Az ajtók befalazásával akarják ,,megmenteni" a horgosi Kárász-kastélyt
Csaknem másfél éve annak, hogy cikksorozatban bemutattuk az egykori templomépítő, közösségerősítő, településteremtő délvidéki főurak kastélyainak, majorságainak és arborétumainak a maradványait. Akkor körbejártuk egykori kastélyainkat a rasztinaitól kezdve a temerini, a törökkanizsai, a csókai és a beodrain át egészen a Temesvajkócon és Szondon találhatóig, ahol Fernbach Bálint egykor neves vadászkastélyából mindössze gyermekökölnyi kőgolyó maradt ránk. Riportsorozatunk, Az eltűnt idő nyomában című, éppen a pusztulásra ítélt örökségünkre hívta volna fel a figyelmet, arra a szándékos, avagy éppen mulasztással, balkáni nemtörődömséggel elkövetett bűnre, amelynek nyomán gaz, épülettörmelék és szeméttelep honol az egykor mérték- és (a közösség iránti szolgálatban) értékadó főurak birtokán.
Másfél éve, amikor Horgoson összeomlott a vidék legszebb barokk stílusban épített, egyébiránt pedig műemlékvédelem alatt álló Kárász-kastély oldalszárnya, sorozatunkban felhívtuk a figyelmet, hogy tarthatatlan a felelős magyar politikai, civil- és egyéb érdekszervezeteinknek eme viszonyulása, mellyel 1945 óta nemcsak a szórványban pusztítják, vagy szándékosan hagyják pusztulni műemlékeinket, minthogy a megsemmisülés hidegverítéke már ott gyöngyözik a tömbben élő magyarok homlokán is. A Kárász-kastély a térség gyöngyszeme volt. Nem a magyar múltja miatt, hanem mert egyetemes értéket képviselt. Megsemmisülése már az államosításkor elkezdődött. Nyűtte a katonaság, az iskola, gondját azonban senki sem viselte. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után a menekültek átmeneti befogadó-központja volt. Az épület életben tartására nem, csak a temetésére gyűlik köré a média. A kifosztott, a megbontott tetőszerkezetű, omladozófélben levő műemléket most az ajtók befalazásával szándékozza megmenteni a község és a műemlékvédelmi intézet ,,gondoskodó" vezetősége.
Főtisztelendő Palatinus István plébános szerint Horgoson nemcsak a Kárász-kastély, hanem az Ybl Miklós tervezte kamarási vasútállomás és a kamarási villasor pusztulását is közömbösen szemlélik, és ebben a kérdésben a mindenkori helyi politikusok felelőssége sem kerülhető meg.
- A több mint fél évszázadig tartó kommunista szemléletmód gyümölcse most érik be, amikor már nemcsak a szépemlékű család épített öröksége semmisül meg, hanem még az emléke is. Az ősszel temettük el Kárász Miklóst, aki gyermekkorát még a kastélyban töltötte - mondja Palatinus István, a falu lelkipásztora.