Az úti cél az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark volt. Az utazás létrehozásában az önkormányzat mellett közreműködött a Zentai Rákóczi Ifjúsági Szervezet.

Homolya Ákos, a civil szervezet elnöke elmondta, az önkormányzat több ízben segítette és támogatta eddigi megmozdulásaikat, programjaikat, és számítanak részvételükre a város kulturális életében.

— A kirándulás helyszínének a kiválasztásakor az egyik szempont az volt, hogy a budapesti Rákóczi Szövetség jó kapcsolatot ápol az emlékparkkal, emellett arra is törekedtünk, hogy olyan látnivalóval kedveskedjünk a diákoknak, amely maradandó élményt nyújt számukra. Igaz, hogy az ott található tartalom a magyar nemzet történelméhez köthető, a csoportban pedig voltak szerb anyanyelvű diákok is, de úgy gondolom, ők sem csalódtak és bánták meg, hogy részt vettek ezen az utazáson. A Feszty-körkép egyedisége, a hely szellemisége mindenkit elvarázsol, de ami még fontosabb, hogy a fiataloknak meg kell ismerniük egymás kultúráját és történelmét — nyilatkozta Homolya Ákos.

A programban két múzeumpedagógiai foglalkozás is szerepelt, Ezer év a hadak útján, illetve Századfordulós rejtvény címmel. Ezeken az úgynevezett kötelező pontokon kívül a rendelkezésre álló időt mindenki úgy osztotta be, ahogyan éppen a kedve tartotta, és az érdeklődési körének megfelelően válogathatott a látnivalók között.

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első országgyűlésének és törvényalkotásának helyszíne Ópusztaszer volt. Vélhetően a XII. században létesült itt az a bencés monostor, amelyet az évszázadok során többször átépítettek. Körülötte virágzó mezővárossá fejlődött Szer település, mely a török időkben elpusztult, Puszta-Szerré változott. A középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, és az ásatások napjainkban is folynak.

1896-ban, a millenniumi megemlékezések idején készült el az Árpád-emlékmű — Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása, mely ma az emlékpark jellegzetes szimbóluma. A százéves szobrokat Buzár Károly faragta újra 1997—1998-ban.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda. Az itt látható multimédiás és interaktív kiállítások megfelelnek a mai kor múzeumi-turisztikai elvárásainak.

A magyarok bejövetele című monumentális festmény az 1896. évi millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt, s ma is az emlékpark legnagyobb vonzereje. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép elkészítésében Feszty Árpádot több festőtársa segítette az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában. A Feszty-körkép látogatásához előjegyzés szükséges, megtekintésére nagyjából fél óra áll a vendégek rendelkezésére.

A szabadtéri néprajzi gyűjteményhez tizenkilenc épületegyüttes és három kiállítás tartozik. A skanzenben tett séta során a XIX. századi falvak és tanyavilág élete tárul elénk, láthatunk a többi közt iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is.

Miután egy kicsit megpihentünk a nomád park autentikusan berendezett jurtáinak egyikében, felkereshetjük az úgynevezett Csete-jurtákat. A jurtaszerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte, a kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész templomi zászlóit, a Nagy István által faragott padok motívumait pedig a honfoglalás kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Az egyik jurtában egy 6,3 méter átmérőjű, 80 centiméter vastag, 7,5 tonna tömegű mamutfenyőszeletre csodálkozhatunk rá. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumait tüntették fel. A pavilonokkal szemben elhelyezkedő dombon a kéttornyú ökumenikus kápolna várja az elcsöndesedni, imádkozni vágyókat.

Ha betérünk a Rotunda közelében levő kis épületbe, miután ránk csukják az ajtót, érdekes, de egyúttal felkavaró élményben lehet részünk. Itt ugyanis az 1879. évi szegedi nagy árvíz terepasztalon elkészített makettje, illetve hang- és fényhatások segítségével kísérhetjük figyelemmel a Szeged városát elpusztító rettenetes elemi csapást. A mindent elnyelő víz robaját, a borzalmak éjszakáját szinte átéli az ember.

A felsoroltak mellett bóklászhatunk a gyógynövényház kertjében, lovas bemutatón vehetünk részt, „belekóstolhatunk” az íjászatba, gyönyörködhetünk a különféle szobrokban és emlékművekben. És még így sem teljes a felvázolt kép, hiszen az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egész napos szórakozásra hívogatja a csoportokat, baráti társaságokat, családokat és a kalandos kedvű egyéneket.

A szerző felvételei