A méhek egyedszáma az utóbbi évtizedekben óriási mértékben csökken, már a veszélyeztetett fajok listáján szerepelnek, annak ellenére, hogy ők a mérsékelt égöv legfontosabb beporzói. Csak hazai viszonylatban mintegy 700 méhfajt ismerünk, a világ vadméhfajszámát 20—22 000-re becsülik. A csökkenés oka elsősorban a területhasználat drasztikus megváltozása, az egyre intenzívebb emberi hatások, melyek csökkentik a méhek természetes élőhelyeit. Pedig milyen csodálatos munkát végeznek!

A méhek az államalkotó rovarok csoportjába tartoznak, egy családot egy anya, néhány ezer hímivarú here és idénytől függően 10—60 000 dolgozó méh alkot. A herék egyetlen feladata a méhanya megtermékenyítése. Ez a nagy pillanat csak néhányuknak sikerül, és az életüket kell feláldozniuk érte. A többi here sem jár sokkal jobban, mert amikor már nincs rájuk szükség (ősszel), a dolgozó méhek kiűzik őket a kaptárból, és éhen halnak.

Kép forrása:imkerei-kupsky.de

A dolgozó méhek alkotják a család gerincét. A családon belüli feladatokat testvériesen elosztják. Ahogy telik az idő, folyamatosan változik a feladatuk. A fiatal méhek tisztogatnak, majd dajkálják a fiasítást, lépet építenek, mézet érlelnek, őrködnek. Később, 19—21 napos korukban tájoló repülést végeznek a kaptáron kívül, majd vizet hordanak, nektárt, virágport és propoliszt gyűjtenek. Vannak felderítő méhek is, melyek az élelem forrását és új szálláshelyet keresnek. A felderítőút eredményéről méhtánc segítségével tájékoztatják társaikat. A dolgozó méhek jellemzői, „műszaki paraméterei” a következők: röptávolságuk 3—5 km, gyűjtési területük 400—500 m², egy kiröpülés alkalmával 2 km-t röpülnek, 300 virágot látogatnak meg és 35—40 mg nektárt visznek haza. Naponta átlagosan 10 fordulót tesznek meg, 5—7 órát dolgoznak. Egy kilogramm méz összegyűjtéséhez 40—80 000 fordulóra van szükség. Röpülési sebességük 10—30 km/óra.

A méhanya az egyedüli kifejlett nőivarú egyed a kaptárban, tápláléka a méhpempő, melyet a méhek nagyon kis mennyiségben állítanak elő. Párzás során az anya akár 20 herével is párosodhat, melyek ivarsejtjeit elraktározza, és egész életén keresztül ebből gazdálkodik. Egyedüli feladata a peték lerakása, mely a szezonban elérheti a napi 2000 petét. Élettartama 4-5 év, pusztulását a dolgozók már egy óra múlva megérzik, és lazul az összetartó erő. Ha minden jól alakul, hamarosan új anyát nevelnek, mely kikel, bepárzik, és folytatódik az élet tovább.

Kép forrása:radioantritt.hu

A méhek egy sor hasznos terméket állítanak elő, mely jótékony hatással van az emberi egészségre. Legjelentősebb a méz, de ugyanolyan fontos a propolisz, a viasz, a virágpor, a méhpempő, a méhméreg stb.

A digitalizációnak köszönhetően a méhészeti tennivalók hatékonysága mostanság igencsak megváltozott. A precíziós méhészet kutatási eredményei újabbnál újabb innovációs megoldásokat eredményeznek, melyek megkönnyítik a méhészek munkáját. Legfontosabbak a család fejlődését és a mézkinyerést elősegítő precíziós eszközök, mint a kaptárfigyelő.

A méhészetek távvezérlése azért fontos, mert egész idényben értékes információkkal szolgálnak, ami megkönnyíti számunkra a döntéshozatalt. Ez kihat a termelékenység javítására, költséghatékonyabbá teszi a termelést, optimalizálja a gazdaság méhészeti gyakorlatát, időt takarítunk meg, és csökkenthető a méhek elhullása. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem helyettesítheti a vizuális ellenőrzést, de lehetővé teszi az adatelemzést és az utólagos korrekciókat.

Kép forrása:agdaily.com

A kaptárfigyelő eszközei

Kaptárhőmérő, páratartalom-mérő: A normális fejlődés érdekében a méhek fészkük hőmérsékletét 32 °C és 35 °C között tartják. Túl magas hőmérséklet esetén a méhek szárnyuk csapkodásával vagy párolgási, hűtési technikákkal szellőztetik a forró levegőt. Ha a hőmérséklet túl alacsony, a méhek metabolikus hőt termelnek. A kaptár hőmérséklet-változása a következő forgatókönyvek egyikének jele: az anyaméh nem petézik; a méhkirálynő hiánya; felkészülés a rajzásra. A kaptárfigyelés lehetővé teszi a méhészek számára, hogy kövessék a kaptár változásait, így könnyen azonosíthatják az instabilitás állapotát. Az információ az intrahive eszközből közvetlenül okostelefonra, táblagépre vagy számítógépre üzen, egyszerű alkalmazás segítségével, mely lehetővé teszi a különféle berendezések összekapcsolását és az információk összehasonlítását.

Digitális távkaptármérleg: A sikeres méhészkedés igen fontos eszköze a megbízható kaptármérleg. Ennek hiányában a vándorméhész — kivéve, ha állandóan jelen van az összes telepítési helyen — csak megbecsülni tudja a mézelvétel és a költözés optimális időpontját, így jelentős bevételtől eshet el. Tulajdonságai: vízállóság, könnyű leolvashatóság, 200 kg-os méréshatár, kalibrálhatóság, pontosság és megbízhatóság, valamint GSM-alapú adatátvitel. A távkaptármérleg SMS-sel előzetesen beprogramozott időpontokban küldi az aktuális kaptársúlyt a méhésznek.

Kép forrása:Beehub.hu

Kaptárlokátor: A vezetékmentes szenzorrendszerrel a méhkaptárok kiválóan felügyelhetőek. Mivel a szenzorok rádiós technológiát használnak, igen egyszerű felszerelni a kaptárokat a megfelelő szenzorokkal. Nagyon nagy előnye a rádiós technológiának, hogy a mérési eredmények elküldése néhány tizedmásodpercig tart, tehát nincs folyamatos rádiósugárzás, mely hátrányosan hatna a méhek tájékozódóképességére. Az intelligens szenzorok a felügyeleti rendszerben állíthatóak be, hogy milyen sűrűn mérjenek, milyen időközönként küldjenek mért adatokat. 

Gyorsulásmérő: A segítségével azonnali riasztást kaphatunk, ha a kaptár megmozdul. Ennek nagy jelentősége van a kaptárok eltulajdonítása elleni védelemben. Mivel a szenzort a kaptárhoz rögzíthetjük, az már akkor is jelezni fog, ha megpróbálják leszerelni.

A precíziós újdonságok közé tartozik még a réti mikrofon, a zümmögődoboz és a termoszoláris kaptár.