A vállalkozásokat és a kézművességet segítenék

A vállalkozásokat és a kézművességet segítenék

A tartomány gazdaságélénkítő programjának tervezetéről beszélgettek Csókán

Megkezdődött a Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárság gazdaságélénkítő, a vállalkozásokat és a kézműves-tevékenységet serkentő programtervezetének közvitája. A dokumentum ismertetésével megbízott Juhász Bálint titkárhelyettes Csókára is ellátogatott, ahol a község vezetőinek és vállalkozóinak foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, majd meghallgatta a hozzászólásokat.
A tavaly októberben készült programtervezet három részből áll: elemzi Szerbia és Vajdaság gazdaságát, kijelöli a fejlesztési stratégia útvonalát, valamint meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a gazdaság fejlesztését.
Juhász Bálint szerint a vajdasági vagy a szerbiai gazdaságról beszélve elsőként a krízis kifejezés jut eszünkbe. Vajdaságban a privatizációból 70 millió euró gyűlt össze, ezt a pénzt azonban a termelés helyett a fogyasztásba ömlesztették.
Szerbia tavalyi évi termelésének szintje az 1972. évinek felel meg. 1989-ben Újvidéken a termelésben 25 ezren, Belgrádban pedig 245 ezren dolgoztak, 2012-ben ez a szám 5500-ra, illetve 14 ezerre csökkent. Vajdaságban a mezőgazdaság a legfontosabb termelési ágazat, mégsem tud fejlődni. Az érintettek képtelenek tervezni, hiszen a támogatás kiszámíthatatlan. A foglalkoztatottság a feldolgozóiparban és a termelésben a legalacsonyabb, az átlagkeresetek pedig a bank- és a biztosítási szektorban a legmagasabbak. A tavalyi év júniusában valamivel kevesebb mint 200 ezer munkanélküli volt tartományunkban.
A vállalatok vesztesége 2010-ben négymilliárd, 2011-ben 20 milliárd euró volt, az eladósodottság 45, a tavalyi év végén és közepén pedig már 61 százalék. A vállalkozók majdhogynem uzsorakamatra kénytelenek hiteleket felvenni, a gazdasági szektor ezeknek a kölcsönöknek az egyharmadát képtelen visszafizetni.
Juhász Bálint elmondta, a titkárság tizenegy stratégiai pontot határozott meg, melyek közé tartozik a szociális párbeszéd erősítése, azaz az érintettek bevonása a döntéshozatalba, az innovációk előtérbe helyezése, az úgynevezett zöld munkahelyek megnyitása. Az utóbbi ezermillió eurós piacnak számít Európában, de Szerbia ebbe a folyamatba még egyáltalán nem kapcsolódott be. Ide tartozik például a megújuló energiaforrások — a szél-, a nap- és termálenergia, a bioüzemanyag stb. — felhasználása. Európában 2030-ig a szélenergia kinyerésére kétmillió, a napenergiára hatmillió, az összes többire 12 millió új munkahelyet irányoznak elő, cserébe 2007—2013 között 105 milliárd eurót be is fektettek a gazdaságba. Nálunk erre semennyit sem fordítanak, sőt, a szabályozásokkal inkább megölik az alternatív energia felhasználására vonatkozó kezdeményezéseket. Stratégiai cél még a gazdaság szereplőinek az egységesítése, a klaszterek, vállalkozói szövetségek létrehozása, a magán- és az állami szektor együttműködési lehetőségeinek a kihasználása, a minőségbiztosítás és a különböző tanúsítványok bevezetése, a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztése, az elektronikus kommunikáció színvonalának emelése, új hozzáállás a szürkegazdaság legalizálására, az uniós források kihasználása. 
Az illetékes tartományi titkárság tizenhat programpontot is előirányzott: a kis- és középvállalkozások segítése kedvező hitellel, az adósságok részbeni leírásával, adócsökkentéssel, a kézművesipar fejlesztése — a vállalatok és a civilszervezetek egyaránt pályázhatnak, a termelés újraindítása, illetve megőrzése a vállalatokban vissza nem térítendő támogatással, a külföldi beruházások idevonzása mellett megfelelő feltételek teremtése a hazai beruházók számára, a köztársasági és a tartományi eszközök társítása az önkormányzatokkal, hitelek biztosítása. Az illetékes titkárság hozzákezdett a rosszul magánosított cégek helyreállításához, azt szeretnék elérni, hogy a csődeljárás végén ne számolják fel a vállalatot. Támogatják a foglalkoztatási tervek kidolgozását, az új munkahelyek létrehozását, a közmunkát és a gyakornokok alkalmazását. A fejlesztési pénzekkel a lelkiismeretes munkaadókat kívánják ösztönözni, de szükség volna egy tartományi intézményre is, mely valamennyi gazdasági adatot nyilvántart.    
A tervezet bemutatása után Balázs Ferenc, Csóka polgármestere reményét fejezte ki, hogy a tartományi illetékesek megkülönböztetett figyelmet fordítanak majd az olyan községekre, mint az övék, mely a legfejletlenebbek közé tartozik. Oláj Tibor, a polgármester gazdasági tanácsosa bejelentette: hamarosan létrehozzák a községi gazdaságfejlesztő irodát, melyre a tartománynál sikeresen pályáztak.
 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A vállalkozásokat és a kézművességet segítenék
Bánáti Újság
  • (kor)
  • 2013.11.13.
  • LXVIII. évfolyam 46. szám
A vállalkozásokat és a kézművességet segítenék
Bánáti Újság
  • (Tha)
  • 2013.06.26.
  • LXVIII. évfolyam 26. szám
Facebook

Támogatóink