home 2023. december 10., Judit napja
Online előfizetés
„Ahol egyszer erdő volt, ott mindig erdő legyen”
Kartali Róbert
2022.10.13.
LXXVII. évf. 41. szám
„Ahol egyszer erdő volt, ott mindig erdő legyen”

Húszéves a Vajdaság Erdői Közvállalat. Az összesen 130 000 hektáros területen gazdálkodó cég fontos gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi funkciót lát el. Működéséről, szerepköréről és a jubileumi ünnepségről Kókai Roland igazgató nyilatkozott lapunknak.

— Hozzávetőlegesen 1500 munkavállalót foglalkoztatunk, ebből 350 erdésztechnikus, 200 favágó, 350 traktorista, 160 erdészmérnök, 42 vadőr, 24 halőr. Látszik, hogy leginkább a szakmával foglalkozó emberek vagy termelőmunkások dolgoznak, ami egy lényeges, meghatározó döntés volt az alapításkor. Amikor húsz évvel ezelőtt a belgrádi parlament elfogadta az úgynevezett omnibusztörvényt, melynek köszönhetően a tartomány visszakapta egyebek mellett az erdő- és vízgazdálkodás feletti ellenőrzés jogát, akkor alakult meg a Vajdaság Erdői és a Vajdaság Vizei Közvállalat is. Korábban a Szerbia Erdei keretében működött, és a két közvállalat között az a legnagyobb különbség, hogy a tartományi a megalakulása idején abba az irányba indult el, hogy a saját kádereibe és a gépesítésbe fektetett be, a szerbiai pedig a piac felé fordult. Nem mindegy, hogy bizonyos munkákat saját kapacitásunkkal végzünk-e el, vagy leszerződünk egy piaci szereplővel, tender által. Például Magyarországon az erdészeti vállalatokban ismereteim szerint huszonnégy zárt körű részvénytársaság működik, mind alvállalkozókkal végeztetik el a fakitermelést. Egyébként amikor a közvállalatnál fakitermelésről beszélünk, akkor ez azt jelenti, hogy a régi erdőt új erdőre cseréljük, mert ez igazából így van. A piac rendelkezésére bocsátjuk a kitermelt fát és a nyersanyagot, melyből terméket készítenek, növelve az ország GDP-jét. Ez több ezer ember megélhetéséről gondoskodik, és még további ágazatok is erre támaszkodnak. Ezért van az, hogy a faipar Szerbiában az első öt legjelentősebb ipari ág között van, a textilipar, az élelmiszeripar, a turizmus és a hidroenergia mellett. Tudni kell, hogy nem vagyunk sem közvetett, sem közvetlen felhasználói sem az állami, sem a tartományi költségvetésnek, hanem piaci körülmények között működünk. Az állam ránk bízott egy jelentős természeti forrást, amivel lehetővé tette, hogy önellátók, önfenntartók legyünk, de ehhez még rengeteg szorgalom, szenvedély és tudás kell, melyet kollégáink nap mint nap befektetnek. Ebből következik a Vajdaság Erdői Közvállalatnak a sikeres működése.


Fotók forrása: Vajdaság Erdői Közvállalat

* Szóval a vajdasági erdőkből a kitermelt fát leginkább faipari nyersanyagként, nem pedig tüzelőanyagként értékesítik?

— Az ipari fa természetesen nem ugyanaz, mint a tűzifa. A közvállalatnak két fő terméke van, a tölgyfa és a nyárfa, vagyis mi nem a tűzifáról vagyunk ismertek, hanem az ipari fáról. Az ország iparifa-kitermelésének mintegy 27-28 százalékát adja a Vajdaság Erdői, a tűzifa tekintetében pedig csupán 5 százalékát. Kevés, de minőségi erdőnk van, Szerbiában ugyanis összesen 2,2 millió hektár erdő található, és abból a Vajdaság Erdői 130 000 hektáron gazdálkodik.

* Húsz év után merre tovább?

— A Vajdaság Erdői Közvállalat működése biztos alapokon nyugszik. Továbbra is fontos irányvonal, hogy befektessünk a gépesítésbe, mert az megoldja a munkaerőhiányt. A közelmúltban bevezettük az elektronikus platformon történő munkameghagyásokat és jelentéseket, mert hatalmas területen dolgozunk. Központosítottunk annak érdekében, hogy tudjuk követni a munkafolyamatokat, a közvállalat minden részében. Nagyon nagy változásokat egyébként nem lehet elérni egy erdészeti közvállalatban, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tölgyfa beérési ideje 150 év, a nyárfáé pedig 25-30 év. Utóbbi tehát lehet, hogy kétgenerációnyi erdészt érint, a tölgy pedig öt-hat generációt is.

* A jövőben is fontos szempont lesz tehát a fenntarthatóság?

— A fenntarthatóság elve nélkül nem is működhetnénk. A közvállalat tizenöt évvel ezelőtt megszerezte az FSC, tehát a Forest Stewardship Council (Erdőgondnoksági Tanács) által akkreditált erdőgazdálkodási tanúsítványt. Ha ez nem lenne, akkor az általunk kitermelt faanyagból készült termékeket nem lehetne külföldre szállítani. Ezt a tanúsítványt pedig nem elég egyszer megszerezni, meg is kell tartani, mert az illetékes felügyelők évente jönnek, ellenőrzik a jelentéseinket, a dokumentációt, és a terepre is kimennek, hogy megnézzék, mennyire fenntarthatóan gazdálkodunk.

* Ellenőrzik, hogy van-e új telepítés a kivágott területeken?

— Persze. Egyébként mindig télen van az új telepítés, és amit novemberben-decemberben vágtunk ki, az jövőre lesz betelepítve. A fenntartható erdészetnek az a lényege, hogy ahol egyszer erdő volt, ott megint erdő legyen. Függetlenül attól, hogy egy-, nyolc- vagy százötven éves fákról van-e szó. Az erdő növekszik, végzi a dolgát. Ilyen tekintetben gazdasági szempontból is figyelembe kell venni a természeti erőforrásokat, de egy erdőt kiöregedni sem szabad hagyni, mert az öreg, kiszáradt fák már nem kötik le a szén-dioxidot, és oxigént sem termelnek. Van például Szerémségben, az Obedi-lápon egy 10 hektáros tölgyerdőnk, melyhez az 1950-es évek óta senki sem nyúlt hozzá. Ott az történik, hogy eltűnnek a tölgyfák, lassan átveszi a hatalmat az amerikai kőris meg más különböző invazív fajok, és a terület tele van kidőlt fákkal. Ez az erdőrész egy jó példa a fakivágást ellenző természetvédelmi aktivistáknak, hogy ez történik egy elhagyatott, kezeletlen erdővel, mely nincs szakszerűen gondozva, meghatározott időnként kivágva, illetve újratelepítve őshonos fafajtákkal.

* Hány hektárt vágnak ki évente, ez hány százaléka az összes erdőnek, és megközelítőleg hány facsemetét ültetnek?

— Az összterületünk 1,5-2 százalékát vágjuk ki évente. Tízéves tervek vannak megszabva a hatvan erdészeti egységre, és minden évben újítunk ebből a hatvanból ötöt-hatot. Ezeket a terveket több szinten is ellenőrzik, például a Tartományi Kormány, de a Szerbiai Erdészeti Igazgatóság is. Az évente kivágott fák helyére új erdőt ültetünk, amihez 1,2 millió facsemete szükséges, melyet a 16 faiskolánkban termelünk meg. Tavaly egy szélvihar az apatini faiskolánkban 60 000 facsemetét tett tönkre, akkor ennek a pótlására kisfákat kellett vásárolnunk.


Fotó forrása: Kartali Róbert

* A közvállalat fontos gazdasági és környezetvédelmi funkciót lát el, erről a kettőről beszéltünk eddig, de emellett társadalmi feladata is van.

— Az erdőket a lakosság széles köre használja, legyen az turizmus, kikapcsolódás, oktatás, horgászat vagy vadászat. A közvállalat már húsz éve folyamatosan állandó partnere az újvidéki Nemzetközi Vadászati és Halászati Vásárnak. Egyébként a hozzánk tartozó 130 000 hektár erdő egyúttal vadászterület is, ebből 30 000 hektár be van kerítve, így a vadak számát is nyomon követhetjük. Az erdőségeinkben négy nagy madárvédelmi terület van, és körülbelül 10 000 nagyvad él, 4000 szarvas, 4500 vaddisznó, valamint muflon és dámvad. A vadászathoz kapcsolódva pedig fontos, hogy vadtelepítéssel is foglalkozunk. Három évvel ezelőtt a Verseci-hegységbe, ahol a létminimum alá csökkent a szarvasállomány, 50 szarvast hoztunk Romániából, de mára ez az egyedszám 155-re tehető. A Szabadka környéki erdőbe két évvel ezelőtt hoztunk 60 muflont, ma itt az egyedszám eléri a 110-et. Azt is tervezzük, hogy további 30 muflont és 60 dámvadat telepítünk Szabadkára, valamint a szerémségi Kupinik-erdőségbe 50 európai szarvast hozatunk a kaposvári tenyészetből.

* A húszéves fennállásuk alkalmából Újvidéken jubileumi ünnepséget szerveztek, melyen elismerő oklevelet adtak át azoknak a személyeknek, akik hozzájárultak a vállalat fejlődéséhez.

— Az ünnepségen köszönetként azok kaptak kitüntetést, akik az előző időszakban hozzájárultak a közvállalat sikeres működéséhez: Pásztor István, a tartományi képviselőház és a VMSZ elnöke, Saša Orlović, a Síksági Erdészeti és Környezetvédelmi Intézet igazgatója, Branko Stajić, a Belgrádi Egyetem Erdészeti Karának dékánja és Saša Stamatović, a mezőgazdasági minisztérium Erdészeti Igazgatóságának igazgatója, akikkel nap mint nap együttműködünk.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..