

Nyilas Mihály

Dr. Réti László ügyvéd, a Magyar Jogászegylet főtitkára is köszöntötte az egybegyűlteket. Kitért az egylet megalakulására, említette az akadályokat és sikereket, valamint bemutatta az ügyintézés elektronikus lehetőségeit.

Dr. Réti László

A tanácskozás első előadója, dr. Pásztor Bálint alkotmányjogász, a jogtudományok doktora a szerbiai alkotmánymódosítás eljárásrendbeli elemeiről és társadalmi hatásairól osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Eljárásjogi szempontból közelítette meg a konferencia témáját, az eljárás rendbeli részleteire fókuszált. Amíg a világ nem vált bonyolult hellyé az ukrajnai helyzet következtében, azt reméltük, hogy az alkotmány módosítása az ország EU-s integrációját fel fogja gyorsítani — mondta. A nemrég kihirdetett alkotmánymódosítás az igazságügyi rendszer működésére vonatkozik. Az új rendelkezések által várhatóan hatékonyabb lesz az igazságszolgáltatás. Magyarázattal szolgált az ország legfontosabb alapdokumentuma megváltoztatásának módjáról és lehetőségeiről. Lulić Emil jogász, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalvezetője Az igazságügy reformja szerbiai viszonylatban: mit hozott a 2022. évi alkotmánymódosítás? címmel összegezte az alkotmányban történt változásokat, részleteiben is összehasonlítva a régi és az új megoldásokat.

Dr. Pásztor Bálint

A folytatásban Magyarország területére kalauzolta a hallgatóságot prof. dr. Badó Attila egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Jogi Intézetének vezetője. Előadásának címe A bíróságok központi igazgatásának reformkísérletei Magyarországon a rendszerváltás óta volt. A világ nagy jogrendszereiben a bíróságok központi átalakítása során a magyar helyzetről beszélt. Mindenütt útkeresés folyik — mondta. A szerbiai reformkísérlet ezeknek a nemzetközi tendenciáknak a fényében kerülhet az érdeklődés középpontjába. Nem mindegy, hogy a hatalmi ágak szerepét a bírák kiválasztásában és a különféle igazgatási kérdések vonatkozásában hogyan rendezik.

Dr. Bicskei Ferenc az Újvidéki Tudományegyetem Jogi Karán szerezte a jogi diplomáját, a Szerbiai Gazdasági Bíróságok konferenciájának rendszeres résztvevője és előadója, a Magyar Jogászegylet Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke. Előadása során Bírák, bírósági vezetők, ügyészek kinevezése, jogállása Magyarországon — célok, érdekek — pró és kontra címmel a gyakorlatot mutatta be.

Dr. Horváth Attila alkotmánybíró a Közigazgatási Bíróság, illetve a közigazgatási bíráskodás intézményével kapcsolatos kérdésekre hívta fel a megjelentek figyelmét.

A felsoroltak mellett a rendezvényen részt vett dr. Radovan Rus, a szabadkai főkonzulátus konzulja, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szakállas Zsolt, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi — nemzeti közösségi titkár, Kormányos László, a Tartományi Ifjúsági és Sporttitkárság segédtitkára.

Szakállas Zsolt

A konferenciát Szilágyi Miklós ügyvéd, a VMJE alelnöke vezette.

Az előadásokat a VMJE közgyűlése követte, melyen megvitatták és elfogadták az előző két év szakmai és pénzügyi jelentéseit. A megjelentek leszögezték, a jogászkonferenciák fontos támaszai a jogászoknak, mert az eminens előadóktól többlettudásra tesznek szert, követendő példát kapnak. Ezenkívül, vagy ennek függvényében, a témától függetlenül is megerősítést kapnak arra, hogy a jog szakmai gyakorlásához a tudás és a felkészültség mellett gyors és logikus gondolkodásra, cselekvésre, pontosságra és beszédkészségre van szükség.

Az esemény jogászbállal végződött.

Szilágyi Miklós