* Október van, az iskolákban javában folyik a tanítás. Az előttünk álló hónapokban milyen tanügyi problémákkal kell szembenéznie a titkárságnak?

— Évek óta a legnagyobb gondunk a diáklétszám csökkenése, mely a magyar oktatást különösen érinti. Az idén is, néhány védhetetlen esetet kivéve, nagy erőfeszítésekkel, de sikerült elkerülnünk a magyar osztályok megszüntetését vagy összevonását. Továbbra is azon kell munkálkodnunk, hogy az oktatás minőségének emelésével vonzóbbá tegyük a magyar nyelven való tanulást. A titkárság külön figyelmet fordít pedagógusaink továbbképzésére, iskolaépületeink felújítására, a kisebbségi oktatást támogató projektumok pénzelésére, folyamatosan dolgozunk a hiányzó magyar tankönyvek, illetve kézikönyvek pótlásán, az iskolai versenyek tesztjeinek fordításán, és részt veszünk az oktatási intézményeink egyéb gondjainak orvoslásában is. Főleg a szórványban az anyanyelvápolás kérdése is gondot okoz, mert kevés tanuló választja ezt a tantárgyat. A megoldás a tantárgy státusának megváltoztatásában rejlik, melyen az MNT-vel együttműködve tevékenykedünk.

* Várható-e, hogy hamarosan megváltozik a szerb nyelv oktatási programja, és a diákok idegen nyelvként tanulják majd?

— Tény, hogy a szerb nyelv tanítása a magyar osztályokban nem megfelelő. Ennek egyik oka a program, mely nem veszi figyelembe a tanulók anyanyelvét, sem azt, hogy nem mindegyik tanuló bír ugyanolyan szintű előtudással. Az új tanterv kidolgozása folyamatban van, az elképzelések szerint a 2017/2018-as tanévben lesz bevezetve. Fontos a tantárgyat hordozó tanárok továbbképzése is, mert az új program csak akkor lehet eredményes, ha a tanárok addig megtanulják a korszerű és hatékony nyelvtanítási módszereket, melyek ehhez szükségesek. Az MNT felismerte ezt, és továbbképzési sorozatot szervezett, melyet a titkárságunk maximálisan támogat.

* A középiskolai oktatásban milyen változást hozhat a duális képzés?

— A duális képzés lényege a gyakorlati oktatás megerősítése és a vállalatok bevonása a képzésbe, ami által a tanulók olyan tudásra és szakmai gyakorlatra tesznek szert, amelyre valóban szükségük lesz az általában már előre ismert munkahelyük betöltéséhez, a konkrét feladatok elvégzéséhez. A cégek számára ez igen fontos, mert szakképzett munkaerőt kapnak, és nem kell hosszú ideig azzal bajlódniuk, hogy betanítsák a foglalkoztatottjaikat. Az oktatási minisztérium kísérleti projektumaként 2014 szeptemberétől már működik a duális képzés négy vajdasági szakközépiskolánkban: a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Középiskolában, a szávaszentdemeteri Nikola Tesla Műszaki Középiskolában, az újvidéki Mihajlo Pupin Elektrotechnikai Középiskolában, valamint a pecsincei (pećinci) Milenko Verkić Neša Műszaki Iskolában. Az Ivan Sarić Műszaki Középiskolában magyar nyelven is lehetőség van ilyen képzésre lakatos-hegesztő szakon.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzési forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért célunk, hogy a jövőben mind több szakközépiskolában és szakon be legyen vezetve, nemcsak kísérleti, hanem állandó, rendszerbeli elemként.

* A Tisza mentét lefedő szabadkai iskolaigazgatóság megalakulása milyen minőségi változást eredményezhet a magyar nyelvű oktatásban?

— A VMSZ és a haladó párt közötti koalíciós szerződés alapján a minisztériumhoz tartozó három vajdasági iskolaigazgatóságon kívül egy negyedik is megalakul: a jelenlegi újvidéki, nagybecskereki és zombori mellett létrejön a szabadkai, mely a Tisza mentét, tehát Magyarkanizsát, Zentát és Adát, valamint Szabadkát, Topolyát és Kishegyest fedi majd le. Mivel ez az a terület, ahol a legnagyobb számban él a vajdasági magyar lakosság, teljesen más sajátosságok jellemzik, és az oktatásban is egyedi nehézségekkel, kihívásokkal kell szembenéznünk. Elég, ha csak az előbb említett szerbnyelv-oktatás kérdésére gondolunk. Ezekkel a sajátosságokkal a zombori és a nagybecskereki iskolaigazgatóságok eddig nemigen foglalkoztak érdemben, és az intézményeinkkel gyakran mostohán bántak. A szabadkai iskolaigazgatóság létrejöttével nagyobb súlyt kapnak a magyar oktatás kérdései, ezáltal a felmerülő nehézségekre is könnyebben és gyorsabban lehet megoldást találni.

* Az egyetemi oktatás esetében jelenleg az egyik legfontosabb kérdés, hogy a tartományi oktatási titkárság tud-e valamit tenni azért, hogy az újvidéki jogi karon kialakult helyzet megnyugtatóan rendeződjön.

— Mint ismeretes, az Újvidéki Egyetem minden karán — kivéve a jogit — lehetőség van a magyar nyelvű felvételizésre. Támogatásunkkal a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) tavaly decemberben beperelte a jogi kart amiatt, hogy a tartományi parlament rendelkezésével ellentétben jár el, de a helyzet azóta sem oldódott meg. Az oktatási minisztérium az ügyben ugyan még nem változtatott a negatív álláspontján, de az új miniszterrel, Mladen Šarčevićtyel folytatott megbeszéléseink alapján van erre esély. Egyszersmind egy teljesen új megoldás is felmerült, hiszen az oktatási reform keretében, akár a jövő évtől, a középiskolai érettségi egyúttal egyetemi felvételivé is válik, vagyis az érettségin szerzett pontok alapján jutnak majd be a középiskolások a felsőoktatási szakokra. Ezzel, úgy tűnik, megoldódik a jogi karra való felvételizés gondja, hiszen mindenki azon a nyelven érettségizik, amelyen a középiskolai tanulmányait folytatta. Természetesen továbbra is támogatjuk a VaMaDiSz erőfeszítését, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bírósági per pozitív kimenetelű legyen, vagyis több fronton harcolunk, hogy végre megoldódjon a jogi kar körül kialakult helyzet.

* De hogy ne csak az oktatásról kérdezzem: milyen mértékben érvényesülnek Vajdaságban a kisebbségi jogok, például a hivatalos nyelv- és íráshasználat terén, illetve mekkora az eltérés az elmélet és a gyakorlat között?

— Célunk, hogy a törvény által garantált kisebbségi jogok a gyakorlatban is megvalósuljanak, ne csak papíron létezzenek. Ezen még sokat kell dolgoznunk. Ami a nyelvhasználatot illeti, azokban a községekben és településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya az összlakossághoz viszonyítva eléri a 15%-ot, a kisebbségi nyelv is hivatalos használatba kerül. Ez alapján a magyar nyelv 28 önkormányzatban és további 8 településen van hivatalos használatban. Az emberi erőforrások hiánya, a technikai és anyagi lehetőségek korlátozottsága azonban gyakran azt vonja maga után, hogy nem teljes mértékben valósulnak meg a törvény által szavatolt jogok. A titkárságunk anyagilag támogatja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, valamint a hivatalnokok nyelvtanítását. Viszont azt is kiemelném, hogy a részarányos foglalkoztatás kapcsán elért eredményünk szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy megvalósítsuk a magyar nyelv hivatalos használatát. 

* 2016 márciusában fogadták el a kisebbségi jogok megvalósításának akciótervét. Mivel közben választások voltak, és egy időre „leállt az élet”, talán még korai lenne arról beszélni, hogyan halad az akcióterv megvalósítása. Ezért inkább azt kérdezem, mely területeken várják az első eredményeket.

— Ez az akcióterv kimagaslóan fontos a szerbiai kisebbségek, így a magyar nemzeti kisebbség számára is, a fent említett részarányos foglalkoztatás pedig az egyik alappillére. A dokumentum részletes útmutatót ad, hogy mikor milyen intézkedéseket kell meghozni ahhoz, hogy a lakosság nemzeti összetétele a közalkalmazottak soraiban is tükröződjön. A kisebbségvédelmi cselekvési terv többéves futamidejű, így a valódi hatását csak 2018 után várhatjuk. Láthatjuk, hogy bizonyos határidőket nem tartottak be, de ez azzal indokolható, hogy a szerb kormány megalakulása elhúzódott, viszont pozitív példaként említhető, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács már megalakította azt a munkacsoportot, amely áttekinti, hogy milyen a bírók és az ügyészek nemzeti összetétele a bíróságon és az ügyészségeken, illetve hogyan lehet ezt összehangolni a lakosság nemzeti struktúrájával. A végső cél, hogy önkormányzati, tartományi és országos szinten a teljes közszférában megvalósuljon a részarányos foglalkoztatás.

A nyitóképen Nyilas Mihály (Szabó Attila felvétele)

Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia