A nemrégiben felújított Nádasdy-kastély Nádasdladány szívében, Fejér megyében helyezkedik el. A fejlesztés a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében uniós és magyarországi forrásokból mintegy 2 milliárd forintból valósult meg.
A kastély és a hozzá tartozó 25 hektáros kert 1945-ig volt az építtető nemesi család birtokában. Az államosítás után igencsak hányatottan alakult a sorsa.
A II. világháború alatt nem sérült meg, de mint a legtöbb gazdátlanul maradt épületet, ezt is kifosztották. Az évek során nagyon sok funkciót töltött be (volt raktár, iskola, posta). 1982-ben a Honvédelmi Minisztérium birtokába került, és 1994-ig üresen állt. A karbantartási munkák elmaradása miatt állaga jelentősen romlott.
1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, és a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került. Ezután indult el a rehabilitációja. 2009-ben kezdték a homlokzat és a tetőszerkezet felújítását, de a belső terek rendbe hozása elmaradt. Ez történt meg a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram első ütemének keretében. A történelmi család képviseletében gróf Nádasdy Borbála úgy fogalmazott, hogy „az állam elvette, de a nemzet visszakapta a kastélyt”.
A Nádasdy család őseinek már a XIV. században voltak birtokai a környéken. Nádasdy Lipót 1851-ben vásárolta meg Sárladányt, melynek a nevét Nádasdladányra változtatta, és itt alakította ki birtokai központját. Lipót halála után fia, Ferenc 1873 és 1876 között a most főszárnyként funkcionáló épületrésszel bővítette ki a kúriát.
Gróf Nádasdy Ferenc Zichy Ilonát vette feleségül, a boldogságuk azonban nem tartott sokáig, mert az asszony huszonnégy éves korában, harmadik gyermekük születése után tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ferencet olyan erős szerelmi kapocs fűzte a feleségéhez, hogy soha nem nősült meg újra. A közösen megálmodott szerelmi fészek minden termét úgy rendezte be, mintha Ilona még élne. Ennek köszönhetően az objektumot a szerelem kastélyaként is emlegetik.
A legenda szerint a Nádasdy család segítette IV. Béla királyt, amikor a nádasban bujkált a tatárok elől. Csak ők ismerték a rejtekhelyét, és állítólag vadkacsával etették. Ezzel magyarázzák a címerükben szereplő vadkacsás motívum eredetét.
A Tudor-stílusú kastély modernnek számított a maga korában, bevezették ugyanis a vizet és a gázvilágítást, a szobákat pedig légbefúvásos rendszerrel fűtötték — igaz, legfeljebb 18 fokra. Kuriózumnak számított, hogy a konyha külön épületben üzemelt, az ételt pedig föld alatti síneken szállították az ebédlőbe.
A birtokot csodálatos park övezte, mesterséges tóval, vízeséssel, víztoronnyal, emellett igazi különlegesség volt a pálmakert és a fácánkeltető is.
A 2000 négyzetméteres kastélyépületben a földszint rekonstrukciója után a látogatók vezetővel vagy egyénileg járhatják be a termeket. Ezek közül az egyik legszebb az ősök csarnoka, ahol a felmenőkről készült egész alakos festmények láthatóak. A megmaradtak a restaurálás után a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokából kerültek vissza, a hiányzókat pedig fényképek helyettesítik. A vörösfenyő burkolat márványkandallóval és a hatalmas, eredeti kovácsoltvas csillárokkal egészül ki — az utóbbiak valami csoda folytán átélték a történelmi korszakok viharait. A magyarázat szerint a fosztogatók egyet sem vihettek magukkal, mert egyszerűen nem fértek volna ki az ajtón.
Lenyűgöző helyszín a könyvtárszoba a kazettás famennyezetével, csavart oszlopaival, káprázatos faragott bútoraival, a galérián a kovácsoltvas mellvéddel, de említésre méltó a női szalon és a biliárdterem is. A szobákban a falakra egyedi gyártású angol tapéták kerültek, melyeket a régi fényképek alapján terveztettek újra. Az ajtók nagyrészt eredetiek, restauráltak.
Az emeleten a családi élet privát helyszíneibe, a hálóba és a gyerekszobába tekinthetünk be. Ismét látható az egykor teljesen lebontott télikert, melyet fotók alapján sikerült rekonstruálni és újjáépíteni.
Az érdeklődőket korszerű múzeumshop, vetítőterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató várja, emellett kényelmesen helyet foglalhatunk a replikabútorokon, lapozgathatjuk a korabeli újságok másolatát, az egykori ebédlőben fogyaszthatjuk el kávénkat, süteményünket, mintha csak vendégségbe érkeztünk volna.
Filmek mutatják be az épülethez és a családhoz kapcsolódó legérdekesebb történeteket: az építtetők legendás szerelmét, a leghíresebb Nádasdy házaspárok életét, az építkezést 3D-ben. A gyerekeknek készített animációs filmek a kastély korabeli technikai érdekességeit és különleges belső kommunikációs eszközeit (pl. a beszélőcső-hálózatot) ismertetik.
A bejárást visual guide eszköz is segíti, bérelhető tableteken, illetve a látogató telefonjára letölthető változatban.
Fényképezte: Tóth Lívia