Számos madár és emlős táplálkozik elhullott állatok tetemével. Vannak állatok, melyek folyamatosan dögöket esznek, és vannak, melyek csak időnként. Az emlősök közül kiemelkedő helyet foglalnak el a hiénák, sakálok, rókák, medvék, melyek alkalomadtán élő prédára is vadásznak.
Azzal, hogy a terepről a lehető leggyorsabban eltakarítják az elhullott állatokat, segítenek egészséges kondícióban tartani a környezetet. Nagyon fontos ez a tevekénység, mert megakadályozza a betegségek terjedését.
A keselyűnek olyan gyomorsava van, hogy még a csontokat is gond nélkül megemészti. Szerbiában fokozottan védett a fakókeselyű, nagyon kevés pár fészkel az Uvac folyó kanyonjában. Egész Szerbiában mindössze csak néhány tucat keselyű fészkel, viszont az egész Balkánon előforduló keselyűk egyedszámának a fele Szerbiában él. A legfontosabb feladat a madarak kapcsán a rendszeres etetésük. Afrikában egész más a helyzet, ott a nagymacskák után nekik is jut mindig néhány falat. A szárazság is tizedeli a vadállományt, és a keselyűk semmit nem hagynak veszendőbe menni.
A keselyűk világában számos fajt ismerünk, például a nagy testű pulykakeselyűt, a még nagyobb testű andoki kondorkeselyűt, és ezek mellett megemlítendő még a barát-, illetve a királykeselyű. A szakállas saskeselyű, más néven csonttörő keselyű, úgy vadászik, hogy a magasba emeli a prédáját, és ledobja. Például a teknősök páncélját így töri fel. A királykondor kizárólag dögevő, mivel nagy testű, ő a főnök a koncon, a kisebb testű rokonai meghúzódnak, amíg ő falatozik, de ha megjelenik az andoki kondor, akkor ő is a háttérbe vonul, vagyis ebben az esetben elmondhatjuk, hogy a méret igenis számít. Egyes keselyűk nincsenek a veszélyeztetettek listáján, egyedszámuk mégis folyamatosan csökken az élőhelyük elvesztése miatt.
A tisztító brigád következő jelentős szereplői a hiénák. Megkülönböztetünk négy fajtát, melyek közül a legnagyobb egyedszámú a foltos hiéna, őt követi a barna hiéna, a csíkos hiéna, majd a sort a cibethiéna zárja. A foltos hiéna fő előfordulási helye Afrikában a Szaharától délre esik. A szavannák és a bozótosok a kedvenc tartózkodási helyük. A barna hiéna is afrikai emlős, állománya előfordulása a Kalahári és a Namib-sivatag környékére szorul. A csíkos hiéna igen változatos földrajzi helyekhez köthető, az Arab-félszigettől egészen Indiáig megtalálható, azonkívül a Szaharától északra eső vidékek szintén az ő otthonának számítanak, de honos még a dél-oroszországi füves-bozótos helyeken is, és a hegyvidék sem okoz gondot neki. Egyes afrikai országok vadászati listáján szerepel a barna és a foltos hiéna is. A barna hiéna ritkább, ezért keresettebb, és jóval drágább is a vadászati jegy rá, mint a foltos rokonára. Az öt nagyvad a sláger, de egy barna hiénáért akár 4000 eurót is le kell tenni, ha ilyen kalandra vágyik az ember.
Alaszkában a hideg nagy úr, ezért egyetlen ragadozó sem engedheti meg magának, hogy ne fogyasszon dögöt, ha alkalma van rá. Az USA-ban nagyon megcsappant a rozsomákok egyedszáma, már csak néhány államban fordulnak elő, mint Montana, Idaho, Alaszka és Wyoming. Minden államban tilos a vadászata, Montanában engedélyezett a befogása, az egész USA-ban 250—300 példánya élhet még, viszont Kanadában több mint 10 000 rozsomák poroszkál a vadonban. Torkosborznak is hívják, további nevei: carcaju, Gulo gulo. Valóságos ördögfajzat, a trapperek nagy ellensége, mert minden prémet, bőrt szétrág a tekintélyes fogazatával. Rendkívül bátor jószág, nem tiszteli sem a farkast, sem a medvét. A prémje keresett cikk, több száz dollárba is kerülhet, de Kanadába kell menni érte. Nagyon jó szimatának köszönheti, hogy a hótakaró alól is ki tudja szagolni az elhullott állatokat, melyeket szívesen el is fogyaszt.
A medvék is a tisztító társadalom hasznos tagjai, a grizzly, a fekete medve és a jegesmedve is rendszeresen eszik döghúst (is). A grizzly nem játék mackó, ha megteheti, a fekete medvét is szétszedi, ő a csúcsragadozó, de emellett dögöt is eszik, sőt még a döglött medvét is bekebelezi, ha rábukkan egy ilyen tetemre. A fekete medve sokkal ügyesebb és gyorsabb a grizzlynél, de kell is a gyorsaság, ha meg akar lépni a grizzly elől. Pillanatok alatt fenn van a fa tetején, és onnan kémleli a tájat. A grizzly is tud fára mászni, de sokkal kimértebben, lassabban hajtja végre ezt az attrakciót. Az európai barna medve sem szelíd mackó, vígan leüti prédáját, egy csapással bármit — birkát, lovat, tehenet, szarvast, őzet — le tud teríteni. Nagyon jól fut, a sebessége akár az 55 km/h-t is elérheti. Nem lehet tőle elfutni, fára mászni, mert ebben ő a bajnok. Romániában igen sok példánya él, és sok galibát okoz, de tilos a vadászata. Mivel több ezerre tehető a száma, és már szinte mindennaposak a medvetámadások, a kormány megteremtette az állomány gyérítésének lehetőségét, vagyis engedélyezte több száz medve kilövését. Az embert veszélyeztető medvéket el kell távolítani, ha nincs rá más mód, akár 55 medvét is kilőhetnek évente. Európában 18 000 medve él, a fele romániai erdőkben, és a túlszaporodás miatt a helyzet tarthatatlan. Szakemberek fogják felmérni, hogy évente hány állatot iktathatnak ki, mert miattuk az utóbbi öt évben 14 haláleset következett be.
Nagyon sok vad tartja a környezetünket tisztán azzal, hogy eltakarítja a tetemeket. Egyesek rajta vannak a vadászhatók listáján, mások viszont védelmet élveznek.
