home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Attila hun fejedelem nyomában
KREKITY Olga
2010.07.21.
LXV. évf. 29. szám
Attila hun fejedelem nyomában

,,Ez a szívem csücske' - Szekeres Ágnes régész az égett agyagmaradványokkalSzarmata település maradványai Verušićnál
A szarmatáknak méhkasra vagy körtére emlékeztető tűzhelyeik voltak, melyeknek egy szűkebb, 20-30 centiméteres kürtőjük volt, majd egy szélesebb, föld alatt...

,,Ez a szívem csücske' - Szekeres Ágnes régész az égett agyagmaradványokkal

Szarmata település maradványai Verušićnál

A szarmatáknak méhkasra vagy körtére emlékeztető tűzhelyeik voltak, melyeknek egy szűkebb, 20-30 centiméteres kürtőjük volt, majd egy szélesebb, föld alatti gyomra. Jobbára ezek láthatók a lelőhelyen. - Fényképezte Szabó Attila

A Kelebia-Békova irányvonalú új autóút mellett leltek rá az úgynevezett Y tengelynél négy évvel ezelőtt, amikor a hatalmas földgyaluk az alapozó munkálatok során ,,leszelték' a szántóföldek felső 20-30 centiméteres rétegét, s a kivillanó sima löszplatók megmutatták a gyomrukban rejlő kincsüket. Igazából ezeket az értékes észak-bácskai lelőhelyeket a Bács- és a Csík-ér mentén még a 60-as években feltérképezte dr. Szekeres László régész, de mivel a leletek épségét nem veszélyeztette akkor még semmi, feltárásuk elnapoltatott, természetesen jobbára pénzhiány miatt. Amióta a Szerbiai Utak (Putevi Srbije) közvállalat belekezdett az új autóút kiépítésébe, nyilvánvalóvá vált, hogy menteni kell a menthetőt. Az említett útépítő vállalat és az infrastruktúrával megbízott minisztérium anyagi támogatásával tehát megkezdődtek a leletmentő régészeti ásatok mindenütt, ahol szükség van rájuk.
A verušići lelőhelyen folytatott munkálatokat Zvonimir Nedeljković vezetésével a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet végzi, mint ahogyan a múlt számunkban említett bácsfeketehegyit is, csak az ottani feltárás a belgrádi Néprajzi, valamint Történeti Múzeum szakembereinek közreműködésével történt. Az ásatások koordinátorától, Szekeres Ágnes régésztől kértünk ezúttal bővebb felvilágosítást, hogy mit is láthatunk a helyszínen.
- Az idén május elsején jöttünk ki dolgozni, de valójában már 4 éve gyűjtjük az itt fellelhető régészeti leleteket. A kincseket a Szabadkai Községi Múzeumba szállítjuk, majd dokumentáljuk a feltárások eredményét. A mintegy egyhektárnyi kijelölt területen eddig kb. 20 ezer tárgyi maradványt mentettünk meg az utókornak. Egy részüket már restaurálták is, de kiállításukra majd csak egy-két év múlva kerülhet sor. Jelenleg a 200. objektum feltérképezésénél tartok. Objektumnak a házak, vermek, árkok, tűzhelyek, munkagödrök (melyekből az edényeik készítéséhez szükséges anyagot bányászták ki) számítanak. Ez egy nagyon gazdag lelőhely, és örömmel végzem a munkám. Ez a szívem csücske. A nemzetközi szakmai körökben is nagy érdeklődéssel követik az eddigi eredményeinket, mert ahogy mondják, Attila hun király egykori fejedelemségének feltételezett központi területén ásunk éppen. Ó, nem a sírját keressük - nevet beszélgetőtársunk -, jóllehet a korabeli kutatások eredményei alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a Tisza mentén, az Orosházától Horgosig húzódó terület volt valamikor Attila ,,szűkebb otthona'.
- Hunok, szarmaták... Egy kicsit felületesek ebbéli történelmi ismereteim...
- Ezek nagyjából mind népvándorlás kori települések nyomai, amelyeket most itt, Észak-Bácskában felleltünk. Tudvalevő ugyanis, hogy a II. századtól kezdve 3 hullámban érkeztek ide indoiráni félnomád népcsoportok: jazigok, rokszolánok, alánok, szarmaták, és kb. 400 évig éltek ezen a vidéken. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A hunok be-becsaptak közéjük, és igájuk alá vonták őket. Aztán valószínű, hogy az Attila halálát követő trónviszályokban, amikor kiújultak a harcok a fejedelem fiai és a germán törzsek között, itt is háborúk dúltak, és a túlélők végül elhagyták ezeket a területeket. A megtalált gabonatároló vermek, a körte alakú tűzhelyeik, a nyájat őrző, földbe vájt karámjaik, a szemetesgödreik maradtak csak meg utánuk. A IV. század közepétől az V. század elejéig élhettek itt. Kunyhóikat vesszőből fonták, aztán sárral betapasztották és náddal befedték őket. Főleg marhát, disznót, juhot, kecskét tartottak, kisebb mennyiségben pedig valamilyen szárnyas állatokat is. Kútjuk nem volt, mert itt folyt mellettük a Csík-ér, melynek vize bőséges volt, és ivásra, főzésre, itatásra, öntözésre is megfelelt. Emberi csontvázat csak elvétve találtunk. Ez azt jelenti, hogy a temetőjük és szentélyük távolabb volt. Hogy mégis akadt egy-két tetem, az arra enged következtetni, hogy valami tragédia folytán (tűzvész, háború) villámgyorsan kellett elhagyniuk lakhelyüket, és nem értek rá eltemetni halott társaikat. A kormos, égett lakhelymaradványok is azt bizonyítják, hogy távozásuk egyelőre nem volt tervezett, nem volt szándékos. Bár az is igaz, hogy ezeknél a félnomád népeknél az volt a szokás, hogy mielőtt legelőt váltottak, előző településükön minden gödröt, minden objektumot betemettek.
Értő, figyelmes szem kell ahhoz, hogy a simára gyalult löszplatón az ember észrevegye az árnyalatnyi színkülönbségeket, amelyeknek körvonalai alapján már a szakember pontosan meg tudja határozni, mit is találhat néhány ásónyomnyira lejjebb. De beszélgetőtársunk, Szekeres Ágnes régész magabiztosan vezet körbe bennünket, és mutatja, mit kell látnunk. Noha érdekfeszítő munkát végez a jól összeszokott kis csoport, azért nem irigylem őket. Ottjártunkkor, reggel kilenckor már szinte perzselte őket a nap, ezért hajnali négykor indulnak hazulról, sokan egészen Kispiacról karikáznak, motoroznak be ideiglenes munkahelyükre. De ha minden jól megy, egy-két év múlva megcsodálhatjuk majd egy kiállításon mi is e régmúlt idők és népek fennmaradt tárgyi bizonyítékait.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..