Sokan azt hitték, a kiszáradt folyókban és tavakban akár rejtett kincsekre is lelhetnek, és ez lehetne az évszázadok óta nem látott óriási szárazság pozitív oldala. Kincsekről nem tudunk, de a medrekben találtak már bombákat, hajóroncsokat, emberi maradványokat, fegyvereket, egy Nero császár korából származó hidat és rengeteg szemetet.
Az Elba folyó vízszintje olyan alacsonyra süllyedt Németországban, hogy felszínre került az egyik „éhségkő”, mely egy 1616-beli figyelmeztetést fedett fel. „Ha engem látsz, akkor sírj” — olvasható német nyelven a sziklatömbbe vésve. Nem ez az egyetlen ilyen „ínségszikla” a világon, Európa közepén azonban nagyon is figyelmeztetően és ijesztően hat. Ezeket a legnagyobb szárazságok idején jelölték meg őseink, és arra figyelmeztetnek, milyen súlyos következményekkel jár ez az időszak. Ezekkel nekünk is szembesülnünk kell: rossz termés, drágulás, élelmiszerhiány, éhínség. A szakértők szerint sem számíthatunk semmi jóra, hiszen ekkora szárazság ötszáz éve nem volt.
Még A dzsungel könyvében is elhangzik, hogy aszálykor megjelenik a békekő, és eljön a vízbéke ideje, vagyis a folyóparton minden állat együtt ihat, nincs vadászat, tilos egymásra támadni. És most ennyire nagy a baj.
Az alacsony vízállásnak számos következménye van. A vadállatok nem jutnak elég vízhez, kiszárad a növényzet, elpusztulnak a halak. Nem lehet elegendő áramot előállítani. A teherhajók nem vagy csak sokkal kisebb szállítmánnyal tudnak közlekedni. Olaszországban olyan kevés a víz, hogy kikapcsolták a szökőkutakat. Franciaországban vízkorlátozás van érvényben, a medencéket tilos feltölteni, locsolni sem mindenhol szabad. Az extrém meleg több ezer ember halálát okozta világszerte, emellett pedig óriási erdőtüzek szabadultak el.
Néró császár nem értett a hídépítéshez
Nem csak csapnivaló költő volt, és Róma felgyújtója, más területen sem jeleskedett Néró császár. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy az olasz fővároson átfolyó Tevere (Tiberis) medrében az alacsony vízállás miatt egy I. századból származó híd maradványai váltak láthatóvá. Azért vehető biztosra, hogy Néró császár építtette a hidat, mert a történelmi leírásokban szerepelt a híd és annak helye, a maradványokat azonban eddig nem tárták fel, mert a folyó elfedte. A La Repubblica című római napilap leírása szerint a Tevere vízszintje általában 4,5 méteres, most viszont 112 centiméteresre apadt, így váltak láthatóvá a maradványok.
És hogy honnan tudjuk, hogy Néró nem értett a hídépítéshez? (Noha egyesek kétségbe vonják, hogy ő építtette, vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy már korábban is állt. Mindenesetre az ő nevét viseli.) A szakemberek szerint a Pons Neronianust rosszul megválasztott helyen építették meg, egy ártéri szűk kanyarulatban állt, ez pedig azért rossz ötlet, mert a kanyargó folyó ide-oda hordja az üledéket, és megváltoztathatja a medrét, vagyis a híd elveszíti a kapcsolatot a szárazfölddel, illetve a hídfőkkel.
Városok, hajómaradványok, bombák
Az Egyesült Királyságban a Baitings víztározónál vált láthatóvá a régi híd, mely 1956-ban süllyedt el. A helyére újat építettek, az alacsony vízállás miatt viszont most a korábbi híd is előbukkant. Észak-Yorkshire-ban pedig egy teljes elárasztott falu került napvilágra. West Endből 1966-ban költöztették ki az embereket, hogy létrehozzák a Thruscross víztározót, mely az egész térséget ellátta vízzel. A mostani alacsony vízállás következtében az egykori házak és városfalak, illetve még egy XVII. századi kőhíd is megtekinthető.
Irakban a moszuli tározó kiszáradása után tártak fel egy feltehetőleg 3400 éves várost. Zakhiku az ókori mezopotámiai Mittani Birodalom fontos és virágzó települése volt. A Tigris folyó partján fekvő városban egy palotát, több nagy épületet és egy raktárt, emellett több vázát és agyagtáblát is találtak.
Visszatérve Olaszországba: a Pó folyóban a halászok 450 kilogrammos bombára bukkantak, melyet a szakemberek felrobbantottak, és a belsejében feltételezhetően 240 kiló aktív robbanóanyag volt. A környéken élő 3000 embert a bomba felrobbantásáig evakuálták.
Nem kell azonban ilyen messzire mennünk, Szerbiában is érdekes dolgok figyelhetőek meg a Duna medrében. A kelet-szerbiai Prahovónál II. világháborús német folyami flotta hajói kerültek felszínre. A történészek szerint a német flotta 1944-ben Románia felől tartott Németországba, amikor összetalálkozott a Vörös Hadsereg hajóival, és elsüllyedt. A hajók maradványaiban még robbanószerek is lehetnek. Az illetékesek közölték, októberben megkezdik annak a húsz hajónak a kiemelését a folyóból, amely akadályozza a közlekedést a Vaskapu-szorosnál.
A Mead-tó titkai
A Las Vegashoz közeli Mead-tó az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb mesterséges tava, víztározóként is működik, 1937-ben töltötték fel, miután megépült a Hoover-gát a Colorado-folyón. Remek kirándulóhely, a látogatók csónakázhatnak, úszhatnak, vízisízhetnek, és megtekinthetik a Mojave-sivatagból származó kaktuszgyűjteményt. A Las Vegasba tartók gyakran ezt a helyet is útba ejtik.
Eddig azt lehetett tudni, hogy a tóban három repülőgéproncs található. Mára már az is nyilvánvaló, hogy több mint nyolcvan éven át a tó rejtette el „a világ szórakoztató-központjának” titkait. A csökkenő vízszint miatt először csak egy hordó került elő, melyben emberi maradványokat találtak. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, ki volt az, akit az 1970-es évek közepe és az 1980-as évek eleje között fejbe lőttek. Az amerikai sajtó három olyan esetet is felsorolt, amely az említett időszakban történt, és a vége az lett, hogy a maffiakapcsolatokkal bíró vagy a maffia eszén túljárni akaró ember soha többé nem tért haza. A legvalószínűbb, hogy Johnny Pappasról van szó, aki az egyik hotelt igazgatta abban az időben, és azután tűnt el, hogy tárgyalni indult valakivel, aki meg akarta venni a hajóját.
Azóta még három holttest került elő, és a hatóságok valószínűnek tartják, hogy további maradványokat találnak, a tó ugyanis ideális terep lehetett a maffialeszámolások áldozatainak elrejtésére.
Szeméthegyek
Ahol viszont nem a maffia ténykedésére derült fény, ott az is látszik, hogy az átlagember is óriási pusztítást tud okozni. A közösségi médiát elárasztották a képek a kiszáradt folyó- és tómedrekről, melyek tele vannak szeméttel. Sörösüvegek, kidobott flakonok, szakadt cipők, rozsdás konyhai eszközök. Bármi és minden megtalálható az üledékben. Van, amit a folyók máshonnan szállítottak oda, de a tavak esetében egészen biztos, hogy a helyiek, illetve az odalátogató turisták hánytak fittyet a természetre és a rendre, gondolkodás nélkül vízbe dobva a szemetet. Ha nem volna egyértelmű, hogy az egész globális felmelegedésért az ember a felelős, az teljesen bizonyos, hogy ezért a szemetelésért senki más nem hibáztatható.
