Szalai Attila illusztrációja

Az embernek tudnia kell uralkodni az indulatain. Nincs olyan személy, akinek néhanapján ki ne billenne a lelki egyensúlya, akinek ne volnának ,,rossz napjai'. Mindenkit más-más idegesít: van, akit a nincstelenség, az állandó nélkülözés, a megélhetésért való folytonos harc. Mások bizonyos személyek viselkedésétől borulnak ki, de vannak olyanok is, akik a lustaság, a tisztességtelen magatartás vagy a felelőtlen viselkedés fölött nem tudnak napirendre térni. Az idősebbek, a betegek életminőségét - ezáltal fizikai és pszichikai erőnlétüket - nem csupán a társadalom irántuk tanúsított, cseppet sem irigylésre méltó viszonyulása, hanem olyan banálisnak tűnő dolgok is befolyásolják, mint például az időjárás vagy a fronthatások.
A dolgozó ember gyakran borul ki munkája miatt, ha nem tudja idejében elvégezni azt, vagy ha elmarad az elismerés, a bátorítás, az elvégzett feladatért járó jutalom. Ez a természetes emberi megnyilvánulás mindannyiunk ,,kiváltsága', éppen ezért bocsánatos bűnnek számít, ha kiborulunk néha.
Kitől vagy mitől borul ki? - kérdeztük olvasóinktól.
FÜLE Anita palicsi laboráns:
- Ez a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet. Az, hogy ebben az országban minden politikus és más vezető beosztásban lévő egyén csak azon fáradozik, hogy még inkább kizsákmányolja ezt a szegény népet. A munkanélküliség óriási méreteket ölt, az elkeseredettség és a kilátástalanság pedig megkeseríti az emberek életét. Ez az egészségükön is meglátszik. De az a tény, hogy esetleg orvosi ellátásra szorulnak, csak újabb nehézségeket jelent számukra. Hiszen az egészségügy áldatlan helyzete miatt szinte minden vizsgálatért és gyógyszerért fizetni kell, ha azonban valakinek nincs rávalója, hát várhat akár hónapokig is egy-egy vizsgálatra. Mi több, a betegek között is van megkülönböztetés aszerint, hogy jómódú-e vagy kevésbé jómódú. Az előbbiek magánorvosi ellátást kérnek, ami ugyebár több ezer dinárba kerül. Az utóbbiaknak marad a várakozás és a kiszolgáltatottság. Politikusaink a jobb, szebb jövőről szónokolnak, de valójában egyikük sem veszi a fáradságot, hogy javítson az életszínvonal minőségén. Kiborít ez a felelőtlen hozzáállás, hogy senki sem törődik az átlagemberekkel.
SUHAJDA Ágoston nagybecskereki nyugdíjas:
- Kiborít, hogy ebben a társadalomban mindent szabad azoknak, akiknek pénzük van. Elharapózott a bűnözés, a korrupció, és ma már szinte esélytelen az, akinek nincs ismeretsége. A vezető tisztségekben lévők családtagjaiknak, rokonaiknak és ismerőseiknek igyekeznek jó fizető állást biztosítani, de hogy mi lesz a sok munkanélkülivel, nyugdíjassal és szegénysorban nevelkedő gyermekkel, azzal senki sem törődik. Általános fejetlenség uralkodik itt, és ezen sajnos senki sem akar változtatni. Kiborít az is, hogy minket, vajdasági magyarokat sem itt, sem az anyaországban nem látnak szívesen. Földönfutókká lettünk, hontalanok annak ellenére, hogy a szülőföldünkön élünk.
SZABÓ P. Anna szabadkai munkanélküli:
- Rettentően felháborít az, hogy a magyar vízumot igénylőktől mennyi mindent követelnek! Szégyenletes, hogy a Magyarországra utazóknak milyen megaláztatáson kell keresztülmenniük, míg az utazási vízumot megkapják. Gondolok itt elsősorban arra a bizonylatra, amelyet a munkáltató köteles kiadni. És mi van velünk, akiknek nincs állásunk? Mi már nem is utazhatunk az ,,áldott anyaországba? De igen. Legfeljebb egy hétre, mivel az illetékesek úgy ítélik meg, hogy ha már idehaza nincs munkánk, bizonyára Magyarországon kívánunk munkát vállalni. Én csak azt mondhatom, hogy túllihegik a dolgot! Sem én, sem az ismerőseim, akikkel sokat beszélgetünk ezekről a dolgokról, nem szándékozunk áttelepülni, még csak munkát vállalni sem. Itt szeretnénk álláshoz jutni, és itt élni továbbra is. Nincs szükségünk könyöradományra, legkevésbé a megvetésre, amelyet az ott élők tanúsítanának irántunk. Felháborít, hogy órákig kell sorakozni a főkonzulátus előtt, és semmilyen kedvezményes elbírálásban nem részesülnek azok, akik magyarnak vallják magukat. Pedig különbséget kellene tenni azok között, akik esetleg rokonlátogatás vagy gyógykezelés céljából folyamodnak vízumért, és azok között, akik azonkívül, hogy nem magyar nemzetiségűek, a vízumot csak azért kérik, hogy Magyarországról árut hozhassanak be, és azt a piacon értékesíthessék. Számukra ez üzlet, számunkra viszont sokkal több ennél.
VAJDA Attila magyarkanizsai magánvállalkozó:
- Az emberi butaság és a nemtörődömség. Szörnyen irritál, ha valaki olyan dolgokban akar pápább lenni a pápánál, amelyekhez cseppet sem ért. El kell fogadni azt, hogy nem lehet szakavatott mindenki az élet minden területén. Bármivel foglalkozzunk életünk során, ahhoz nem árt, ha értünk is. Tanulni kell meghallgatni másokat, csiszolni az elménket. Vagy ha erre nincs lehetőségünk, legalább próbáljuk meg elismerni mások tehetségét. Hihetetlenül kiborít az is, ha megpróbálnak rászedni, átverni. A becsületesség mindennél fontosabb, és ma már sajnos szinte csak azok képesek érvényesülni, akik becstelenül állnak a dolgokhoz. Mégis azt mondom, hogy érdemes becsületesnek maradni és tisztelni másokat.
HAJDÚ Mihály szabadkai aranyműves:
- A kettős állampolgárságról folyó vita. Elképesztő, hogy bármelyik magyar tévécsatornát nézi is az ember, csak erről hallhat. Az, hogy szó van róla, rendben is lenne, hiszen ez a téma most aktuális. De ahogyan néhányan megpróbálnak a média segítségével hatni a szavazópolgárokra, az már felháborító! Hihetetlen méretű kampány folyik annak érdekében, hogy a határon túli magyarok ne kaphassák meg a magyar állampolgárságot, és ezt én nem tudom, nem is akarom elfogadni. A népszavazás attól az, hogy a nép akarata nyilvánul meg általa. Nem lenne szabad nyilvánosan akadályozni egy ilyen fontos döntés meghozatalát.
VARGA Magdolna újvidéki szociális gondozó:
- Engem a szeszélyes időjárás borít ki. Nehezen viselem a hőingadozást, a fronthatásokat. Rosszul érzem tőlük magam, ingerlékeny vagyok, és ez bizony rányomja bélyegét a mindennapjaimra. Bosszant, hogy noha valójában nem vagyok beteg, kifog rajtam az időjárás-változás. Az meg még inkább kiborít, hogy ezekre a panaszokra nincs gyógyszer, így küzdeni sem tudok ellene.