home 2024. június 20., Rafael napja
Online előfizetés
A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg
Tóth Lívia
2022.08.25.
LXXVII. évf. 34. szám
A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg

A 2022. évi Királyi Napokat augusztus 12-e és 21-e között rendezték meg a magyar nemzet történelmi fővárosában, Székesfehérváron. Az eseménysorozatnak immár tizedik alkalommal része a koronázási szertartásjáték, melynek idei bemutatóját a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt a szervezők az utolsó pillanatban kénytelenek voltak elhalasztani. Megtartották viszont augusztus 18-án a sajtónyilvános főpróbát, melyen az önkormányzat és a Vörösmarty Színház meghívására határon túli újságírók is részt vettek.

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla, II. András, IV. Béla, IV. (Kun) László. Nyolc jeles történelmi személyiség, nyolc dráma, több száz szereplő és majdnem százezer néző — röviden így foglalhatnánk össze a koronázási szertartásjátékok történetét. 2021-ben rendhagyó darab került színre, egy visszatekintő játék, melyet az előző évek szövegkönyveiből állítottak össze, főszereplői pedig a Rákóczi Szövetség táborozó fiataljai voltak. 2013 óta — a pandémiás időszakot kivéve — a helyszín a nemzeti emlékhely fölé emelt színpad volt.


Részlet az előadásból

A tizedik koronázási szertartásjáték Az utolsó aranyágacska címmel III. András életét dolgozza fel. Az idei darabbal az Árpád-házi királyok történetével foglalkozó előadás-sorozat a végéhez ért, hiszen III. Andrással, az utolsó aranyágacskával kihalt a dinasztia.

A Magyar Királyság a XIII. század végére a belső viszályai miatt káoszba süllyedt, és kormányozhatatlanná vált. IV. (Kun) Lászlót bérgyilkosok megölik, és nincs utód a királyi családban. Önjelöltek persze akadnak szerte Európában, de az ország sorsáért aggódó főurak és Lodomér érsek másban látják a remény csillagát. Hazahívják Velencéből II. András halála után született fiának gyermekét. Andrásnak hívják őt is, mint a nagyapját. Nagy tervekkel érkezik, hiszen a lehetetlent kell megkísérelnie. Érvényesítenie kell a jog által szabályozott rendet egy olyan királyságban, amelyet tömören csak így jellemeznek: az ököljog országa. A koronázási szertartásba foglalt Árpád-házi királylegendák lezáró darabja tehát ennek a küldetésnek a megrázó és felemelő története, mottója pedig az összegzés, megőrzés, továbbadás. Az előadást hirdető plakáton egy, az országalmából kigyökerező fát láthatunk, mely a nemzet és az élet fája, és a történetet záró színpadképben is megjelenik.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere nyilatkozatában kiemelte, a mostani szertartásjáték valószínűleg az utolsó, melyet az eddigi szakrális helyszínen tartanak meg. Reméli, hogy az elmúlt években sikerült ráirányítani a figyelmet a nemzeti emlékhely hányattatott sorsára, vagyis arra, hogy a nemzet történelmi bölcsőjét nem lehet méltatlan állapotban hagyni. 

— A Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat másfél hetes történelmi, kulturális fesztivál. Célja, hogy megmutassuk Székesfehérvár jelentős és tartalmas történelmi múltját, azt, hogy mi erre büszkék vagyunk, valamint azt is, hogy ez egy szerethető, élhető, vendégszerető modern város. A programban megjelennek a különféle zenei műfajok, a néptáncfesztivál, a kiállítások, és néhány napra a középkor is a városba költözik, ahol az önkéntesek beöltözve várják az érdeklődőket különféle foglalkozásokkal. A koronázási szertartásjáték elsősorban azért különleges, mert ott történik meg, ahol valamikor a királykoronázások folytak, a koronázási templom helyén. A csúcspont mindig augusztus 20-a, Szent István ünnepe, hiszen Székesfehérvár, Esztergomon kívül, Szent István városa — hangsúlyozta a polgármester, majd röviden a tervekről is beszélt. — A koronázótemplomhoz kapcsolódóan, teljes egészében állami támogatásból, folyamatban van egy látógatóközpont kialakítása. Közeledik két nagyon jeles évforduló, Szent Imre és Szent István halálának 1000. évfordulója, 2031-ben, illetve 2038-ban, addigra talán a templom egyes részeinek a rekonstruálása is megtörténhet. Megújult az Aranybulla 1222. évi kihirdetési helyének a környéke, és van még néhány olyan történelmi épület, tér, amelynek a felújítása vagy megkezdődött, vagy az elképzelések között szerepel. Fontos, hogy ez a város nem csak a székesfehérváriaké, hiszen testvérvárosi kapcsolatot ápolunk Nagyváraddal, Gyergyószentmiklóssal, Gyulafehérvárral, Csíkszeredával, Pozsonnyal, és éppen most alakulóban van Szabadka városával. A Rákóczi Szövetség és Székesfehérvár Önkormányzata az idén ötödik alkalommal szervezte meg a Kárpát-medencei Színjátszó Tábort, melynek keretében határon túli magyar iskolákból érkező diákokat látunk vendégül, akik a koronázási szertartásjátékban is szerepet kaptak.


Dr. Cser-Palkovics András

Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a produkció forgatókönyvírója és rendezője hangsúlyozta, az idei az elköszönés éve.

— Búcsút mondunk az Árpád-háznak, hiszen tíz éve az Árpád-házi uralkodók koronázási szertartásába ágyazottan az ő élettörténetüket mutatjuk meg a közönségnek, miközben arra is kísérletet teszünk, hogy a hajdani Nagyboldogasszony-bazilika vízióját újraélesszük az emberekben. Az idén valószínűleg búcsút veszünk ettől a helytől. Boldogságot és hálát érzek a lehetőségért, hogy ez az évtizedes munka megvalósulhatott. Ehhez természetesen kellett a város támogatása, mert nélküle nem jöhetett volna létre. Képzeletben, egy-egy színházi előadás erejéig, ez a hajdani, lenyűgöző szakrális központ néhány óra erejéig és néhány ezer ember lelkében valamilyen szempontból felépült. Egyetlen évben sem történt meg azonban ilyen méretekben, mint az idén. Most például a díszlet két tornya autentikus helyen van, pontosan az egykori tornyoknak az alapköveire épült. Ez az előadás egy közös ajándék mindazok számára, akiknek fontos, hogy ez az ország történelmi bölcsője, amögött pedig, hogy miért fontos az Árpád-ház, mélységes hit és meggyőződés van.


Szikora János

A látványos bemutató, melyet egyelőre csak a sajtónyilvános főpróba több száz főt számláló közönsége láthatott, grandiózus színpadon, különleges műszaki megoldások alkalmazásával, hatalmas, 120 személyes szereplőgárdával valósul meg. A főbb szerepeket Sarádi Zsolt (III. András), Varga Lili (Boldog Erzsébet), Mihályi Győző (Lodomér érsek), Egyed Attila (Kőszegi Iván), Varga Gabriella (III. András anyja) és mások alakítják. A koronázási szertartásjáték új időpontjai: augusztus 26-a, 27-e és 28-a.

A határon túli újságírók csoportja a szervezőknek köszönhetően városnéző túrán vett részt, melynek során jártunk az Aranybulla kibocsátásának nemrégiben felújított helyszínén, valamint megtekintettük a Királyok és Szentek — Az Árpádok kora című kiállítást is a Szent István Király Múzeumban.

A címben kiemelt koronázásiesküszöveg-részlet pedig a mai kor emberének is követendő példaként szolgálhat: a leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg.  

Fényképezte: Barát István

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..