Teagőzben, kortárs írók Kosztolányiról

- Nem lehet elég gyakran elmondani, hogy Kosztolányi a mi közös, a Kárpát-medencei magyar írónk - fogalmazott a Kosztolányi munkásságát vizsgáló tanácskozás vitaindító előadásában POMOGÁTS Béla irodalomtörténész. A nagy költészet magaslatán című bevezető szövegében a Kosztolányi Napok szervezőbizottságának tiszteletbeli elnöke emlékeztetett rá, hogy éppen Kosztolányitól kaphatunk példát, ösztönzést az európai integrációról is. Mint mondta, az irodalomtörténet-írás inkább a regényeit tartotta számon, mintsem a költészetét, pedig a Számadás című kötetében Kosztolányi a legnagyobb költőink által megteremtett Nagy költészet mértékét üti meg. Nem véletlen tehát, hogy az erdélyi Korunk folyóirat által végzett felmérés szerint íróink legtöbbje a legszebb magyar versnek a Hajnali részegség címűt tartja. A hit és a kétely, az elmúlás és az öröklét határsávjában születtek legnagyobb költeményei is. Kora ifjúságától kezdve imádta az életet, és félt a haláltól. A Pomogáts Béla által felvetett gondolatokhoz kapcsolódott TVERDOTA György költőnk műveinek franciaországi fogadtatásáról szóló előadása. Elsősorban az Édes Anna írójaként ismerik, a Pacsirta, az Aranysárkány, a Néró, a véres költő című regényei viszont méltatlanul háttérbe szorultak, nyilván a gyönge, elavult fordítás következtében. Hiszen a francia olvasók érdeklődését éppen a halál témájával lehet felkelteni.
- A magyar irodalmat úgy lehet eladni az európai olvasóknak, ha azt kínáljuk nekik, ami felébreszti érdeklődésüket, nem pedig azt, amit mi tartunk fontosnak. Tudhatta ezt a fiatal Kosztolányi is, mert újságíróként párizsi útján nem a történelmi terek, épületek bűvölték el, hanem arról a döbbenetről ír, amelyet a Szajnából éppen kihúzott holttest láttán érzett. Nem véletlenül írja tehát később vallomásában, hogy szerinte a halál nélkül nincs irodalom - hangsúlyozta Tverdota György irodalomtörténész.
BÁNYAI János egyetemi tanár Tandori Dezső Kosztolányi-képéről tartott előadást.
- Tandori szerint, ha megszabadulunk műfaji előítéleteinktől, akkor Kosztolányi publicisztikájában a költőre bukkanunk - emelte ki tanulmányában az újvidéki esztéta. Mint mondta, Tandori az avuló kifejezéseket kifogásolja Kosztolányi költészetében. A Hajnali részegséget nagy magyar versnek, a közép-európai magába roskadás mozgásos szövegének tartja Tandori, és véleménye szerint mind a magyar irodalom, mind pedig a világirodalom legszebb verssorát Kosztolányi írta le.
SZAJBÉLY Mihály a könyv sorsáért aggódó Kosztolányiról szólva említette az író 1925-ben írott tárcáját, amelyben megemlíti, hogy a magyar olvasók körében az válik érdekessé, amit a tömegkommunikációs eszközök érdekessé tesznek. Az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, ODORICS Ferenc az Aranysárkány szerkezetének elemzését végezte el. BOTKA Ferenc irodalomtörténész pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Forum közös kiadásában megjelent Terefere című kötet kapcsán a tárcaíró Kosztolányi sokszínűségét mutatta be.
A HÓZSA Éva vezette tanácskozás összegzését Tverdota György végezte el. Kifejtette, hogy Kosztolányi költőnek és publicistának egyaránt polemikus volt. Nagy művei azonban nem polemikusak, a róla szóló szakirodalom viszont már igen. Évtizedeken keresztül vitatott író, aki azonban mégis klasszikusaink közé tartozik.
A tanácskozás délután a Kosztolányi gimnáziumban folytatódott, és egyben be is zárult a 13-ától tartó Kosztolányi Dezső Napok rendezvénysorozata. Az idén második alkalommal rendezték meg Teagőzben címmel azt a találkozót, amelyen kortárs írók mondták el kötődésüket Kosztolányihoz. Ezúttal Tolnai Ottó költő, Jánossy Lajos író, kritikus, Kőrösi Zoltán író és Kukorelly Endre költő beszélt azokról az élményekről, amelyeket Kosztolányi életművéből merítettek. A beszélgetést Mészáros Sándor vezette. Mint mondta, Kiss Ferenc tanulmánykötete óta nem jelent meg olyan könyv, amely komolyan foglalkozna Kosztolányi műveivel. A szervező gondos válogatását dicséri, hogy olyan írók kaptak meghívást, akik nélkül sohasem tudtuk volna meg, hogy Kosztolányi laza csávó volt, de azt sem, hogy egyikük Kosztolányi egykori lakása közelében él. De a beszélgetők szerint azt sem kell szégyellni, hogy Kosztolányi-kultusz vette kezdetét Szabadkán, hiszen Szabolcska Mihályról Tiszakécskén már jóval korább óta tartanak megemlékezéseket. Tanulságos volt Teagőzben hallgatni a szervező vendégíróit, mert megnyugtattak bennünket, egyikük sem merné ma megtenni, hogy az öngyilkosság előtt álló ember lelki problémájáról olyan közhelyszerűen írjon, mint Kosztolányi.
- Mert létezni csodálatos, nagyszerű dolog - kerülte el egyikük nagy ívben a közhelyeket.