Országunk gazdasága a körülményekhez képest eddig jól tartja magát a világjárvány okozta krízis közepette. Az elmúlt három évtizedben szinte nem is volt olyan időszak, amikor a gazdaságpolitikát stabil külső és belső körülmények között lehetett volna irányítani. Nagyon sok lehetőséget elpazaroltunk, de ezen sopánkodni kár, hiszen a múltat nem tudjuk megváltoztatni. Tanulni, okulni viszont lehet a hibákból.
Az államfő az új kormány egyik fontos feladataként jelölte meg a szervezett bűnözés elleni harc fokozását. A korrupció nem szinonimája a szervezett bűnözésnek, a két dolog azonban összefügg, és sok esetben vannak átfedések. Sokat javult a helyzet, de bőven van még mit tenni a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása terén is.
A gazdasági szakemberek sokat polemizálnak azon, hogy a korrupció mértéke és a gazdasági növekedés mennyire függhet egymástól. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor egy rövid időszak adatainak a vizsgálata azt mutatja, hogy erősen korrupt környezetben is nőtt egy-egy országban a GDP. Ez viszont nem egyenlő azzal, hogy a korrupció eltűrhető, esetleg még kívánatos jelenség is. Sőt! Hosszú távon vizsgálódva legtöbbször már adatokkal is alátámasztható, hogy a gazdaság és általában az egész társadalom versenyképességének tartós visszaeséséhez vezet a korrupció enyhébb formáinak elburjánzása is. A korrupt környezet, az úgynevezett „haveri kapitalizmus” sokakban rossz közérzetet szül. A rossz közérzet pedig az elvándorlást serkenti. Természetesen sok esetben ott, ahova elmennek, szintén lehet korrupt a környezet, és működhetnek hasonló mechanizmusok, de az innen kivándorló ezt nem látja át, és ezért — legalábbis kezdetben — nem lesz benne rossz érzés.
Illusztráció (Pixabay.com)
A mostani krízis — már egy kicsit elcsépelten hangzik, de igaz — egyúttal lehetőségeket is nyújt. Most az élet minden területén, a gazdasági és a társadalmi viszonyainkban is fel lehet gyorsítani a pozitív változásokat. Jelenleg az egyik legfontosabb terület az emberek tudásának magasabb szintre emelése lehetne, de összességében vizsgálódva ilyen folyamatokat manapság sajnos nem nagyon lehet felismerni.
Társadalmunk felzárkóztatásában az elmúlt évtizedekben sok elpazarolt lehetőség ismerhető fel. Más hangsúlyokkal, sokkal gyorsabban haladhattunk volna minden téren, így a gazdaság is fejlettebb lehetne. Igaz ugyan, hogy most, illetve az utóbbi években vannak pozitív makrogazdasági mutatók, de ezeknek jól látszik a sérülékenysége a járvány alatt. Az emberek egy része úgy látja, a koronavírus terjedésének magakadályozására foganatosított intézkedések miatti gazdasági károk nagyobbak voltak, mint az egészségügyi előnyök. Most egy másfajta viszonyulás van kibontakozóban, de az ilyen helyzetekben sajnos nagyon nehéz meglelni és el is érni az optimumot.
Itt érdemes megjegyezni, hogy ennek a járványnak a generációs hatása is nagyon erős. Amíg az egészségügyi intézkedések inkább az időseket érintik, a munkaerőpiacon jelentkező negatív folyamatok közvetlenül az aktív népességet, elsősorban a fiatalokat sújtják. De a lelkekben is tartós sérüléseket okoz a helyzet, habár ezek a hatások még nem látszanak, illetve nem is írhatóak most le röviden és egyértelműen.
Mindezek mellett szintén negatív hatása van a jelenlegi helyzetnek az egyébként is kedvezőtlen demográfiai folyamatokra. A halálozási rátát — még ha szerencsére kicsivel is, de — növeli, miközben az egyébként sem túl erős gyermekvállalási kedvre sem hat jól. Felmérések is igazolják, hogy jelentős azoknak a fiatal pároknak a száma, akik a házasságkötést, gyermekvállalást éppen a járvány miatt halasztják el.
