• Milyen az őszi vetések állapota?

— Ha az áttelelő haszonnövények általános állapotát szemléljük, akkor az kielégítő. Ezt azért hangsúlyozom, mert az enyhe tél nemcsak lassította, de meg is nehezítette a növények áttelelését. Ennek ellenére már februárban — igaz lassan, de — megindult a növény tavaszi fejlődése, mely március folyamán fokozatosan erősödött, és valahol április elején érte el a tetőfokát. Ez az olajrepcén látszódik meg a legjobban. Ennél az ipari növénynél ugyanis már április elején beindult a virágzás folyamata, mely a szokásosnál csaknem 10-15 nappal előbb kezdődött. Az őszi kalászosok — mint a búza és az árpa — fejlődése kitűnő, a vetések egyenletesek, a magasságuk pedig átlagon felüli, az előző évnek ehhez az időszakához viszonyítva. A vetésekben jelenleg a legnagyobb gondot a gombabetegség, elsősorban a levél-, valamint a szárrozsda okozza. A kórokozó terjedése oly mértéket öltött, hogy a gazdák kénytelenek voltak gombaölő szereket is bevetni ellene. Azok a termelők, akik ezt eddig nem végezték el, nem tartották fontosnak a védekezést, vagy takarékossági megfontolásból nem szándékoznak vegyszeres kezelést alkalmazni, jelentős hozamkieséssel számolhatnak, melynek mértéke elérheti akár az 50 százalékot is.

• Milyen a talaj vízháztartása?

— A téli hónapok szinte mindegyike csapadékszegény volt. Az eltérés a szokásos mennyiséghez viszonyítva 50 és 80 százalék között mozgott. Jelentősebb mennyiségű csapadékot januárban és februárban mértünk, de ez sem javította a talaj vízháztartását, a január végén hullott hóréteget ugyanis — amely mintegy 20 mm vízmennyiségnek felelt meg — az erős északi, észak-nyugati szél elfújta a parcellákról, így az olvadás talajvízszint-növelő hatása is elmaradt. Ezután egy újabb aszályos időszak következett, melyet az április 10-én és 11-én hullott 5-10 mm eső szakított félbe. Ez a kevés csapadék lehetővé tette, hogy a növények felfrissüljenek, és átmenetileg nedvkeringésük is helyreálljon.

• Hogyan haladnak a tavaszi munkálatok a szabadkai határban, és mikorra várható a vetés befejezése?

— Szabadka határában a tavaszi vetést 51 000 hektáron kell majd végezni. Az előkészületi munkálatok már március elején megkezdődtek. Elsőként a tavaszi kalászosok (árpa, zab) magja került a földbe, majd a cukorrépa és az egyéb haszonnövények vetése következett. Ennek köszönhetően március végére már csaknem 4 000 hektáron fejeződött be a munka. Április közepén viszont már mintegy 13 000 hektár volt bevetve haszonnövényekkel, ez pedig a tervezett vetésterület negyedének felel meg. A kapások közül a cukorrépa esetében a vetésterület több mint 90 százalékán, azaz mintegy 1200 hektáron fejeződött be a munka. A mezőgazdasági birtokok 980 hektáron, a magántermelők pedig 200 hektáron vetettek édesgyökeret, melyet majd a cservenkai cukorgyár vásárol fel. A napraforgó vetése is jól halad, eddig nagyjából 4500 hektáron ültették el, amely a tervezett terület 60 százaléka. A kukorica esetében 5600, a szójáéban pedig 200-250 hektáron került földbe a mag, ez a tervezett terület 14-15 százaléka. Az idén a gazdák meglepő módon mintegy 550 hektáron termesztenek mustárt. Ez a terület ötször-hatszor nagyobb, mint korábban. Úgy tűnik, hogy a termelők ebben az alternatív ipari növényben látják a boldogulásuk zálogát. Tekintettel arra, hogy a munkálatok az elkövetkező időszakban fokozódnak, és a termelők minden rendelkezésre álló munkagépet felhasználnak majd, véleményem szerint a szabadkai határban a munkálatok zöme április végéig be fog fejeződni.