Az egybegyűlteket Nagy Miklós, a VASZ elnöke köszöntötte, aki elmondta, a program három évvel ezelőtt indult el. 2022-ben kapták meg a felkérést, hogy Vajdaságban létesítsenek egy olyan laboratóriumot, amelyet a vajdasági magyar borászok használhatnak, és ahol az általuk készített boroknak a minőségét tudják ellenőrizni, javítani, hogy a piacon minél jobb termékkel jelenjenek meg. Az épületet, amelyben 87 négyzetméteren a vajdasági borászati laboratórium és a termelőket, közöttük a borászokaz is segítő digitális bemutató- és oktatóközpont kapott helyet, 2023 év végén vásárolták meg, és 2024-ben végezték el a felújítási munkálatokat. A beruházás Magyarország Kormányának és a Magyar Agrárminisztériumnak a támogatásával, százmillió forintból a Schams Ferenc Terv keretében valósult meg. Hozzátette, a céljuk, hogy a vajdasági magyar borok kiváló minőségűek legyenek, és a hírük elterjedjen az egész Kárpát-medencében. A következő szakaszban a székház udvarában egy kisebb, 200 tőkéből álló szőlészetet szeretnénk kialakítani őshonos szőlőfajtákból.

Nagy István agrárminiszter azzal a gondolattal kezdte a beszédét, hogy a föld megtartó erő, röghöz köt, a megmaradást szolgálja, tehát nemzetpolitikai eszköz is. Hiszen ott, ahol a földet megművelik, van megmaradás, van jövőkép, és magyar élet, legyen az a határ bármelyik oldalán. Kijelentette, a Kárpát-medencei bor ügye ismét jó úton halad.

–A 20. század által ránk mért történelmi sorstragédiák elragadták tőlünk nemzetrészeinket, az ott élő honfitársainkat és sokszor páratlan borvidékeinket. És még sok mindent, amit soha nem feledünk. A 21. századra megtaláltuk a módját, hogy hogyan enyhítsük ezt a fájdalmat, hogy hogyan hozzuk össze újra szimbolikusan és valóságosan is a Kárpát-medencei magyarságot. Az Agrárminisztérium a szakmai programjai révén immár több mint egy évtizede támogatja és segíti a külhoni magyarság gazdálkodóit. A 2012 óta futó és egyre bővülő szakmai és pénzügyi segítséget nyújtó programjaink az azóta kiépített, a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolati hálónak köszönhetően, magyarok tízezreinek a szülőföldjükön való boldogulásához járulunk hozzá – hallottuk Magyarország agrárminiszterétől, aki azt is részletezte, a külhoni borvidékek felvirágoztatására indított Schams Ferenc nevével fémjelzett tervnek mára milyen eredményei vannak. Elmondta, Zentán a beruházás céljaira megvásárolt leromlott állapotú épület teljesen újjászületett. Megerősítették az alapjait, kicserélték a vízvezetéket és csatornarendszert, bevezették a gázellátást, elvégezték a hőszigetelést, és felújították a tetőzetet.

–Sokszor sok helyen elmondom, hogy a bor több mint csupán egy alkoholos ital. A hosszú évszázadokra visszatekintő szőlészeti, borászati örökség nemzeti kultúránk szerves része. Ott van dalainkban, meséinkben, és megihlette a legnagyobbjainkat is. Gondoljunk csak arra, hogy a 200 éve született Jókai Mór például maga is szívesen borászkodott. (…) A zentai borlabor célja pont az, hogy a borászok értékes, sőt kincset érő, piacot jelentő vevőfogó információkhoz jussanak, és általuk még jobb minőségű borok készüljenek. A minőség pedig a versenyképesség alapja. Ettől válik igazán értékessé a vajdasági laborberuházás. Olyan szikra, gyújtópont, amelynek jótékony hatásából mindenki részesül. A vajdasági borászok és a fogyasztók egyaránt. Ráadásul az itteni borok bemutatkozására jó alkalmat kínál a 2025-26-ban megrendezésre kerülő magyar-szerb kulturális évad is, hiszen a bor és a kultúra kéz a kézben jár – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, majd így zárta beszédét: – Mi továbbra is stratégiai partnerként tekintünk önökre, kiállunk a gazdák és a vidék érdekeiért. Határon innen és határon túl is. Hogy magyarul mondjam, egy szőlőt kapálunk.

Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, kilenc év gazdaságfejlesztésének köszönhetően túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a legjobb pálinkák Vajdaságban vannak, hiszen nemzetközi versenyen díjazva, a világ legjobb párlatai között jegyzik a palicsi pincegazdaság szőlőpálinkáját. A bor és a borászat tekintetében ilyen eredményekkel még nem dicsekedhetünk.

–Próbáljunk meg minél finomabb borokat a kultúra, a turizmus szolgálatába állítani. Annál is inkább, mert a Vajdaság történelmi bortermelő vidék. A szerémségi Tarcal hegységről a legendák szerint Mátyás király udvarába is jutott a kitűnő nedűből. Új alapokra, új fajtákra alapozva kell a minőségi bortermelést helyeznünk, amiben ez a borlabor nagyon nagy segítségünkre lesz. A két legfontosabb pillért lehelyeztük, hiszen működik és folyamatosan erősödik a Vajdasági Magyar Borászok Egyesülete, másrészről a közösség szolgálatába állítjuk ezt a borlabort is. Innentől kezdve képzett szakember és pontos paraméterek mentén meg tudjuk mondani, hogy mit kell változtatni, hogy olyan borok kerüljenek az asztalra, amelyek mögé büszkén tudunk odaállni. Azt kívánom, hogy a közösség ezt a lehetőséget és ezt az eszközt is racionálisan és mindannyiunk javára használja.

Méhes Béla, a Vajdasági Magyar Borászok Egyesületének elnöke elmondta a szervezetnek jelenleg huszonpár tagja van, de egyre többen jelzik, hogy szeretnének csatlakozni hozzájuk. –Vajdaságban, amellett, hogy vannak borászatok, nagyon sok ember készít bort, ezért nagyon fontos, hogy javítani tudjuk ezeknek a termékeknek a minőségét és a fogyaszthatóságát. Aki nyitott, és nincs pincevaksága, nem azt mondja csak, hogy a legjobb bor az az én borom, hanem azt is, hogy fejlődni kíván.

Az átadás alkalmával a szalagot Nagy István, Nagy Miklós, Juhász Bálint és Méhes Béla vágta át.

A laboratóriumban folyó munkáról Fekete Andor borászati szakreferens beszélt. Mint megtudtuk, olyan eszközök állnak rendelkezésére, amelyekkel nagyon gyorsan, néhány perc alatt elvégezhető a bornak az elemzése.

A beszélgetések során az is elhangzott, hogy nemrégiben borászati alapozó tanfolyamokat is szerveztek, valamint 21 borász fejezte be azt a képzést, amely során kezdő borminősítési szakvizsgát szerezhetett.