A Fidesz—KDNP vajdasági EP-képviselőjét a munkacsoport tevékenységéről, céljairól és a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről kérdeztük a Hét Napnak adott interjúban.

* Mit kell tudni a munkacsoport tevékenységéről, és miért számít fontosnak az Európai Unióban?

— Az európai parlamenti képviselőknek lehetőségük van ötévente, a parlamenti mandátum elején közös munkacsoportokat létrehozni, melyek egy-egy témával foglalkoznak behatóbban. A munkacsoport megalakítását legalább három politikai frakciónak kell támogatnia. Mivel a létrehozható munkacsoportok száma korlátozott, ezért a különböző javaslatok között nagy a versengés, hogy megszerezzék a szükséges támogatást. A Kisebbségi Munkacsoportnak a története negyven évre tekint vissza, ezért is hatalmas siker, hogy a tavalyi EP-választás után újra sikerült megalakítani a Patrióták Európáért, az Európai Konzervatívok (ECR) és az Európai Néppárt (EPP) támogatásának köszönhetően. A Kisebbségi Munkacsoport olyan képviselőket tömörít, akik számára fontosak az európai, őshonos nemzeti kisebbségeket, közösségeket és nyelveket érintő kérdések, melyek egyúttal behatárolják e testület tevékenységét is. Az ülések e témák köré szerveződnek, ahol megvitatunk egy-egy nemzeti vagy nyelvi kisebbséget érintő kérdést, bemutatunk jó példákat, szakemberektől előadásokat hallgathatunk meg, és döntünk közös fellépésről egy-egy jelentősebb kérdésben. A jelentősége abban rejlik, hogy az Európai Uniónak ez az egyetlen testülete, mely a nemzeti és a nyelvi kisebbségek ügyét felkarolta, és immár negyven éve sikeresen napirenden tartja a nehézségek ellenére.

Fotó: Vicsek Annamária Facebook-oldala 

* Milyen hatáskörrel bír a munkacsoport? Hogyan hathat a kisebbségek jogainak védelmére és érvényesítésére az EU-ban?

— A munkacsoport az Európai Parlament egyik intézményes testülete. Nincs törvényhozási szerepe, de a tagok közbenjárásával egy-egy kisebbségi nyelvi kérdést javasolhat a szakbizottságok elé megvitatásra, vagy határozatjavaslatokat szövegezhet meg és nyújthat be az EP plenárisának megvitatásra és elfogadásra, valamint kérdéseket intézhet az Európai Bizottsághoz. Az egyik első döntésünk értelmében már kérdést intéztünk az új összetételtű Európai Bizottsághoz, hogy megtudjuk, terveznek-e, és ha igen, hogyan foglalkozni a kisebbségi és nyelvi jogokkal az elkövetkező öt évben. A Kisebbségi Munkacsoport ereje abban rejlik, hogy politikai hovatartozástól függetlenül, szinte minden politikai frakcióból, egy testületbe tömöríti a téma iránt érdeklődőket, ezzel növelve az érdekérvényesítési erejét az egész EU-s intézményrendszerben.

* Miért jelentős ez a vajdasági magyar közösség szempontjából? Hogyan érinti az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak képviselete konkrétan a vajdasági magyarságot?

— A vajdasági magyar közösség szempontjából több okból is fontos a Kisebbségi Munkacsoport. Egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a közösségünk és intézményrendszere bemutatkozzon e testület keretében is, kiemelve az eredményeinket, erősségeinket, vagy éppen azokat a területeket, ahol problémák merülnek fel. A Magyar Nemzeti Tanács több ízben is tartott már bemutatót a Kisebbségi Munkacsoport ülésein, mely hagyományt én is folytatni szeretném. Fontos az állandó jelenlét, hogy tudjanak rólunk, és jobban megismerjenek bennünket. Másrészt, a bővítéspolitika alkot közvetlen kapcsolatot a vajdasági magyar közösség és az Európai Parlament munkacsoportja között. A csatlakozási tárgyalások során az EU górcső alá veszi a tagjelölt állam jogrendszerét, ideértve a kisebbségi jogi keretet is, és intézkedéseket javasolhat e területen, ami a csatlakozási tárgyalási fejezet részévé válik. Nagyon jól tudjuk, hogy a kisebbségi jogok területén addig lehet eredményeket elérni, amíg egy állam nem válik teljes jogú taggá. Ezután a kisebbségjogi kérdések már tagállami hatáskörbe tartoznak. Ezért a Kisebbségi Munkacsoport keretet ad arra is, hogy nyomon kövessük a kisebbségi és nyelvi jogok alakulását a tagjelölt államokban is. A célom a munkacsoport alelnökeként, hogy minél hangsúlyosabban jelenjen meg ez az aspektus a testület munkájában, ezzel segítve, hogy a vajdasági és a kárpátaljai magyarság érdekei is megjelenjenek az Európai Parlamentben.

* Az EU különbséget tesz különféle kisebbségek között, hogyan viszonyul az EU például az őshonos nemzeti kisebbségek és más, például az LMBTQ-közösség tagjainak jogaihoz?

— Amikor az európai uniós intézmények a kisebbségek jogait tárgyalják, vagy különösen érzékeny csoportokról beszélnek, ezeken a leggyakrabban elsősorban a szexuális kisebbségeket értik, jobb esetben a romákat és a migránsokat. A nemzeti és nyelvi kisebbségek szinte teljes mértékben a háttérbe szorulnak. Amíg az Európai Bizottság következetesen képviseli az álláspontját, hogy a nemzeti és a nyelvi kisebbségek kérdése nemzeti hatáskör, addig más, egyébként tagállami hatáskörök esetében, mint például az oktatás kérdése vagy akár az LMBTQ-házasság kapcsán, politikai álláspontot vállal, és intézkedéseket javasol. E kettős mércét már megszokhattuk az Európai Bizottság részéről, de elfogadni nem tudjuk.

* Milyen konkrét céljai vannak a munkacsoportnak? Milyen eredmények elérésére törekszenek az elkövetkező időszakban?

— Mivel a Kisebbségi Munkacsoport tagjai több tíz uniós és unión kívüli kisebbséget képviselnek, ezért a célok is eltérőek. Viszont egyetértünk abban, hogy az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeknek, melyekhez becslések szerint csaknem 50 millióan tartoznak az Európai Unióban, továbbra is szükségük van egy érdekérvényesítő platformra, melyet a Kisebbségi Munkacsoport az Európai Parlamenten belül teljes mértékben el tud majd látni. A legfontosabb cél, hogy a nehézségek ellenére napirenden tartsuk a számunkra fontos kérdéseket, és minden lehetőséget megragadjunk, hogy az általunk képviselt üzenetek és értékek minél több helyen megjelenjenek, minél több döntéshozóhoz eljussanak. Az én személyes célom pedig, hogy a vajdasági magyar közösség számára jelentős témákat is becsatornázzam a testület mindennapi munkájába, ezzel elősegítve a közösségünk fejlődését és Szerbia európai uniós útját is. 

* Milyen tapasztalatokat szerzett eddig európai parlamenti képviselőként?

— Az elmúlt fél év alatt rengeteg izgalmas, ám olykor sajnos csalódást okozó tapasztalatot is begyűjthettem európai parlamenti képviselőként. Egyrészről hatalmas megtiszteltetés itt lenni, és képviselni Magyarországot, valamint a vajdasági magyar közösséget, de Szerbiát is. Ugyan váratlanul ért a felkérés, úgy gondolom, az elmúlt fél év alatt bizonyítottam, hogy azután, hogy köztársasági parlamenti képviselőként, majd államtitkárként tevékenykedtem a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, itt, Brüsszelben is méltán tudom képviselni a közösségem. Ennek egyik elismerése a Kisebbségi Munkacsoport alelnökévé történő megválasztásom is. Másrészről hatalmas csalódásként ért az, ahogyan az Európai Parlament baloldali többsége viszonyul a jobboldali frakciókhoz, legfőképpen pedig a Patrióták Európáért frakció képviselőihez. Egy parlamenti alelnöki hely mellett számos szakbizottsági elnöki és alelnöki hely is a mi frakciónkat illette volna meg, de ezeket nem kaptuk meg. Csupán azért, mert túlságosan jobboldalinak, szélsőségesnek minősítenek bennünket. Pedig csaknem 20 millió európai polgár szavazott a frakciónkhoz tartozó pártok jelöltjeire a júniusi választáson. Ennyi polgár nevében képviseljük mi a konzervatív, keresztény értékeket az Európai Parlamentben. Ugyanezek a baloldali képviselők bírálják Szerbiát és Magyarországot az állítólagos elégtelen jogállamiság, illetve a demokrácia hiánya miatt. De azt világosan ki kell mondanunk, hogy ebben a két országban a parlamenti ellenzék képviselői ugyanúgy megkapják a nekik járó tisztségeket, mint a parlamenti többség pártjai. Ez így is van rendjén, hiszen erről szól a demokrácia. Ezzel szemben az Európai Parlamentben úgynevezett cordon sanitaire-rel zárnak ki bennünket az imént említett módon, ami messze áll a demokrácia fogalmától.

* Hogyan áll jelenleg az EU bővítésének ügye, lát-e előrelépést Szerbia csatlakozási folyamatában?

— Az elmúlt fél év során Magyarország látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Magyarország, mint Szerbia Európai Unión belüli legnagyobb támogatója, már évek óta kardoskodik azért, hogy felgyorsuljanak a tárgyalások az országgal. Az EU elnöklőjeként is az elnökségi program egyik prioritásaként kezelte a bővítés felgyorsítását. Ennek megfelelően kapott egy jókora lendületet a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamata, amikor a tanács elfogadta a bővítési következtetéseket, melyek megerősítik az EU elkötelezettségét a Nyugat-Balkán integrációja iránt. Szerbia esetében most valódi esély mutatkozik arra, hogy három év szünet után az idei év elején megnyílhasson a 3. tárgyalási klaszter. A tanács ugyanis felkérte Szerbiát tárgyalási álláspontjának benyújtására a versenyképesség és az inkluzív növekedés témakörét felölelő, 3. csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportjához tartozó 16. és 19. fejezet kapcsán. Ezt is a magyar elnökség nagyszerű eredményének tekinthetjük. Reményeim szerint a lengyel soros elnökség is folytatja majd a Magyarország által megkezdett munkát.