Az ősz beköszöntével jólesik egy forró tea. Vannak, akik évszaktól függetlenül rendszeresen teáznak, míg mások a hidegebb hónapokban kortyolnak szívesen a meleg italból. Sokan az aromás, gyümölcsös ízeket kedvelik, de a gyógynövények főzete is hasznos lehet.
Érdemes azonban figyelmet fordítani arra, hogy a teához a napszaknak megfelelő füveket válasszuk. A zöld vagy a fekete tea például élénkítő hatású, így az esti órákban fogyasztva megzavarhatja az alvást. Lefekvés előtt kiváló lehet a hárs, a kamilla vagy a levendula. A listavezető pedig világszerte a valódi tea, mely a kávét is helyettesítheti. A klasszikus fekete tea tejjel is fogyasztható.
A tea eredete
A tea a teacserje szárított leveléből vagy rügyeiből készült főzet. Maga a növény Ázsiában honos, innen terjedt el az egész világon. Az angolok hajókkal szállították be a növényt. A britek hatalmas teakereslete nagy kereskedelmi hiányt okozott Kínában, így a Brit Birodalom az általa meghódított Indiában megkezdte a saját teafeldolgozását. A tea sokáig luxuscikknek számított.
„1773-ban a bostoniak az angol teaszállítmányokat a tengerbe dobták, így tiltakoztak a tea adója miatt. Ezután született meg az úgynevezett teatörvény.
A tea számunkra többet jelent, mint az ivásnak — mint olyannak — puszta idealizálása: a tea számunkra valósággal vallás, az életművész vallása.”
(Okakura: A tea könyve)
Termesztése és feldolgozása
Elsősorban Kínában, Indiában, Srí Lankán, Tajvanon, Japánban, Nepálban, Ausztráliában és Kenyában termesztenek teacserjét. Maga a növény humuszos talajt igényel, a trópusi és a szubtrópusi éghajlat kedvez neki leginkább. Az ültetés helye is nagymértékben befolyásolja a minőséget. A szakértők szerint legjobb a hegyoldalra telepíteni az ültetvényt.
A teát színek szerint több csoportba osztják. A fekete és a zöld tea ugyanarról a növényről származik. A különböző feldolgozási módoknak köszönhetően jön létre a két változat. A fekete tea előállítása során erőteljes oxidációs folyamatnak teszik ki a leszedett leveleket, így azok elveszítik antioxidáns tulajdonságaik jelentős részét, az ízük pedig karakteresebb lesz, míg a zöld tea esetében a folyamat rövidebb, érintetlenek maradnak az antioxidáns összetevők. Ennek köszönhetően több jótékony hatással bír az emberi szervezetre. A klasszikus fekete tea reggel is fogyasztható, a kávét is helyettesítheti. Mindkét változat elérhető tisztán — mely nem tartalmaz hozzáadott aromát, növényeket —, de ízesített és keverék formában is.
Fehér tea: nagyon fiatal levelekből készül, melyek nem oxidálódtak.
Sárga tea: kíméletesen erjesztik, nedves textil alatt gőzölik, így lesz sárgás színű.
Zöld tea: nem fermentálják, nem hervasztják, kifejlett tealevelekből gyártják.
Oolong: a megsodort és hervasztott leveleket az oxidációs folyamat közepén állítják meg.
Fekete tea: zöld tealevelekből készül, fermentált, néha zúzott vagy sodort, ami serkenti az erjesztési folyamatot.
Puer: gőzöléssel, ezután préseléssel tömbösítik a leveleket, a legtöbb teát a leszedést követő évben fogyasztják, a puer évtizedekig is érlelődhet, amitől jellegzetes aromát kap.
A tea fogyasztása, kultúrája
Eredetileg gyógyszerként alkalmazták a tealevélből készített főzetet. A keleti kultúrákban a teázás nem csak egy forró ital elfogyasztása. Hagyománya van, az italt ceremóniaszerűen készítik és isszák. A japánok teaszertartása a vendéglátó, a vendég és a teamester között zajlik.
Nagy-Britanniában és Írországban a teatime, azaz a teaidő szó nem csupán az italra utal, hiszen a késő délutáni, könnyű étkezést, az uzsonnát is így nevezik. A szokás egy Anne Russel nevű hercegnőnek köszönhető, aki túl hosszúnak érezte az ebéd és a vacsora közötti időszakot, így a délutáni teázást rendszeressé tette. Süteményt vagy szendvicset fogyasztott az italhoz, így éhezés nélkül kibírta estig. Az 5 órai tea társadalmi eseménnyé vált. Napjainkban az angolok sem tudnak hosszabb időt szentelni a délutáni rítusnak, így a teát általában délután 3 és 5 óra között fogyasztják el. Náluk a fekete teák közül a Dardzsiling a legelterjedtebb, mely Nyugat-Bengáliából származik. Az Earl Gray népszerűsége is töretlen. Ezt a keveréket bergamottal gazdagítják. Nevét II. Earl Gray egykori miniszterelnökről kapta, aki feltehetően Kínában ivott ilyen italt. A tea az angolok nemzeti italává vált. Egy átlagos angol évente több mint 2 kilogramm tealevelet fogyaszt el.
Kávé vagy tea?
Ahogyan a kávézásnak, a teázásnak is megvannak az előnyei, jótékony hatásai. A teának, különösen a zöld teának, magas az antioxidáns-tartalma, ezáltal gyulladáscsökkentő hatással bír. A fekete tea lassabban, de tartósabban fejti ki élénkítő hatását, így hosszabb időre ad lendületet a napi teendőkhöz. Csersavassága miatt üres gyomorra kevésbé ajánlott fogyasztani. A tea tejjel való lágyítása a franciáktól ered. Ők voltak az ital igazi nagy hódolói a XVII. században.
Ahogyan a kávéfogyasztásnál is, a teázásnál is ügyelni kell arra, hogy ne lépjük túl az egészséges mennyiséget: egy csésze kávé — 92 mg koffein, egy csésze mate tea — 72 mg koffein, egy csésze fekete tea — 47 mg koffein, egy csésze zöld tea — 29 mg koffein.
A két legjelentősebb feketetea-exportőr India és Srí Lanka (Ceylon). A zöld tea exportálásában Kína jelentős. Japán hazai fogyasztásra termeli a növényt.
