home 2024. február 23., Alfréd napja
Online előfizetés
A várakozás időszaka
Szakáll Laura
2023.12.03.
LXXVIII. évf. 48. szám
A várakozás időszaka

A téli ünnepkör az advent első vasárnapja és a vízkereszt közötti időszakot öleli fel. A magyar vidéki létben ez az időszak volt a leggazdagabb a szokások és a hiedelmek tekintetében. Ma már a népi hagyományok egy része feledésbe merült, az ünnepkör legjelesebb napjaihoz fűződő szokások azonban tovább élnek.

Ilyenkor a jövő évi időjárást is megjósolták, különféle megfigyeléseket végeztek. Luca-széket például már nem sokan készítenek, de pogácsát szinte minden háztartásban sütnek december 13-án, valamint az adventi koszorú és a naptárkészítés napjainkban is kiemelten fontos. A karácsonyt megelőző hetekben a legtöbben ünnepi díszbe öltöztetik otthonukat. A katolikus egyházban nincs böjti előírás a karácsonyt megelőző időszakra, viszont ajánlott elcsendesedni, többet imádkozni, olvasni. Sokan ilyenkor a jótékonysági szervezetek munkáját is segítik. Vannak, akik napi jó cselekedetekkel várják az ünnepeket.

 

Advent

A Szent András napjához legközelebb eső vasárnapon kezdődik. A várakozás időszaka a karácsony vigíliájáig tart. Elnevezése adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti — a Megváltó eljövetelét hirdető szent időre, az Úr eljövetelére utal. Régebben a karácsonyt megelőző időszakban elcsendesedtek az emberek, nem rendeztek hangos, zenés mulatozást, lakodalmakat sem tartottak. Napjainkban is fontos az adventi időszak. Ilyenkor szokás meggyújtani a gyertyát az adventi koszorún. Minden vasárnap eggyel több láng világít. Az idén az első gyertyaláng december 3-án lobbanhat fel.

 

Adventi koszorú

Lehet modern, a legújabb divatot követő, változatos formájú, díszítésű vagy klasszikus. Az adventi koszorú a várakozás elengedhetetlen eleme. Szinte minden háztartásban megtalálható. Egyesek már reggel meggyújtják a gyertyákat advent vasárnapjain, mások este ülnek a koszorú köré. A virágüzletek és a kézművesvásárok is bőséges kínálattal készülnek, mégis sokan maguk készítik el a díszt.

Az adventi koszorú a XIX. században jelent meg a német evangélikus keresztényeknél, és a XX. században terjedt el. A hagyományos adventi koszorú örökzöld ágakból készült, és már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást jelképezte. A kereszténység elterjedésével vallási jelentőséget kapott.

Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern misszióalapító evangélikus lelkész készítette, és az általa alapított gyermekotthonban állította fel. Wichern már 1838-ban is gyertyagyújtással tette meghittebbé a várakozás időszakát. Mindennap egy új gyertyát gyújtott meg. 1839-ben 2 méteres adventi koszorút készített, örökzölddel, valamint húsz piros és négy fehér gyertyával díszítette. A piros gyertyák a hétköznapokat, a fehérek pedig a vasárnapokat jelölték.

Majdnem száz évig az adventi koszorút az evangélikusok készítették, a katolikusok az I. világháború után vették át a szokást. A várakozást jelképező koszorú egyszerűbb lett, négy gyertya került rá, melyeket advent vasárnapjain gyújtanak meg. Ennek köszönhetően már a háztartásokban is megjelenhetett. Széles körű elterjedése az 1930-as években történt, ehhez a virágkötők is nagymértékben hozzájárultak. Napjainkban is ilyen négygyertyás koszorúk készülnek. A XX. században egyes görögkatolikus és ortodox családok körében is megjelent a szokás. Náluk negyvennapos böjt előzi meg a karácsonyt, így hat gyertyát tesznek a koszorúra, a böjt hat hetét szimbolizálva.

Az adventi koszorúk ma már rendkívül változatosak, a klasszikus, kerek formák mellett a szögletes, a tálcára vagy dobozba helyezett ikebana is népszerű. Ami a díszítést illeti, a fenyőtoboz, a különféle termések és masnik mellett a téli ünnepkörhöz kapcsolódó figurák is megjelennek. A virágkötők követik az aktuális trendeket, de emellett a hagyományos adventi koszorúk iránt is nagy a kereslet.

 

Az adventi koszorú jelentése

A kereszténység szerint Isten örökkévaló szeretetét jelképezi az adventi koszorú kör alakja. Az örökzöld ágak a reményt és az életet szimbolizálják. A gyertyák a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét jelzik. Az első gyertya a hité, a második a reményé, a harmadik az örömé, a negyedik pedig a szereteté. A római katolikus hagyományban emellett egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak. E szerint az első Ádám és Éva gyertyája, a második a zsidó népé, a harmadik Szűz Máriáé, a negyedik pedig Keresztelő Szent Jánosé. A katolikus vallásban a gyertyák színe megegyezik az adventi időszak liturgikus színeivel. Három lila és egy rózsaszín gyertya kerül a koszorúra, utóbbit advent harmadik vasárnapján kell meggyújtani. Az is elfogadott, ha mind a négy gyertya lila vagy fehér. A protestánsok általában piros gyertyákkal ékesítik a koszorút. Nem ritka, hogy az ünnepi díszen egy ötödik gyertyát is elhelyeznek, melyet Krisztus-gyertyának hívnak. Ezt karácsony előestéjén szokás meggyújtani.

A katolikusok körében sokan megszenteltetik az elkészített vagy megvásárolt koszorút. A gyertyák elhelyezésére nincs meghatározott kitétel. Egymás mellett vagy párban is állhatnak. Egyesek úgy tartják, az óramutató járásával ellentétes irányban kell meggyújtani a gyertyákat, mások szerint fordítva kell, némelyek pedig átlósan gyújtják meg a lángot.

 

Adventi naptár

Az adventi naptár egyre elterjedtebb. Elsősorban a legkisebbeket lepik meg szüleik, nagyszüleik az apró ajándékokat, édességeket rejtő kalendáriummal, de már a felnőttek körében is népszerű. Az üzletekben is megvásárolható, de mi magunk is készíthetünk adventi kalendáriumot, mely akár ünnepi képeket is rejthet. Elterjedt a házikó formájú dísz, melynek számokkal jelölt ablakait nyitogatva szebbnél szebb képeket találunk, de textilből, fából, újrahasznosított hulladékból is létrehozhatunk változatos naptárt, akár a gyerekeknek vagy felnőtt szeretteinknek, hogy ezzel is hangulatosabbá tegyük a várakozás időszakát.

1900 környékén alakult ki az adventi kalendárium készítésének és használatának a szokása. Ahogyan az adventi koszorú, a naptár is a német nyelvterületen jött létre. Egy édesanya a kisfiát, Gerhardot lepte meg a játékkal, a gyerek ugyanis türelmetlenül várta a karácsonyt az ajándékok miatt. Huszonnégy részre osztott egy kemény papírlapot, ezekre egy-egy csokoládét rögzített. Megengedte, hogy a kisfiú minden este elfogyasszon egyet. Gerhard felnőttként sem feledte el az édesanyja által készített meglepetést. Adventi kalendáriumot alkotott, melyben az elrejtett édességek csak az ablakocskák kinyitása után váltak láthatóvá.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..