Ahol az álruhás Mátyás jól megfér a Tenkes kapitányával

Ahol az álruhás Mátyás jól megfér a Tenkes kapitányával

A Magyarság Házát, a minden magyar összetartozását jelképező intézményt 2011-ben azzal a szándékkal hozta létre a magyar kormány, hogy erősítse a Magyarország határain belül és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatot, a pozitív magyarságkép kialakulását, segítse a magyarság értékmegőrző képességét, elmélyítse az egymás iránti felelősségérzetet.

Az intézmény ingyenesen látogatható közhasznú programokkal, a különböző korosztályok számára szervezett szórakoztató, kulturális rendezvényekkel, ismeretterjesztő előadásokkal várja az érdeklődőket egész évben.

— Évente több száz rendezvényt jegyzünk, melyek tízezrekhez jutnak el szerte a Kárpát-medencében és a világ minden fertályán, ahol magyarok élnek — mondta Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, akit arra kértem, foglalja össze, miben látja az általa vezetett intézmény jelentőségét. — Magyarország kormánya azért hozta létre a Magyarság Házát, hogy találkozóhely legyen a külhoni és az anyaországi magyarok között. Azt hiszem, ezt a küldetését folyamatosan beteljesíti, mert olyan helyszínné vált, ahol napról napra — mondhatom, hogy az év 365 napján, hiszen az elmúlt esztendőben csaknem 400 rendezvényünk volt — építjük a magyar—magyar kapcsolatokat. Programjaink 95 százaléka külhoni magyar partnereink segítségével készül. A határon túli magyar produkciók mellett olyan színházi és táncos előadások is szerepelnek a repertoárunkban, amelyeket Magyarországon kívüli területeken tudunk vándoroltatni. Az a fő célunk, hogy ne kizárólag Budapesten, ne csak a Magyarság Házának falain belül valósuljanak meg ezek az események, hanem el tudjuk vinni őket mindenhova, ahol magyarok élnek, a Kárpát-medence szegleteibe, Nyugat-Európába és a tengerentúlra is. Az utóbbi néhány évben nagy gondot fordítunk nemcsak a diaszpóra magyarságára, hanem a szórványra is, ami kiemelten fontos számunkra. November 15-e, a magyar szórvány napja minden évben egy megkülönböztetett nap számunkra, mely köré többnapos programot szervezünk, a fiatalságra összpontosítva. Ez a korosztály egyébként is az elsődleges célcsoportunk. Évek óta a szórványkollégiumokból hívunk tehetséges ifjakat, akiknek színházi találkozót szervezünk, vagy egész napos tréningen vesznek részt, és ismerkednek egymással. Ezeken az alkalmakon megerősítést kapnak, hogy a szórványban élni sem feltétlenül leküzdhetetlen hátrány, az pedig, ha a többség nyelvén kívül a magyart is anyanyelvi szinten megtanulják, óriási előny számukra. A már említett mellett a kiemelt rendezvényeink közé soroljuk február 25-ét, a kommunizmus áldozatainak emléknapját, április 12-ét, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapját, június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját, szeptember 30-át, a magyar népmese napját. Az intézményünk fontos szerepet kap az emlékévek megszervezésében és lebonyolításában, így volt ez a Márton Áron-emlékévben, tavalyelőtt a Mátyás király emlékévben, tavaly a II. Rákóczi Ferenc-emlékév esetében, és hasonlóképpen lesz az idén is a nemzeti összetartozás évében. Rendezvényeink a nemzeti identitás erősítését segítik, bemutatják a világ magyarságára jellemző értékeket, eredményeket, sikereket. Megismertetik a hazai és a határon túli közönséget a hungarikumokkal, az épített és a szellemi örökséggel, a magyar kultúrkincsekkel, a tudományos, szellemi és fizikai teljesítményekkel. A Magyarság Háza egyik fő célja, hogy a magyarok szülőföldön való boldogulását segítse. Azt valljuk, ha elhívunk egy kézdivásárhelyi színházi darabot vagy egy csángó gyermekcsoportot június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára fellépni, és a budapesti közönségtől megerősítést kapnak, hogy hatalmas érték az, amit előadnak, akkor ők is jobban bíznak a tevékenységük fontosságában és folytatásának jelentőségében.


Fotó: ORF.at

* Milyen feladatok várnak a Magyarság Házára a nemzeti összetartozás évében?

— Magyarországon talán az egyetlen intézmény vagyunk, melynek megalakulása óta a nemzeti összetartozás hirdetése a szerencsés és boldog küldetése. Ezért dolgoztunk eddig is, és ebben az évben még hatványozottabban tesszük ezt. A cél nem változik, csak a programok száma növekszik. Az olyan partneri együttműködéseket szeretnénk folytatni és erősíteni, mint amilyenek az elmúlt időszak emlékéveiben születtek, amikor a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek A Tenkes kapitánya című nagyszabású táncszínházi produkcióját vándoroltattuk a Kárpát-medencében. Az előadás tizenegy helyszínre, a többi közt Zentára is eljutott. Mivel a turné nagy siker volt, ebben az évben még folytatódik a Felvidéken, Erdélyben, a Drávaközben. Bízunk abban, hogy a külhoni magyar produkciók között találunk sikeres előadásokat erre az évre, melyeket eljuttathatunk akár a diaszpórába, akár a szórványba. 

* Melyik programjuk volt a legsikeresebb az elmúlt években?

— Mindenképp a Mátyás király emlékév. Valószínűleg a nagy uralkodónk személye volt az, ami ilyen sikert aratott, hiszen őt mindenki ismeri, és ami nagyon fontos, a gyerekeket is meg tudtuk szólítani vele. Az Álruhás Mátyás projektummal több száz településre jutottunk el, három gyönyörű kiadvány született, és egy máig meglevő kiállítás a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. 2014-ben a Nemzetpolitikai Államtitkárság bízott meg bennünket, hogy segítsük a Magyar Diaszpóra Tanács és szakbizottságai üléseinek a szervezését, valamint szintén az államtitkárság felkérésére veszünk részt a Határtalanul! Programban is. Évi több száz rendhagyó órát szervezünk a kiutazó diákoknak történelem, irodalom, művészetek és természetismeret témakörökben, általános és középiskolásoknak egyaránt. Jelenleg egy bakancslista összeállításán dolgozunk a programhoz kapcsolódóan, közösen a Székelyföldi Legendárium csapatával — mely régi partnerünk, például a mesenapok szervezésében is —, a színes kiadványban 111 magyarországi és Kárpát-medencei látnivalót, nevezetességet mutatunk be, melyet érdemes megnézni diáknak és felnőttnek egyaránt. Mi nem kizárólag a hagyományra építkezünk, inkább a hagyomány és a modernitás kettőssége jellemzi a Magyarság Háza tevékenységét. A célközönségünk széles, hiszen a szabadegyetemi előadásainkra általában az idősebb korosztály jön el, a rendhagyó órák főleg a diákoknak szólnak, a mesedélelőttön három generáció, a nagyszülők, a szülők és a gyerek egyszerre vannak jelen, a jazz- és a rockkoncertek, a kortárs művészeti kiállítások, filmek és színdarabok pedig a fiatalokat vonzzák be. 


Fotó: Herédi Krisztián

* Ön hogyan éli meg, hogy a Magyarság Háza igazgatója lehet?

— Ez a munka nagy felelősséggel, sok feladattal és örömmel jár. Nagyon ritka manapság, hogy valaki azzal foglalkozhat, ami a gyermekkorától beleivódott, és amit nagyon szeret, nekem ez megadatott. Ezért a kötelezettség és a felelősség mellett a hála érzése is erős bennem, amiért annyi jó emberrel találkozhatok, aki a magyarságáért önzetlenül dolgozik, és a nehézségek ellenére is meri magát magyarnak vallani. Ezek a találkozások, beszélgetések, emberi kapcsolatok a legnagyobb ajándék számomra. 

* A Magyarság Háza esetében beszélhetünk sikertörténetről?

— A visszajelzések alapján úgy tűnik, sikerült elfogadottá, szerethetővé tenni az intézményt a világ magyarsága számára, együtt a munkatársakkal, a több ezer szereplővel és fellépővel, aki megfordult nálunk a csaknem tíz év alatt, amióta jelen vagyunk a kulturális térben, és persze a sok tízezer nézőről se feledkezzünk meg, aki ugyanúgy részese a sikertörténetnek. Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy a siker nem egy statikus állapot, nap mint nap meg kell dolgozni érte. Ezért is marad a Magyarság Háza a jövőben is nyitott a jó ötletekre, a megkeresésekre, az együtt gondolkodásra és munkálkodásra.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink