home 2024. április 20., Tivadar napja
Online előfizetés
Az idegenek este költözködnek
Tomek Viktor
2011.04.06.
LXVI. évf. 14. szám
Az idegenek este költözködnek

A Martonoson a múlt héten lakossági fórumot szervezetek a falu közbiztonságának a témájára. A helyi művelődési otthon nagyterme színültig megtelt érdeklődőkkel, sőt többen állva hallgatták végig a mintegy kétórás rendezvényt. A fórumot megtisztelte jelenlétével Pásztor Bálint köztársasági p...

A Martonoson a múlt héten lakossági fórumot szervezetek a falu közbiztonságának a témájára. A helyi művelődési otthon nagyterme színültig megtelt érdeklődőkkel, sőt többen állva hallgatták végig a mintegy kétórás rendezvényt. A fórumot megtisztelte jelenlétével Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, dr. Körmöci László tartományi parlamenti képviselő, Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere, dr. Bimbó Mihály alpolgármester, dr. Katkics Zoltán, a községi képviselő-testület elnöke, Csikós László polgármesteri tanácsos, Rekecki Titusz magyarkanizsai rendőrfőnök és mások.

Sok a találgatás

Az utóbbi időkben különféle feltételezések, mendemondák keltek szárnyra a roma betelepítésekkel kapcsolatban. Például olyanok, hogy a magyar lakta településeken, így Martonoson is, összeírják az üres házakat és az idősek házait, s a Nyugaton beilleszkedni nem tudó vagy bűnöző cigányokat költöztetik oda a kitoloncolásuk után, tehát a betelepítés szervezetten történik. Feltételezések szerint ebben a munkában a martonosi és a magyarkanizsai önkormányzati vezetők is részt vállalnak.
Makra Ákos, a helyi közösség tanácsának elnöke félrevezetőnek nevezte a fent említett állításokat. A helyi közösség semmilyen közvetítő szerepet nem vállalt a betelepítésekkel kapcsolatban, sőt egyelőre bizonyítani sem lehet azt, hogy szervezetten érkeznének a jövevények.
- A helyi közösségnek az idegenekhez semmi köze sincs - mutatott rá Makra. A szerb alkotmány az országon belül senkinek sincs tiltja a szabad vándorlást, mindenki oda mehet lakni, ahova akar, ott telepedhet le, ahol kedve tartja. Makra szerint a most kialakult helyzetért elsősorban azok az emberek, lakosok a felelősek, akik ingatlanjainkat ezeknek a jövevényeknek adják el.
- Ezúton szeretnék megkérni mindenkit, akinek a tulajdonában eladó ingatlan van, hogy először a helyi közösségnek jelentse az eladási szándékát. Az önkormányzattal karöltve egy Martonos Alap elnevezésű pénzalapot, non profit szervezetet szeretnénk létrehozni ugyanis - emelte ki Makra. A tervek szerint a helyi vállalkozók, a magyarkanizsai önkormányzat segítségével felvásárolnák az üresen álló házakat, majd kedvezményes áron eladnák olyanok helybeli fiataloknak, akik a faluban szeretnének családot alapítani.

Szociális segélyből élnek

Egyelőre csak becslések vannak arra, hogy hányan érkeztek a faluba. Az egyik polgár elmondta, hogy az idegenek többnyire este költözködnek, egyikőjük sem dolgozik, a gyerekeik nem járnak iskolába. Csak feltételezések léteznek arra vonatkozóan, hogy pontosan miből élnek. Több martonosi lakos arra panaszkodott, hogy már az utcára sem mer este kimenni, fél a jövevényektől. A faluban megszaporodtak a kis értékű lopások, nem ritka az, hogy egy egész hűtőszekrényt kirámolnak, például egy házból két sonkát vittek el. Problémát okoz az is, hogy a romák nem tudnak beilleszkedni, nem beszélnek magyarul, s a szerb nyelvvel is gondjuk van.
Az egyik ilyen új lakos is részt vett a lakossági fórumon. Gyukatan Abedin, a Kosovóból idetelepült romák képviseletében elmondta, hogy büntetlen előéletű, vagyonukat eladták a szülőföldjükön, abból vettek itt házat, a szomszédokkal jóban vannak, és mindössze 11 ezer dináros szociális segélyből élnek. Novi Pazarba jár idénymunkát vállalni, gyermekei nem járnak iskolába.
Sajnos, a rendőrségnek sincsenek pontos adatai arról, hogy a betelepülők hányan lehetnek. Rekecki Titusz rendőrfőnök elmondta, hogy a lehetőségeik korlátozottak.
- A rendőrségnek nem áll módjában, és nem is az a feladata, hogy kiderítse, honnan érkeztek ezek a személyek, illetve kinek az utasítására. Nekünk egyetlenegy feladatunk van, nevezetesen az, hogy a közbiztonságot a megfelelő szinten tartsuk - mondta a rendőrfőnök, majd hozzátette: jelen pillanatba 20-25 személy letelepedési kérelmét fogadták el. A 2009-es kormányrendelet értelmében a Kosovóból idevándoroltak esetében a rendőrség sokkal alaposabban jár el, amikor átveszi a letelepedési kérelmüket. Ellenőrzi, van-e a kérelmezőnek priusza, helytállóak-e az adatai.

17 ezer dináros minimálbér mellett 15 ezer dinárig lehet lopni

Nagy gondot okoz a büntetőtörvény vitatott rendelkezése is, miszerint a 15 000 dinárt nem meghaladó érték esetén csak a károsult magánvádja alapján foglalkozik a bíróság az esettel. Nyilas Mihály polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: az önkormányzat áthidaló megoldásként a községi jogsegélyszolgálat átszervezésével a károsultaknak lehetővé teszi az ingyenes jogsegélyt, a szolgáltatás elérhető lesz a helyi irodákban is.
Pásztor Bálint parlamenti képviselő a kis összegű lopásokkal kapcsolatban kiemelte: a VMSZ parlamenti képviselőként a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek módosítását javasolták. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt az kis értékű lopás 15 ezer dináros összeghatárának jelentős csökkentését indítványozták, valamint javasolták, hogy a magánterület megsértésével elkövetett lopást minden esetben szabadságvesztéssel büntessék.
- Meg kell győznünk képviselőtársainkat: nem normális az, hogy 17 ezer dináros minimálbér mellett 15 ezer dinárig lehet szabadon lopni, vagy az, hogy 10-12 ezer dinár a nyugdíj, de 15 ezer dinárig mindennap lehessen lopni. Az, aki ezt nem szavazza meg, annak el kell majd számolnia a saját településén, hogy ezt miért nem támogatja - mondta Pásztor, majd megígérte, hogy 10 napon belül Rasim Ljajić szociálpolitikai és munkaügyi minisztert elhozza a faluba. Pásztor arra kérte a martonosi polgárokat, hogy legyenek egymással szemben szolidárisak, és jól gondolják át, hogy kiknek adják el a házukat. A képviselő szerint lehetetlen bebizonyítani azt, hogy a betelepítések szervezetten történnek, hiszen a jövevények nem egyszerre érkeztek, és egyelőre a számuk is ,,jelentéktelen'', vagyis a lakosság etnikai összetételére nincs nagyobb hatással.
Körmöci László arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az idegenek lopnak, hanem egyes falubeliek is, akik vérszemet kaptak, s élnek a lehetőséggel.
- Aki eladja a házát ezeknek az idegeneknek, azt közösítsék ki, ne köszönjenek nekik - fogalmazott Körmöci.
A falu, amely régen a paprikájáról volt híres, ma már szociális problémává vált, hiszen nagy az elvándorlás, rengeteg a munkanélküli. A lakossági fórumon elhangzott, hogy fokozni fogják a rendőri jelenlétet a településen.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..