Pedig minden olyan szépen, biztatóan kezdődött. A másfél évi szünet után összehívott Magyar Állandó Értekezlet részvevőit köszöntve Mádl Ferenc köztársasági elnök olyan szívet melengető, a nemzet egésze iránt érzett felelősségtől átforrósodott szavakat mondott ki, amelyeket legutóbb talán Antall József néhai miniszterelnök úr szájából hallottunk.
,,Szeretném most megismételni, hogy sem a nemzetközi jog, sem az európai jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem... Jó lelkiismerettel ki lehet mondani: a magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását a határon túli magyar közösségek egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik, és megadásának nincs jogi akadálya... Azok a közösségek, amelyek nyolc évtizede viselik kisebbségi sorsuk napi próbatételeit, nem ennek az összetartozást kifejező és megerősítő jognak a birtokában fogják megtagadni őseik döntését, akik a mindennapi élet természetességével kitartottak szülőföldjükön... Én arra szólítom fel Magyarország szavazópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnének velünk ebben a sorsban osztozni...'
A határon túli magyar szervezetek kivétel nélkül egyetértettek a fenti nemes gondolatokkal, hozzájuk csatlakoztak a Fidesz és az MDF felelős vezetői, a kormánykoalíció tagjai azonban - akik pedig helyzetüknél fogva a legtöbbet tehetnék az elcsatolt nemzetrészek megmaradást szolgáló igényének kielégítése érdekében - hajthatatlanok maradtak, határozottan ellene mondtak ennek az igénynek, így a Máért történetében először fordult elő, hogy az értekezlet végén nem született az ügyet előbbre vivő közös zárónyilatkozat. Mindenki megy tehát tovább a maga útján...
A Fidesz és az MDF bejelentette, hogy még a december 5-ei népszavazás előtt törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a kettős állampolgárság ügyében, a kormány pedig a magyar állampolgárság megadása helyett a szülőföldön való megmaradás és boldogulás érdekében Szülőföld Alap létrehozását ígéri a határon túli magyaroknak.
Az értekezlet részvevőjeként jó érzéssel állapíthatom meg, hogy talán még soha nem volt ennyire egységes, eltökélt és egymással szolidáris a határon túli magyarság, mint most a kettős állampolgárság dolgában. Egyértelműen értésére adta az anyaországnak: ebben látja megmaradása, biztonsága, szabadsága és szülőföldön való maradása legfőbb zálogát. Ezt hitte el neki és zárkózott fel hozzá a köztársasági elnök meg a két ellenzéki párt. Ezt kérdőjelezte meg és tagadta meg tőle a két kormánypárt.
Az értekezleten a délvidéki magyarság képviselői félreérthetetlenül az ellenzők tudtára adták, hogy a kárpátaljai mellett legszorongatottabb helyzetben levő, nemsokára már teljesen bekerített, az anyaországtól, Kárpát-medencei testvéreitől és Európától elzárt nemzetrészünket csak a magyar állampolgárság megszerzése és a Szülőföld Alap kiemelt támogatása EGYÜTT mentheti meg a pusztulástól, s tarthatja ott szülőföldjén.
Most már csak abban bízhatunk, hogy december 5-én anyaországi nemzettársaink felnőnek tengernyi gondjainkhoz, s némely vezetőiknél sokkal felelősségteljesebben és érzékenyebben reagálnak határaikon túlra ebrudalt véreik segélykiáltására.

A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról
1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra.
2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze
3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben
4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal.

A nyilatkozatot a 16 jelen levő tagszervezet közül csak az MSZP és az SZDSZ nem írta alá.