Elsőként Aladics Tibor, Ludas Helyi Közösségének tanácselnöke bemutatta a háromnapos találkozó résztvevőit, és elmondta, csordultig van a szíve, hogy egy ilyen kicsiny település ennyi vendéget fogadhat szerte a Kárpát-medencéből.

— Mi megpróbáljuk Ludasnak azon értékeit bemutatni, amelyekről úgy érezzük, hogy egyediek. A két Ludassal, az erdélyi Marosludassal és a Heves megyei Ludassal már tizennyolc éve tartjuk a kapcsolatot, és a találkozónak minden harmadik évben mi vagyunk a házigazdái. A turizmust illetően teljesen gyerekcipőben járunk. Bízom benne, ha Palicson beindul a wellnessközpont és megvalósul Palics turisztikai részének kiépítése, akkor Ludas is labdába tud rúgni, hiszen aki nyugodtabb környezetben szeretne pihenni, az nálunk nyugalmat, csendet találhat. Ebben az esetben több ludasi a turizmusból pluszbevételhez jutna — mondta Aladics.

A konferencia előadói (a szerző felvételei)

Ricz András, a Vojvodicum Klaszter projektmenedzsere elmondta, a cél a vidéken élő emberek számára olyan bevételi lehetőségek megteremtése, amelyek elsősorban nem a mezőgazdaságból, hanem az idegenforgalomból, a vidéki élet bemutatásából, illetve egyéb olyan tevékenységekből érkeznek, amelyekből az emberek hosszú távon meg tudnak élni, és falun maradhatnak.

Lányi Hnisz Izabell, a Szabadka—Palics Kistérségi Turisztikai Klaszter menedzsere Ludasról, a helyi turizmusról és annak lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a település főleg a mezőgazdaságáról ismert, de itt van a Ludasi-tó, mely a turizmus terén is tartogat lehetőségeket.

— A helységnek vannak olyan részei, például a Ludasi sor, amely védett terület, hiszen olyan házak vannak itt, amilyeneket már nagyon nehezen lehet találni. Több olyan tanya is gazdagítja a falut, amely a valamikori életünket mutatja be. Ludasra és a tóra jellemző az öko-, az agro-, a ciklo-, a lovas turizmus. A tó különleges biodiverzitással, növény- és állatvilággal büszkélkedhet, és egyfajta migrációs terület a dél felé haladó madarak számára. A ludasiak nagyon tisztelik a nádast, az élővilágát, és már évek óta szerveznek környezetvédelemmel kapcsolatos programokat, táborokat, melyeken a gyerekek megismerkednek a tóval és a környékével. Kerékpáros-pihenőhely is létesült látótoronnyal, ahonnan megfigyelhető a tó élővilága. A kistérséget, melybe Hajdújárás, Nosza és Királyhalom is tartozik, ki lehet úgy használni, hogy legyen turisztikai mondanivalója. Mindegyiknek van valamilyen különlegessége, melyet hangsúlyozni kell, melyre lehet építeni. A turizmus fejlesztésében óriási jelentőséggel bír az összefogás, csakis így, közösen haladhatunk előre. Ezért is rendkívül hasznos a mai konferencia, hiszen vendégeink elmondják, miért érdemes ellátogatni hozzájuk, mi az, amit egy közös turisztikai csomagba lehet helyezni — hallottuk a felszólalásban.

Az érdeklődő közönség

Vargáné Csengeri Mónika, a Heves megyei Ludas polgármestere elmondta, a megválasztásakor, 2014-ben egy nehéz helyzetben lévő települést örököltek, és azonnal elkezdték azt az építőmunkát, amellyel reményei szerint jó úton járnak.

— Településünk egy gyöngyszem, mely a Mátra lábánál helyezkedik el. Dédapáink idejében Ludason a mezőgazdaság dívott, mára azonban a fiatalok elfelejtették a gazdaságot, hiszen már nincsenek csirkék, tyúkok. Megpróbáltunk visszatérni erre, és közfoglalkoztatási programok keretében elkezdtük népszerűsíteni az állattartást és a növénytermesztést. Jelenleg két egyedi mintaprogramot működtetünk. Ezer húsgalamb tartására kaptunk lehetőséget, egy tanyán könnyűszerkezetes barakkházat építettünk, egy másik tanya épületét pedig baromfitartásra használjuk, melyből bevételt teremtünk — mondta előadásában a Heves megyei Ludas polgármester asszonya.

Kis István, az erdélyi Marosludas alpolgármestere leszögezte, hogy nincs igazán turisztikai látványosságuk, és Marosludas nem turisztikai, hanem egy 16 000-es lélekszámú — a lakosság 23%-a magyar — ipari település.

— Annak ellenére, hogy városunkban nincs turisztikai célpont, mégis jó kiindulóhely, hiszen tőlünk 30 km-re található a tordai sóbánya, 50 km-re Torockó, ahol már falusi turizmusról beszélhetünk, de Kolozsvár, Marosvásárhely, Segesvár és Szováta is könnyen megközelíthető.

A felvidéki Nagyidán is gyerekcipőben jár a turizmus, szinte a kezdeteknél tartanak, hangzott el Abošiová Gabriela tanácstag előadásán. A 3700 fős település, ahol a magyarok száma 400-ra tehető, gazdag történelmi múltra tekint vissza, számtalan jelentős épület található náluk, emellett a rendezvényeik miatt látogatják a falut a turisták.

Ledniczky Krisztina, Ludas egyik testvértelepülésének, a Bács-Kiskun megyében fekvő Érsekhalmának alpolgármestere kifejtette, náluk sincs sok látnivaló, természeti örökségeknek, szálláshelyeknek is a hiányában vannak, de Érsekhalmán található Magyarország egyik legjelentősebb, 3000 éves, bronzkori földvára, mely fokozottan védett régészeti lelőhely. Jelenlegi belső átmérője 115 méter, míg eredeti átmérője elérhette a 125 métert is.

— Községünk tájháza egy régi intézői lakás újjáépítésével és a volt gazdasági épület lebontásával jött létre. A tájházban helytörténeti kiállítás tekinthető meg, valamint közös sütési-főzési programokat tartunk, de táborok szervezésére is alkalmas. Településünk az alföldi Kéktúra 102. szakaszának végpontja és a 103. szakasz kezdőpontja. Adottságainkból eredően környékünkön az ökoturizmusban vannak a legnagyobb lehetőségek, és mi is ezt szeretnénk a jövőben fejleszteni, amihez szálláshelyekre és elhivatott emberekre van szükségünk.

Hordósi Dániel szülőfalujáról, Csúzáról és a környező települések turizmusáról beszélt.

— Horvátország a turizmus terén népszerű célpont. Környékünk, azaz a Hercegszőlősi Járás Horvátország leglátogatottabb olyan desztinációja, amely nem tengerpart és nem is nemzeti park. Erre mi nagyon büszkék vagyunk. Évente átlagosan ezer vendégéjszakát töltenek a turisták a járásunkban, ami a népszerű helyi borturizmusnak és gasztroturizmusnak köszönhető. Éttermeinkben vasárnaponként nem lehet helyet foglalni, mert előre megtelnek. Rendezvényeink nagyon látogatottak. Csúza és Drávaszög olyan területen fekszik, amelyet egy nemzeti park, a Kopácsi-rét és egy borvidék határol, vagyis volt egy jó alap, melyhez nem kellett semmi más, csak annyi, hogy kihasználjuk a lehetőségeket. Fontos volt megtalálni azokat az embereket, akik érdekeltek abban, hogy eljöjjenek hozzánk. Rájöttünk, hogy a belföldi turizmus vonzza igazán hozzánk az utazókat, hiszen mindenki szeret jókat enni és inni. A nemzeti parkban rengeteg halat lehet fogni, vad is szép számmal található, tehát a hal- és vadételek nagyon népszerűek. Mi más kell melléjük, mint egy jó kis bor — emelte ki Hordósi Dániel.

Fotó: Hodolik Boglárka