A muzsikus, festő és krónikás — Pekár Tibor hetvenéves
Tóth Imre
2013.12.11.
LXVIII. évf. 50. szám
A muzsikus, festő és krónikás — Pekár Tibor hetvenéves

Szabadka zenei élete a 19. század második felében címmel jelent meg Pekár Tibor hetedik könyve, melyet november 24-én mutattak be a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület székházában. A helyszínen Pekár Tibor festményeit és rajzait is kiállították.

Kis híján matematikatanár lett belőle, de végül a művészi pálya mellett döntött — derült ki Pekár Tiborról könyvének bemutatóján, melyen a kiadvány tartalmán kívül a művész gazdag életútjába is betekintést kapott a közönség. Pekár Tibor 1943. július 19-én jött a világra. „Tudni kell, hogy Lányi Ernő szintén július 19-én született, nem meglepő tehát a sok hasonlóság” — mondta bevezetőjében Miklenovics Aranka, a Lányi Ernő IME művészeti vezetője. Pekár Tibor hétévesen kezdett hegedülni tanulni Kovács Istvánnál Topolyán. Két évvel később már a helyi színház zenekarában muzsikált, majd a szabadkai Gimnáziumba iratkozott. Egyidejűleg Zeneiskolába is járt, ahol öt év alatt kellett tíz évet pótolnia, alsófokú zenei tanulmányait ugyanis magánúton végezte. Ezután Belgrádba került a Zeneakadémiára, közben pedig munkát kapott a hadsereg szimfonikus zenekarában, melynek közvetítő szerepe volt abban is, hogy Pekár Tibor 1972-ben feleségül vette a szintén hegedűművész Varga Lillát. Házasságukból három leányuk született, mindhárman több hangszeren is játszanak.

A Pekár házaspár 1973-ban költözött Szabadkára, amikor a Zeneiskolában megüresedett a hegedűtanári állás. A pedagógiai munka mellett mindketten folytatták a zenekari muzsikálást a Szabadkai Filharmóniában. A zenekar koncertmesterévé Pekár Tibort nevezték ki. Balázs Piri Istvánnal és Molnar Mirkóval vonósnégyest, később pedig kamarazenekart is alapított.

A Szabadkai Filharmónia 1983-ban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Ekkor vállalta a tanár úr a feladatot, hogy megírja a zenekar hőskorának történetét. A Létünk c. folyóirat ez idő tájt írt ki egy pályázatot, melyre Vajdaság zenei életével kapcsolatos írásokkal lehetett jelentkezni. Pekár Tibornak a pályázaton elért siker lendületet adott a további kutatómunkához, melynek gyümölcseként később számos könyv látott napvilágot: Szabadka zenei élete 1900—1918 (2002), A zenekari muzsikálás 200 éve Szabadkán (2005), 140 Godina Muzičke škole u Subotici (2007), A Szabadkai Filharmónia 100 éve (2009), 100 Godina Subotičke filharmonije — Mirko Gottesmann fordításában (2009), A szabadkai Dalegyesület története (2009) és a Szabadka zenei élete a 19. század második felében (2013).

Ezek a könyvek arról szólnak, hogy Szabadka egy igen szeretetre méltó város, de örökké ellenáll annak, hogy szeressék — mondta a bemutatón Dévavári Beszédes Valéria, az Életjel kiadó szerkesztője. Az Életjel igyekszik olyan könyveket megjelentetni, amelyek emlékeztetik a város lakóit arra, hogy miért érdemes Szabadkán élni, és miért szeretni való. A többi közt a zenei életéért is lehet szeretni. Pekár Tibor legújabb könyve azért is hihetetlenül érdekes, mert bemutatja az 1860 és az 1900 közötti korszakot, a polgári Szabadka kiépülésének periódusát. Egy város műveltségének fontos része a zenei élete — mondta a szerkesztő.

Akinek nincs múltja, annak nincs jelene és jövője sem. Ezért kell megismernünk annak a városnak a múltját, amelyben élünk — mondta a könyv recenzense, ft. Paskó Csaba, a Szabadkai Egyházmegye zenei igazgatója. Csalódottságának adott hangot amiatt, ahogyan a város zenészeihez viszonyul. Példaként hozta fel a Pro Musica kamarakórust. Az együttesnek korábban évi negyven fellépése volt. Az idén pedig — amikor fennállásának 45. évfordulóját ünnepli — egyetlen dinárt sem kapott. A filharmónia szintén ilyen mostoha helyzetben van. A könyvből is ez derül ki: a város zenei élete olyan, mint egy haldokló EKG-ja: egyszer fent van, egyszer lent — írja a recenzióban Paskó. A lelkészt Pekár Tibor munkássága inspirálta arra, hogy feldolgozza a város egyházzenei életét. — Nagyon izgalmas munkának ígérkezik, Szabadkán ugyanis korábban csendültek fel Mozart bizonyos miséi, mint Bécsben — mondta Paskó Csaba.

Pekár Tibort a rendezvényen Kern Sólya Mária, a vkt korábbi elnök asszonya és Mihályi Katalin, a Lányi Ernő IME elnöke is felköszöntötte.

A Szabadka zenei élete a 19. század második felében című könyv a Danilo Kiš könyvesboltban vásárolható meg.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..