Az interjúban arról kérdeztük, milyen célokkal, tervekkel lát neki az új kihívásnak, és Deli Andort váltva milyen elképzelései vannak a vajdasági magyarságot képviselve.

* Fontos, hogy a velünk azonos értékrendet vallók képviseljék érdekeinket. A Fidesz—KDNP-lista által ez garantálva lesz a vajdasági magyarság tekintetében?

— Állíthatom, hogy igen, hiszen a Fidesz—KDNP jelenlegi képviselőinek tevékenysége, parlamenti felszólalásai alapján meggyőződhettünk békepárti és nemzetileg elkötelezett politizálásukról. Legfőbb célkitűzésük a keresztény és magyar nemzeti értékek megőrzése, mely például az illegális migráció jobb kezelését követelné az EU-tól, az értelmetlen elfogadással, nemzetromboló befogadással szemben, illetve a békét szorgalmazná a háború támogatásával szemben, hiszen tudjuk, hogy az EU-tagországok részéről a további fegyverek küldése, az ukrán fél fegyveres összetűzéseinek segítése csak további ezrek életének értelmetlen elvesztésével járhat. Az illegális migráció megakadályozása és a békepárti politizálás mind olyan célok, amelyek a vajdasági magyarok számára is fontosak és elfogadhatóak, vállalhatóak.

* Ön hogyan tervez hozzájárulni a vajdasági magyarság érdekeinek képviseletéhez az Európai Parlamentben?

— Deli Andor, aki hozzám hasonló módon a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára került a Fidesz—KDNP listájára, az elmúlt tízéves, európai parlamenti munkája során minden alkalmat kihasznált a vajdasági magyarság érdekeinek képviseletére. Több ízben felszólalhatott, kiállt a közösségünkért, amikor a nemzeti kisebbségek jogait hangsúlyozta vagy Szerbia európai uniós csatlakozását szorgalmazta. Ez lenne majd az én feladatom is az elkövetkező öt évben, ha elegendő számú szavazatot kap a jelöltlistánk.

* Milyen kérdéseket tart a legégetőbbnek a vajdasági magyar közösség szempontjából az EU szintjén?

— Aggasztónak tartom, hogy az Európai Parlament képviselői a minap többséggel megszavazták a migrációs és menekültügyi paktumot, mely elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz az illegális migránsok vonatkozásában. És elfogadhatatlannak tartom az Európai Parlament kettős mércéjét, azt a megvetést és gyűlöletet, amelyet a magyar delegáció irányában közvetítenek. Felháborító, hogy a magyar vita alatt szinte kiürült a terem — még csak meg sem hallgatnák a Fidesz—KDNP képviselőinek felszólalásait. Meg kell értetni az EU-val, hogy a nemzeti értékek, nemzeti érdekek erősítése, a nemzeti politizálás nem feltétlenül nacionalista is.

* Fontos, hogy a nemzeti kisebbségek védelme témája legyen az Európai Parlament üléseinek, és ehhez olyan emberekre van szükség, akik a saját közösségükről tudnak beszélni, és arról, hogy milyen Európában nemzeti kisebbség tagjaként élni — ezt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke nyilatkozta legutóbbi rádióinterjújában. Szerbia, illetve a vajdasági magyarság szemszögéből miként néz a kihívás elé?

— Ez pontosan így van. Az EU-ban rengeteg olyan nemzetközi dokumentum, charta, állásfoglalás, ajánlás van, amely a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozik, és a tagállamokat, sőt a tagjelölteket is különleges jogvédelemre, törvényhozásra kötelezi. Éppen ezért nem igazán tudom megérteni, sem elfogadni, miként lehet az, hogy ennyi év után sem tudják megérteni, elfogadni a nemzeti kisebbségek létezését, mibenlétét. Nem értik, hogy mi, vajdasági, erdélyi, felvidéki, baranyai, muravidéki vagy kárpátaljai magyarok, akiket az anyaország határain kívülre szorított a trianoni „béke”paktum, hagyományosan itt élünk generációkra visszamenőleg ezen a tájon. Ennek ellenére kevésbé számítunk az EU számára olyan kisebbségi csoportosulásoknak, amelyekért harcolni kell, vagy amelyek jogi védelemre szorulnak, mint más „kisebbségnek” számító csoportok. Szinte az egyetlen nemzeti kisebbség, melyet fel- és elismernek, az a roma, és előbbre tartják a magukat az LGBTIQ-populációba soroló személyek „kisebbségi” jogait, sőt, az EU-ba illegálisan érkező migránsokat is „nemzeti kisebbségnek” nevezik. Ezekkel a kérdésekkel mindenképp foglalkozni kívánok. Abszurdnak tartom, hogy az EU fontosabbnak tartja a tagjelölt államok jogalkotásának vizsgálatakor az azonos neműek házasságát lehetővé tevő jogi háttér megteremtésének szükségességét, mint a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

* Nem csupán a vajdasági magyarság érdeke, hogy legyen képviselete az európai parlamentben, hanem Szerbiának is. Ez többletfelelősséget ró majd önre a többi, Fidesz—KDNP-listáról az Európai Parlamentbe bekerülő képviselőhöz képest?

— Én a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nemzeti politizálása értelmében határon túliként, a vajdasági magyar közösség nevében kerültem a jelöltlistára. Ehhez hasonlóan a kárpátaljai magyarok is adhattak egy jelöltet, ami nyilván pluszfeladatot is fog kettőnkre róni, nekem Szerbia, kárpátaljai képviselőtársam esetében pedig Ukrajna vonatkozásában. Egy picit talán ahhoz tudnám ezt hasonlítani, amit az államtitkári szerepemben is megtapasztalhattam az oktatás terén: engem a VMSZ delegált államtitkárnak, és elsődleges feladatom természetesen a vajdasági magyar tannyelvű oktatás megerősítése. De minden tevékenységem, feladatvállalásom, melyet ezzel a céllal tettem, az a többi nemzeti kisebbségnek is hasznára vált, sőt, esetenként a teljes szerbiai oktatás EU-s megítélése szempontjából jelentős volt. Például a VMSZ köztársasági szintű politizálásának köszönhetően sikerült elérni, hogy 5 diák is elegendő legyen a kis létszámú osztályok megmaradásához, ami nemcsak a magyar tannyelvű osztályok vonatkozásában hozott előrelépést, hanem a többi kisebbségi tannyelvű tagozat megmaradását is eredményezte. A nemzetközi jelentéstevők, például az Európa Tanács jelentéseiben mindig pozitív példaként emlegették azt a szerbiai gyakorlatot, hogy a minisztérium 5 diák esetében is jóváhagyta az osztályt, ezzel szavatolva az anyanyelven folyó oktatáshoz való jogot. Hasonlóképpen tudom ezt elképzelni EP-képviselői szerepemmel kapcsolatban is. Amikor az EU-s csatlakozás folyamatáról beszélünk, az a mi esetünkben értelemszerűen nem csak a vajdasági magyarok szempontjából fontos, nem csak a mi érdekünk. Ha tudok majd tenni Szerbia integrációjának előremozdításáért, az az egész országnak a javára lesz, nem csak a magyaroknak. Kétségkívül továbbra is különösen jelentős szerepe lesz a vajdasági magyar közösségnek és a VMSZ-nek a kiváló magyar—szerb kapcsolatok megőrzésében, továbbépítésében, ami azért jelentős, mert Szerbia csatlakozása vonatkozásában Magyarország a legerősebb partnere országunknak. Az EU-tagállamok közül Magyarország mindig is segítette, szorgalmazta, sürgette Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz.

* Mivel ösztönözné a kettős állampolgárságú magyarokat, hogy vegyenek részt az EP-választáson?

— A korábbi európai parlamenti választásokon is aktívan részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség, most is erre készülünk. Kampányrendezvényeken szeretnék majd személyes találkozásra is lehetőséget adni választópolgárainknak, hiszen most egy új feladatkörben ismerhetnek meg, és fontos, hogy az eddig kialakított bizalom megmaradjon, erősödjön. Célunk, hogy a Fidesz—KDNP listájának sikeréhez a vajdasági magyar közösség a korábbiakhoz hasonlóan akár 60 000 szavazattal is hozzájáruljon. Magyarország Kormányának nemzetpolitikai eltökéltségét nemcsak a vajdasági magyarságnak nyújtott oktatási, művelődési és gazdasági támogatások bizonyítják, hanem az a tény is ezt erősíti meg, hogy a Fidesz vajdasági és kárpátaljai jelöltet is indít az európai parlamenti választáson, méghozzá befutó helyen. Erre a meghívásra, megtisztelő felkérésre válaszként természetesen mindent meg fogunk tenni, hogy a lista a lehető legtöbb szavazatot hozza a vajdasági magyarok körében is, a lehető legtöbb jelölt részesülhessen mandátumban a Fidesz—KDNP listájáról.