1749-ben Kárász Miklós vásárolta meg a Királyi Kincstártól ezt a területet, melynek akkor Szent-Péter Puszta volt a neve. 1772-ben betelepítette Heves, Pest, Bács és Nógrád megyéből érkezett jobbágyokkal. Itt akkor három major létezett: a Szelevény-, a Rózsa- és a Pörös-major. A Rózsa-majorról elnevezve a települést egy időben Rózsaházának hívták. A falu nevének eredetéhez nagymértékben hozzájárult a vasútállomás. 1890 márciusában a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakaszon álló 113-as számú őrházat vasúti megállóvá nyilvánították, és Királyhalomnak nevezték el, mivel 1883 októberében Ferenc József király itt tartott pihenőt, amikor Szegedre látogatott. Az idők folyamán a települést Bácsszőlősnek is hívták, 2003 óta újra Királyhalomnak nevezik.

Lakosainak száma bizonyos becslések szerint 1800-ra tehető. Királyhalomra is jellemző az elvándorlás, a legszomorúbb azonban az, hogy főleg a családalapítás előtt álló fiatalok távoztak külföldre a jobb élet reményében. A 98%-ban magyarok lakta falu lakosságának többsége gyümölcstermesztéssel foglalkozik, de a településen működő néhány ipari tevékenységet folytató vállalatban is dolgoznak helyiek.

— A falu állandó munkaerőhiánnyal küszködik — mondta Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség közgyűlésének elnöke. — A földeken, gyümölcsösökben szinte állandóan szükség van munkaerőre. Azt hittem, hogy a Királyhalom—Ásotthalom-határátkelő megnyitása fellendíti a vendéglátóipart és a falusi turizmust. A helyi termelők kivonulnak ugyan az út mellé, és ott árulják portékájukat, de amire én vártam, a nagy dobás még nem jött el. Az adatok szerint a nyáron naponta 60 000 ember haladt át a falun. Erre kellene építeni: üzleteket, benzinkutakat, szálláshelyeket létrehozni. Az ásotthalmi és a domaszéki önkormányzattal is kiváló viszonyt ápolunk, az előbbi mindössze 10 km-re fekszik tőlünk. A két település közötti kapcsolatot még szorosabbra lehetne fűzni. Például mi előadást tartanánk nekik az almatermelésről, ők pedig nekünk a batátáról. Közös pályázatokon való részvétel is szóba jöhetne, de mi nem önkormányzat vagyunk, így a magyarországi települések Szabadka városával tudnának partnerségbe lépni. 

A folyamatos pénzhiány ellenére sor került előrelépésekre a településen. A közelmúltban a Rudi Čajevac utcára aszfalt került. A helyi közösség november végéig közmunkást alkalmazott, aki a falu zöldterületeit tartotta karban. Három különböző utcára, összesen 2 km hosszan, zúzott kő került. Az idén átadták a víztisztító épületét, így a víz arzénmennyisége 10 mikrogramm alá esett. 2015-ben is megszervezték a messze földön híres Szamárversenyt, mely az alma mellett Királyhalom legismertebb „terméke”. A különféle munkaakciókban, akárcsak a Szamárverseny előkészületeiben és lebonyolításában, példásan összefog a falu, s mindenki teszi a dolgát.

Nagy szükség van a vízhálózat kiépítésére az egész faluban, és az utcák aszfaltozása terén is lemaradás tapasztalható. E két beruházás található a prioritási lista élén, de a közmunkaprogram újbóli elindítása, az utak kövekkel való borítása, kerékpárút, gyalogjárdák kiépítése, játszótér létesítése, az egykori diszkó épületének felújítása, a régi iskola épületének helyreállítása mind-mind a tervek között szerepel. Folytatódik a háromnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, melyet a többnyelvű információs táblák követnek majd.

A kemény mag maradt

A kevés civil szervezet közül az egyik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, mely — többéves szünet után — 1993-ban alakult újjá. A tagok száma jelenleg ötven körül mozog, akik az irodalmi szakkörben, a Pitypang és a Venyige néptánccsoportban (egy kicsiket foglalkoztató harmadik csoport megalakulása is folyamatban van), a moderntánc-csoportban, a Vinea Regis gyerek-, a Parlandó felnőttkórusban és a kézművescsoportban fejthetik ki tevékenységüket.

— Szakosztályaink sok szép eredményt értek el az idén. A néptánccal van egy kis gondunk, hiszen a nagyok középiskolába kerültek, úgyhogy csak hétvégén lehet próbákat tartani. Oktatóink nagyon elfoglaltak, így az egyikükkel, Vas Endrével felkértük Szécsi Zsolt horgosi néptáncoktatót, vállalja el a csoportunkkal való munkát. A modern táncosok vannak a legtöbben, Varga Zsuzsanna vezetésével rengeteg érmet, serleget hoztak haza bel- és külföldről egyaránt. Mindkét kórusunk — Tolnay Ilona irányításával — sok elismerést szerzett, a kézművesek pedig Erdélyi Olíviával az élen nagyon sok lakost megmozgatnak, aminek köszönhetőn csodálatos alkotások születnek. Az irodalmi szakkör tagja, Sejdić Alex a huszonnyolc versenyző közül a második helyet szerezte meg a Himnusz és Szózat Szavalóversenyen. Műsorainkban a gyerekek nemcsak az egyesület, hanem a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola színeiben is szerepelnek. Az iskolával kiválóan együttműködünk, Szűcs Anna igazgatónő mindenben segíti a munkánkat. Ugyanez elmondható a nyugdíjasokról is — nyilatkozta Pécs Blanka, a Petőfi Sándor ME elnöke.

Az elvándorlás az egyesületet is érintette, de azok, akikre építkezni lehet, itthon maradtak. A betlehemezők hamarosan házról házra járva útra kelnek, majd az egyesület december 19-én, 16 órától irodalmi estet tart, melynek vendégei Dévavári Beszédes Valéria, Csík Mónika és Sándor Zoltán lesznek. A következő program már másnap 15 órakor kezdődik, ekkor a karácsonyi műsort fogják megrendezni a Faluházban. Az egyesületnek a 2016. évre több terve van. Újdonság, hogy március 12-én a gödöllői színház fog Királyhalomra látogatni.

A cserkészeszme megerősítése a fiatalokban

A királyhalmi 21. Sz. Szűcs Márton Cserkészcsapat az idén ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, és a Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet elnevezésű civil szervezet is Királyhalmom van bejegyezve. A körzet elnöke, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője és a kispiaci cserkészcsapat parancsnoka Kratz Krisztián.

A királyhalmi csapatban az aktív tagok száma huszonötre tehető, a cserkészettel tavaly foglalkozni kezdett fiatalokból az idén többen már vezetővé váltak. A huszadik évforduló alkalmából megszervezett ünnepséget — Szabadka város támogatásával — áprilisban tartották meg, majd részt vettek a szlovákiai Paláston Palócia végvárának utolsó cserkészbálján. A cserkészkörzet által szervezett és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott tábort Királyhalmon rendezték meg több mint ötven, köztük csólyospálosi cserkész részvételével. A cserkészek a budapesti Szent Jobb-körmeneten is jelen voltak, Gödöllőn pedig a cserkészutat járták be. Az évzáró tábortüzet szeptemberben tartották meg, nemrégiben pedig megrendezték a Cserkészmikulás elnevezésű ünnepséget.

— A fiatalokban igyekszünk megerősíteni a cserkészeszmét, a rendszeres munkát. Nagyon örülünk, hogy érdeklődnek a cserkészet iránt, és szép számban látogatják összejöveteleinket — mondta Kratz.

A cserkészek december 20-án Muzslyára látogatnak, ahol a betlehemi békeláng központi lángátadó ünnepségén vesznek majd részt, a lángot pedig a királyhalmi éjféli misén mindazoknak átadják, akik szeretnék, hogy a béke lángja saját otthonukban is melegítsen.

Szabó Attila felvételei

Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor