Edit kutyusai

EDRO. Lám, K. Kátai Edittel beszélgetve elfelejtettem megkérdezni, mit fed a név. Talán egy másik alkalommal. Azt megállapíthatja mindenki, aki az Edro virágüzlet mellett elsétál, hogy időnként változik a kirakata, pedig ritkaságszámba mennek azok az emberek, akik erre is gondolnak. å ilyen. Tőle tudtam meg azt is, hogy a krizantém nemcsak temetőbe való, azoknak szokás ajándékozni, akiket tisztelünk, becsülünk.
- Az Interneten találtam egy képet, amely krizantémból készült kiskutyát ábrázol, és én is elkészítettem egyet - mutatóba. Később nagy keletje lett.
* Azt mondják rólad, hogy a virágok rendelésekor belelátsz az emberek lelkébe.
- Ez terjedt el rólam, ami jó érzéssel tölt el. Valóban el tudom találni, hogy annak a személynek, akinek rendelik a csokrot, milyen virágból készítsem. Soha nem kérdezem az illető nevét, csak a korát, nemét, és hogy milyen alkalomra viszik a virágot. Például ha keresztelőre, akkor gólyafészkeset vagy kismadarasat készítek, ami éppen az adott alkalmat szimbolizálja. Gyerekek szülinapjára pici mackókat, babákat, vagy kis csokoládékat, cukorkákat is belekomponálok a virágcsokorba. Kimondottan szeretem, amikor a fiús anyukák a gyerekükkel együtt jönnek a virágüzletbe. Miért mondom ezt? Mert egyszerűen nálunk a férfiak elég nagy százaléka szégyell virágot vinni nyilvánosan, az utcán. Nos, ha a kisfiúk a mamájukkal együtt jönnek vásárolni a virágüzletbe, akkor megszokják ezt a gesztust. Amikor egy hétköznapon egy férj virágot visz (mert ilyen is megtörténik), és a szomszédok, ismerősök tudják, hogy nincs náluk semmilyen ünnepség, akkor rögtön azzal gyanúsítják, hogy valamit vétett az asszony ellen. Azt is tudni kell a férfiaknak, hogy a nők éppen ilyenkor szeretnek virágot kapni. Mert higgyék el, hogy nemcsak a születésnapjukon, névnapjukon, nők napján örülnek a nők a virágnak. Még egy fontos dolog: a virágnak örülünk a legjobban, a csomagolás már nem annyira fontos, az viszont még inkább, hogy szívből vegyük. Az az asszony, aki nem örül a virágnak, meg sem érdemli.
* Azt mondod, hogy a csomagolás nem fontos, közben egy különlegesen szép, érdekes dekoráció még mennyire, ,,fel tudja dobni” a csokrot. Például itt van az indiai tavirózsa szárított kelyhe, de sok minden mást is említhetnél.
- Ez manapság kezd divatba jönni. Tavaly voltam Pesten egy virágkiállításon, és ott láttam, hogy a masni, a celofán, a csomagolás nem fontos kellék, de annál szükségesebb a ,,töltelék”, ahogyan mi virágosok mondjuk. Különös kellék egy csokor elkészítéséhez éppen ez a tavirózsa, amelynek külön szimbolikája van, a békességet, a lelkiállapot nyugalmát jelképezi. Általában ha ilyen szimbolikus dolgokat teszek a csokorba, akkor meg is magyarázom azoknak, akik vásárolták, hogy aztán az ünnepeltnek is át tudják adni.
* Nem tudom, honnan szerzed be a különféle ,,mellékleteket”, de azt tudom, mert említetted, hogy gyapotot is termelsz otthon.
- Gyapotot tavaly vetettem először, kísérletezek vele. Nagy csoda, hogy az itteni éghajlati viszonyok mellett sikerült beérnie, biztosan az is hozzájárult, hogy a nyarunk meleg és száraz volt. Azért ültettem, mert nagyon dekoratívan hat. Nem hagyom, hogy egészen kivirágozzon, amikor már kimutatja a termését, akkor leszedem, mert a szárán még nyílik. ,,Száraz” dekorációként, a szoba bármely sarkában, nagyon szépet mutat. Már többen mondták, hogy sok mindent felhasználok, amit egyébként más régen eldobott volna. Például a kukoricacsuhét is, de ez már egy ismert technika. Ki lehet menni családi kirándulásra a rétre, ahol sokfajta bogyót és más növényt lehet szedni, amiből aztán bárki szép kompozíciókat készíthet otthon.
* Régebben különféle ajándéktárgyakkal is foglalkoztál.
- Igen, készítettem például sündisznó alakú ékszeres dobozt, éjjeli lámpát stb. Mert akkor volt nálam a ,,nagy harc” a fennmaradásért. Abban az időben ilyesmikkel is foglalkoztam. Az eldobni való tojástartókat összeszaggattam, leáztattam, ugyanúgy az újságpapírt is. Amikor megpuhult, leszűrtem, tapétaragasztóval és fűrészporral kevertem. A tésztaszerű masszával különféle kerámiatárgyakat vontam be, és minden létező kályhán ezeket szárítottam. Utána színeztem őket. Ilyesmire manapság nincs időm, de ha bárki hozzám fordulna, elmondanám neki, hogyan készíthetők el az ehhez hasonló ajándéktárgyak. Nagyon szeretem a virágokat, szeretek velük foglalkozni, de úgy érzem, még mindig nem a kellő megkönnyebbüléssel teszem azt, inkább a megélhetés miatt. Valamikor 25 évvel ezelőtt az egyik barátnőm, aki a hindu vallást tanulmányozta, az én karmámról elmondta, hogy amikor a középkorba kerülök, akkor kezdek el azzal foglalkozni, amit nagyon szeretek. Abban az időben szinte meg voltam zavarodva a kerámiáért, és úgy gondoltam, hogy a padlásunkon lesz egy gölöncsérműhelyem, ahova, amikor fölmegyek, felhúzom magam után a létrát, és senki sem zavarhat a munkámban. De ebből nem lett semmi. Akkor még nem tudtam, hogy amivel foglalkozni fogok, az a virágkötészet lesz. Közgazdász vagyok, a virágkötészetet könyvekből, újságokból tanultam, virágkiállításokra látogattam, ha adódott rá lehetőségem. Tervezem például a (latinról fordítva) madártej, illetve, ha németről fordítjuk, még jobban hangzik a neve: tejcsillag virág termesztését. Jól mutat, és a menyasszonyok a tavalyi évben ,,elfogadták” a csokrukba. Nagyon fontosnak tartom, hogy mi se maradjunk le a világtól. Egyébként a menő mindig az, amit megszoktunk, az ismeretlent nehezebben fogadjuk el. Különösen a szabadabb vonalú kompozíciókat nehéz megszerettetni az emberekkel. Én azon fáradozom, hogy becsempésszek a köztudatba valami újat, szépet, különlegeset. De az elmondottak mellett is vallom, hogy a csokor legfontosabb eleme a virág. Égnek áll a hajam, amikor azt mondják: jaj, de szép csokor, mennyire ,,felviszi” a masni. Nem! A csokrot mindig a virág ,,viszi fel”.