Az identitástalanság korszaka jöhet?
Tóth Péter
2022.04.25.
LXXVII. évf. 16. szám
Az identitástalanság korszaka jöhet?

A globális piac és a nemzetállam, illetve a kozmopolita és a nemzeti társadalom közötti egyfajta rivalizálás korában élünk. Lehet, hogy a rivalizálás nem is a megfelelő szó, hiszen sok esetben igazi küzdelem zajlik. Sajnos még a fegyverek is megszólaltak, amit bizonyos nézőpontból szintén a globális piac és a nemzetállam közötti egyfajta harcként foghatunk fel. Ez azonban lehet, hogy csak a látszat, a felszín, a jéghegy csúcsa. 

A „mélyben” zajló tektonikus mozgások, a világrendben folyamatosan keletkező kisebb-nagyobb repedések létrejöttének számos oka van. A nehezen definiálható folyamat, küzdelem nagy valószínűséggel még évekig rányomja a bélyegét a most élők mindennapjaira. Az egyik felmerülő dilemma pedig az, hogy vajon a világnak meg kell-e őriznie a még mindig domináns, a nemzeteken és nemzetállamokon alapuló kultúráját, annak intézményrendszerével és működésmódjával együtt.

Létezik egy olyan ideológia, amely a nemzeteket az emberiség fejlődése során kialakult egyik állomásnak tartja. Valószínűleg az ősközösség volt az ember első társadalmi-gazdasági struktúrája, mely valójában az egyéni élelemszerzés és a közös élelemtermelés időszaka között helyezkedett el. Jellemzője a közösségi élelemszerzés, a közösség javainak társas előállítása és a magántulajdon hiánya. Vadászó, halászó, gyűjtögető népességnek szokás nevezni, az életforma a primitív népeknél ma is megfigyelhető.

Nehéz elképzelni, hogy a kornak, melyben most élünk, hogyan írják majd meg a történetét ötven-száz év múlva, amikor most sem teljesen világos minden, ami történik. Lehet, hogy olyan távlatból majd jobban látszanak a dolog. De ha tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják, még az információs korszaknak nevezett időszakkal kapcsolatban is lehetnek előzetes kételyeink.

Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, abba az irányba halad a történelem, hogy elmosódnak a határok. A határok átjárhatósága azonban nem jár együtt azzal, hogy eltörlődne minden, ami egy nemzet kultúrájához tartozik. Sőt! Lehet, hogy éppen felértékelődik mindaz, ami egy nemzet sajátjának tekinthető.

Az urbánus és a provinciális életforma egyaránt végigkísérte újabb kori történelmünket. A két életforma közötti rivalizálás szintén megfigyelhető. Úgy is tekinthetünk a folyamatokra, hogy a nemzetek, melyek egykor hatalmas, nyitott „térnek” számítottak, mára provinciákká, vidékké „szelídültek”. Egyes elképzelések szerint egy európai szupernemzetben olvadna össze minden, ami nemzeti. Ez az elmélet viszont már csak azért is furcsa, mert egyes európai nemzetek sem azok már, amik egykor voltak, az összeolvadás egy fajtája már a nemzetállamon belül is megkezdődött a bevándorlás miatt. A tapasztalatok azonban máris arra utalnak, hogy a nemzeti kormányzás háttérbe szorulásának ellentmondásos következményei lehetnek. Az állami szféra globalizálódásának egyfajta szükségessége viszont tagadhatatlan. Egyúttal pedig a demokrácia szabályait is megváltoztathatja a folyamat. A valódi demokrácia csak akkor maradhat fenn, ha az új technológiai és globális feltételekhez alkalmazkodni tud. Ellenkező esetben csak felszínes színjáték lesz az egészből.

Ha a globális és globalizált világot megpróbáljuk megérteni, illetve annak realitásait tudomásul venni, de közben törekszünk a sajátnak tekintett kultúra megőrzésére is, az elhozhatja a túlélést a nemzet számára. A jelek ugyanis arra utalnak, hogy a most élő emberek többsége képtelen arra, hogy egy globális társadalom kozmopolita tagjává váljon.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..