Afganisztán, avagy Ázsia vérző szíve
Talpai Lóránt
2021.09.03.
LXXVI. évf. 35. szám
Afganisztán, avagy Ázsia vérző szíve

A nagyhatalmak évtizedek óta próbálják, illetve próbálták stabilizálni Afganisztán helyzetét, most azonban úgy tűnik, az ország pillanatok alatt tér vissza a sötétebb múltba, oda, ahol a tálibok kiűzése előtt létezett. Az afgán származású Mohammad Ali Samayjal, Afganisztán térségének szakértőjével beszélgettem.

* Afganisztánt a nagy birodalmak „temetőjének” is szokták nevezni. Sem Oroszországnak, sem az Egyesült Államoknak nem sikerült évtizedeken keresztül ráerőszakolnia az akaratát, ami bizonyára az ázsiai ország specifikus helyzetéből adódik. Mitől annyira más Afganisztán, mint a többi állam?


Mohammad Ali Samay

— Ez egy nagyon jó, egyúttal elég nehéz kérdés, mivel a temető jelző nem túl hízelgő, és a múltban sok minden másként volt. Az ’50-es, ’60-as években még nem temetőnek, hanem pontosan ellenkezőleg, Ázsia szívének nevezték az országot geopolitikai értelemben. Azután vált a nagyhatalmak ütközőzónájává, és ragadt rá a fent említett szomorú jelző. De ha visszatekintünk a még távolabbi múltra, akkor jól érzékelhetjük, hogy az ország mindig is a különféle nagyhatalmak befolyása alatt állt, a XVIII. és a XIX. században például a cári Oroszország és Brit India közé szorult. Ezért is alakult ki északon az orosz befolyás, míg délen az angol, azután pedig az amerikai. Az ’50-es évek közepétől a ’70-es évek elejéig az afgán királyi vezetőség egészen jól ellensúlyozta a nagyhatalmak hatását, és viszonylag jól együttműködött mindenkivel. Ekkor terjedt el az a mondás, hogy „a cigarettát az amerikaiaktól vesszük, de a gyufát már az oroszoktól”. Délen az amerikaiak építettek utakat, iskolákat, repülőtereket, északon pedig a szovjetek fejlesztették az infrastruktúrát. A király ezzel a politikával viszonylag független módon tudta irányítani az országot mindaddig, amíg 1973-ban ki nem tört a forradalom. Afganisztán ekkor kezdett mind bel-, mind külpolitikailag instabillá válni. Az új vezetőség teljes mértékben a szovjetek oldalára állt, de később rájött, hogy ez nem járható út, és visszafordult az amerikaiak felé. Ez lett a gyújtópontja az úgynevezett kommunista forradalomnak, melyben a köztársasági elnököt és családtagjait is kivégezték. A hosszú szovjet befolyás után azonban további nagyhatalmak jelentek meg az országban, az orosz, amerikai mellett immár ott volt az iráni, indiai, pakisztáni és kínai érdek is. Ettől függetlenül 2004-től 2014-ig újra sikerült a köztársasági elnöknek mindenkivel együttműködnie, és új kapcsolatokat építenie. Arra is ügyelt, hogy a hatalomból minden egyes népcsoport kivehesse a részét. 2014-ben azonban hatalomváltás történt, és egy Egyesült Államok-barát vezetőség alakult meg, melynek szeme előtt egyetlen cél lebegett, mégpedig mindenben kiszolgálni az amerikai külpolitikai stratégiát. A kormány jó néhány tagját külföldön képezték ki, és egyesek, mint például az oktatásügyi miniszter vagy a nemzetbiztonsági főtanácsadó, alig beszélték az ország nyelvét. Ezáltal pedig csak nőtt a társadalomban egyébként is létező feszültség, és így jutottunk el a napjainkban kialakult helyzetig.

* A mostani súlyos helyzet az amerikai hadsereg tervezett kivonulása után alakult ki. Mi történik valójában az országban? Kik állnak egymással szemben, és miért? Mennyire van állandó veszélyben a lakosság, és meddig tarthatnak a harcok, összecsapások?

— Először is fontos kijelenteni, hogy a tálibok még nem vették át a teljes hatalmat, már csak azért sem, mert még választásokat sem tartottak, országos forradalom sincs még, és a tálibokat hivatalosan senki sem ismerte el. Bár az mindenképp leszögezhető, hogy a táliboknak óriási befolyásuk van és lesz is, annál is inkább, mert a korábbi 15-20 százalék után napjainkra 80 százalék fölé emelkedett a népesedési arányuk. Ráadásul jelenleg a korábbi kormány is működik, és valójában patthelyzet alakult ki. Arról is hallani lehet, hogy vannak kisebb-nagyobb tárgyalások annak érdekében, hogy valamiféle nemzeti egységkormány jöjjön létre, de egyelőre halvány reménnyel. Arról, hogy ki harcol ki ellen, annyit lehet röviden elmondani, hogy az amerikaiak hosszú ideje a terroristákkal háborúznak, akiket a tálibok folyamatosan támogattak és támogatnak. A mostani konfliktusnak ez a kulcsa. A terroristák egyébként jelenleg is az országban tartózkodnak, néhány héttel ezelőtt például Kabulban a kormány tagjai ellen követtek el merényletet. Az amerikaiakkal szemben viszont egy más szövetség is kialakult, melyet az oroszok, a kínaiak, az irániak és a pakisztániak alkotnak. Ez vélhetően túl sok volt az amerikaiaknak, rájöttek, hogy ezt a háborút már nem tudják megnyerni, és úgy döntöttek, nem finanszírozzák többé az afganisztáni katonai kontingenst.

* Ha nem oldódik meg a helyzet, vélhetően hatalmas menekülthullám indulhat el. Van ennek reális esélye, és hova mehet a lakosság?

— Már jelenleg is elég nagy menekültáradat indult el a környező országok, főként Pakisztán felé. Csak idő kérdése, mikor indulnak meg a kétségbeesett emberek más országokba, a többi közt Európa felé.

* Mi lehet a megoldás, hogyan lehetne hosszú távon rendezni az egyelőre reménytelen szituációt?

— Abban az esetben, ha a jelenlegi helyzet eszkalálódik, akkor mindenképp humanitárius katasztrófa várható. Tudni kell, hogy az afganisztáni gazdaságot nemzetközi segélyek tartják életben. A GDP jelentős részét különféle világszervezetek adják, de ezek a források vélhetően hamarosan megszűnnek. A kormány hatásköre egyre szűkül, és nem fog tudni gondoskodni az alapszolgáltatásokról a lakosság számára. Az országban 1,5-2 millió embernek volt munkahelye, és ezek most mind veszélybe kerültek. A humanitárius katasztrófát csak abban az esetben lehetne némileg kivédeni, ha a tálibok abbahagynák a harcokat az afgánok ellen, és a többi politikai párttal egy olyan nemzeti egységkormányt alakítanának, amellyel az egyes járásoknak, illetve körzeteknek lenne valamiféle autonómiájuk. Ha ez nem történik meg, akkor megvalósul a tálibok által vezetett egysíkú, szélsőséges rendszer.

Fotók forrása: MTI

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..