A szigorú szent

A szigorú szent

Imádkozzál és dolgozzál! — mondta mindig egy mélyen vallásos, egykori kollégám, amikor arra panaszkodtam, hogy nehezen tudom beosztani az időmet, és hogy túl sok munkát vállaltam magamra, nem tartom be a határidőket.

Bevallom, hosszú ideig fogalmam sem volt, miért mondja ezt. Aztán elolvastam Nursiai Szent Benedek történetét, és minden világossá vált.

Szent Benedek, a szerzetesek, az itáliai mezőgazdasági munkások és parasztok védőszentje, Európa társvédőszentje, a mérnökök, a barlangkutatók és az építészek patrónusa Norciában született 480 körül, és Monte Cassinóban hunyt el 547. március 21-én. Ikertestvéréről, Szent Skolasztikáról már írtunk korábban, ám Szent Benedekről eddig nem sok szó esett. A IX. századtól március 21-én, a temetése napján ünnepelték Szent Benedek apátot, viszont a galliai liturgikus könyvekben megjelent július 11-e is mint a szent születésnapja. Ennek miértjéről, eredetéről mindmáig semmi biztosat nem sikerült kideríteni. Ennek ellenére, mivel március végén már általában tart a nagyböjt, ez mindig megakadályozta Szent Benedek méltó megünneplését, így 1969-ben emléknapját véglegesen áttették július 11-ére.

Gazdag családban látta meg a napvilágot, és már korán, szinte gyermekként rájött, hogy nem világi hivatást választ magának. A magányt kereste, ezért Romanus remetével való találkozása után Subiaco közelében egy barlangba húzódott, és itt maradt évekig. Egy fiatalkori ismerőse, egy női alak kísértette, olyannyira, hogy majdnem feladta a magányt. Hogy a vágy ne gyötörje tovább, ruhátlanul egy tüskés bokorba ugrott (bizonyos források szerint csalánbokorba). Három év után vadászok vagy pásztorok találtak rá.

530 körül saját kolostort alapított Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén — akkor még senki sem tudhatta, hogy ez lesz majd a bencés szerzetesrend anyakolostora. Ő felügyelt a rendre a klastromban, megszervezte a belső életet, a mindennapokat. Tapasztalatai alapján új szerzetesrendi szabályzatot alkotott, mely annyira átfogóra és meggyőzőre sikerült, hogy Nagy Szent Gergely pápa minden kolostorban kötelezővé tette, sőt, az egész római egyházban. Egyik legfontosabb műve a 73 pontból álló Regula. Ez mindmáig sok kolostorban, monostorban szabályozza a szerzetesek mindennapjait. Érkezésekor, munkájának megkezdésekor eltunyult, elkényelmesedett szerzeteseket talált, akik egyáltalán nem örültek az új, szigorú szabályoknak. Egyesek közülük elhatározták, hogy elteszik Benedeket láb alól. Mérget kevertek a poharába, ám amikor az apát szokása szerint keresztet vetett rá, kettéhasadt. Benedek ebből megértette, hogy mi volt a szerzetesek szándéka.

Nursiai Szent Benedek életrajzát Nagy Szent Gergely pápa írta meg a Dialógus című művének második kötetében, melyben elsősorban Benedek szellemiségét vázolta. Benedek örökké harcolt a Sátánnal, ezért ő lett a tökéletes és legyőzhetetlen szent példája. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen szerzetesként élve tette csodáit, a rendnek így mutatott példát. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította.



Szent Benedek mindennapi imája

Adj nekem, jóságos Jézusom,
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Irántad buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
A Te szavaidra hallgató fület,
A Te szépségedet szemlélő szemet,
A Te fölségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
A Tőled küldött bajokat elviselő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
És adj, Jézusom, boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
Fényes feltámadással,
És az örökké boldog életben add jutalmul magadat.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink