A szirt túloldalán

A szirt túloldalán

A délkelet-bánáti Kisszered (szerbül Malo Središte, románul Prneaora) települést Versectől északkeletre, a Verseci-hegység alatt, a város és Nagyszered között illik keresni, 254 méter tengerszint feletti magasságon. Területének bejegyzett nagysága 4,3 km², lakosainak száma 89 fő. Közülük a legutóbbi összeírás alkalmával hatan (5%) vallották magukat magyarnak.

Mindenképpen érdekes lett volna legalább egyikükkel elbeszélgetni, személyes szemszögükből is látni és láttatni a vidéken felejtettek hatványozott szórványsorsát. Lett volna, feltéve, ha az ember előzetes szándékkal érkezik e falucskába, s nem csupán meglepetésszerűen találja magát a rengetegben. Egy rendhagyó diákkirándulás sűrejében, melynek ötletadói a régió ortodox vonatkozású szakrális helyeit kívánták feltérképezni. No de majd legközelebb...

A települést Malo-Szeretiste néven az 1717. évi kamarai jegyzék említi először, húsz regisztrált házhellyel. A régió közigazgatásával megbízott osztrák gróf, Claudius Florimund Mercy lovassági tábornok 1723 és 1725 között kelt térképén a hely Mal Sredisa nevű pusztaként szerepel, az 1761. évi térkép pedig Mali Sredista alakban jegyzi. Az 1783. évi térkép e helyen a Sredistie-kolostort is feltünteti. Érdekes adatpárhuzamokra bukkanhatunk a világhálón e szócikkben kutatva. Az eredetileg mélyszegény szerb ortodox kolostort — mely 1597-ben épült egy csodatevőnek hitt forrás környékén — Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére szentelték fel, és akkortájt csupán két szerzetes, illetve a rendfőnök lakta. A kolostor vonzáskörébe tartozó, eredetileg Prnjavornak nevezett, tíz oláh családból létrejött település lakosainak kötelességük volt évente (legalább) egy napjukat a kolostor szolgálatában eltölteni. Bizonyos időszakokban a gazdálkodásra alkalmas földterületek fölött a vidék rangidős kolostora, a közeli meszesfalvi (mesići) rendelkezett. Házigazdánk elmondása szerint egykoron a faluközpontban emelt pravoszláv templom is felekezeti jogviták tárgya volt. A Vajdaság tetejének számító, 641 méter magas Kudricz-tető (Gudurički vrh) tövében emelkedő épület az osztrák—magyar kiegyezést követő időszak építészeti jegyeit viseli magán. A hajdani, időközben az alapokig lepusztult kisszeredi kolostor romjain napjainkra egy teljesen új, hilandari miliőt teremtő kolostorkomplexum épült ki. Odafönn.

A hegycsúcsot körülölelő májusi esőfelhők románca által esővíztől áztatott aszfaltúton vakítóan szikráztak a napsugarak, tenyészállatok almából kiszüremlő szagot terelgetett pajkosan egy-egy kósza fuvallat. Odalenn. Mindkét esetben a szirt túloldalán. 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A szirt túloldalán
Bánáti Újság
A szirt túloldalán
Bánáti Újság
  • Martinek Imre, Kónya-Kovács Otília
  • 2019.10.19.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink