A képen a két főpásztor, a szentmisét bemutató Veres András püspök és Pénzes János megyés püspök, valamint a délvidéki papok egy csoportja látható - Radics Karola felvételei

A szabadkai egyházmegye ősi búcsújáró helye a doroszlói Szentkút Kisboldogasszony ünnepén, Szűz Mária születésnapján tartja búcsúját, amelyre évszázadok óta zarándokok ezrei érkeznek gyalogosan, autóbuszokkal, traktorokkal, fogatos kocsikkal, hogy énekszóval s közös imáikkal fejezzék ki hálájukat az Istenanyának, s hogy a Bajkút, a szentkút vize gyógyírt adjon testi-lelki bajaikra.

Zarándokok

- A délvidéki hívek és közjogi vezetőink évtizedek óta ellátogatnak ezen a napon ide, hogy találkozzanak az Istenanyával, nemzetünk patrónájával, valamint Árpád-házi szentjeinkkel, mert hisszük, tudjuk, hogy ők is jelen vannak most itt a magyarok nagyasszonyának születési évfordulóján - mondta dr. Pénzes János, a szabadkai egyházmegye főpásztora az ünnepi szentmise bemutatására felkért dr. Veres András szombathelyi püspököt, valamint a híveket és a társadalmi-politikai szervezeteink vezetőit köszöntő beszédében, majd a délvidéki paptestvérekkel együtt maga is részt vett a szentmise bemutatásában.

Tartományi tisztségviselők, a délvidéki magyarság vezetői és polgármestereink a szentmisén

- A Szűzanya példáján keresztül a női méltóság tiszteletéről, az anyaság és az élet értékéről szólnék - mondta homíliájában Veres András vendégpüspök. Figyelmeztetett, hogy ez a három érték - amely tulajdonképpen a kereszténységgel jelent meg, hiszen Krisztus előtt a nőt a férfi rabszolgájának tekintették - napjainkban veszélybe került. Az elkereszténytelenedés egyik jele, hogy a női méltóságot nem tisztelik, holott Isten az embert férfinek és nőnek teremtette. A közfelfogásban a nő élvezeti cikké vált. Ismét a férfi rabszolgájává akarják süllyeszteni. A krisztusi erkölcs nélkül elvész a női méltóság. Mondják, régen is voltak - úgynevezett - rossz nők. Igen, de nem kérkedtek vele.
A keresztény családokban tehát ki kell zárni azokat a sajtó, média kínálta termékeket, amelyek meggyalázzák a női méltóságot. Odajutottunk ugyanis, hogy már egyedül a kereszténység becsüli az anyaságot. A társadalom hangosabb része anyaságellenes, pedig már Pázmány Péter hangoztatta, hogy csak annak a népnek van jövője, amelynek áldozatkész édesanyái vannak.
Ma az anyaság, a gyermekvállalás nem kap kellő támogatást. Egyre kevesebben akarnak édesanyák lenni, ennek következtében a családok szétszakadnak, a gyermekek pedig az egyik élettársi kapcsolatból a másikba kerülnek. Nem rögződik bennük, hogy az életet nem az ember teremti, ő csupán továbbadja. Ezért kellene sokkal nagyobb tisztelettel tekinteni az Isten által teremtett világra. Olykor úgy tűnik, az állati életet sokkal jobban becsülik és védik, mint az emberit, pedig ahol az emberi magzatok millióit pusztítják el, ott álságos dolog az állatok védelmében felszólalni. Szinte megvalósulni látszik Madách Az ember tragédiájában írott luciferi gondolata, miszerint az ember kotyvaszt, és Istennek képzeli magát.
A mai ünnepet használjuk fel arra, hogy életünkben az anyaság sokkal nagyobb tiszteletet kapjon, mint eddig. Egy dolog legyen számunkra kétségtelen: hogy Isten törvényei, az ő akarata szerint akarjunk élni ebben a nem keresztény világban is - mondta a család évét is érintő szentbeszédében a szombathelyi vendégpüspök.
A szentmisét követően főtisztelendő Verebélyi Árpád plébános, a doroszlói kegyhely őre megköszönte az ünnepi szentmisét bemutató főpásztorok és papok közreműködését, a zarándokok részvételét, köztük név szerint is megemlítve a tartományi tisztségviselőket, a délvidéki magyarság vezetőit és magyar önkormányzataink polgármestereit.