A lengyelek következetesen védik szuverenitásukat
Talpai Lóránt
2021.11.19.
LXXVI. évf. 46. szám
A lengyelek következetesen védik szuverenitásukat

Lengyelország és az Európai Unió között meglehetősen viharos a viszony manapság. Az EU illegitimnek tartja a lengyel alkotmánybíróságot, és különféle jogállami visszásságokkal vádolja a kormányt. Mindezt pedig csak tetézi a Fehéroroszországból érkező menekültáradat. Ezek a fejlemények akár a magyar kormány és Brüsszel viszonyára is emlékeztethetnek mindenkit. Vajon a lengyel társadalom hogyan ítéli meg mindezt? Erről dr. Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas, magyar irodalomtörténészt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát kérdeztem.

* A lengyel alkotmánybíróság nemrég úgy döntött, hogy a lengyel jognak elsőbbsége van az európai uniós joggal szemben, és alkotmányellenesnek ítélte az uniós alapszerződés egyes pontjait. Válaszul az Európai Parlament illegitimnek ítélte a lengyel alkotmánybíróságot. Mi vezetett a lengyel alkotmány döntéséhez?

— Nem vagyok jogász, így csupán annyit mondhatok, meglehetősen bonyolult kérdés az uniós szerződések és a nemzeti jog kapcsolata. Hogy melyik esetben melyiknek van elsőbbsége, csupán alapos vizsgálat derítheti ki. Ilyen nézeteltérés és hosszas magyarázat nem csak Lengyelország esetében történt eddig tudomásom szerint. Mindenesetre arcátlanságnak tartom, hogy az Európai Parlament egyszerűen illegitimnek ítélte a lengyel alkotmánybíróságot. Ez az ország függetlenségének a semmibevétele. Különösen durva gesztusnak látszik ezekben a napokban, amikor a lengyel határon, nem először a történelemben, Európát védik. Szeptember eleje óta rendkívüli állapotot kellett bevezetni. Napok óta meglehetősen feszült ott a helyzet, a belorusz oldalon migránsok ezrei, nagy többségük fiatal férfi, fákat döntenek alkalmas szerszámokkal, és rongálják a határkerítést. Mögöttük az erdőben jól láthatóan belorusz határőrök. Lukasenka elnök provokációja ez, hiszen a Közel-Keletről szervezetten folyik légi úton a migránsok eljuttatása Minszkbe. A cél Lengyelország és Litvánia stabilitásának a gyöngítése. Sajátos hibrid háború ez, ahogy lengyel — kormánypárti és ellenzéki — elemzők mondják. A napokban Varsóban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyanezt állította a Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón. Kérdés viszont, hogy tudja-e, fogja-e támogatni az Európai Unió a lengyel és a litván határvédelem költségeit. Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Platform elnöke nyílt levelet intézett az unió vezetőihez, hogy minden lehetséges eszközzel igyekezzenek nyomást gyakorolni Lukasenka elnökre.


Dr. Kiss Gy. Csaba (fotó: Ficsor Márton, MTI)

* Egyes elemzők szerint ha tovább folytatódik az EU és Lengyelország közötti feszült viszony, az Nagy-Britannia után Lengyelország kilépéséhez vezethet. Elképzelhető a Brexit után a Polexit?

— Semmiképp. A lengyel lakosság túlnyomó többsége (lehet akár 80-90%) az európai uniós tagság mellett van. Ahogy a politikusok is, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt. Más kérdés, hogy a lengyelek következetesen védik szuverenitásukat. Az uniónak, főleg Németországnak szintén szüksége van Lengyelországra, elsősorban a gazdasági kapcsolatokat tekintve. Saját meggyőződésem szerint az erősödő Közép-Európa helye az Európai Unióban van, nem egy tekintetben a kontinens jövője szempontjából is fontos ez. Ami nehézzé teszi az együttműködést, hogy a nyugati világ politikai és kulturális központjaiban kevés a megértés a mi régiónk iránt.

* Milyen jelenleg a lengyel belpolitikai térkép? Mekkora támogatottsága van a kormánynak és az ellenzéknek?

— Egy november 5-ei közvélemény-kutatás szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Párt most 32,6%-ot, az ellenzék fő ereje, a Polgári Platform pedig 21,6 %-ot szerezne. Rajtuk kívül a Baloldal, a Parasztpárt és a Feljövő Lengyelország 2050 nevű párt kerülne be a parlamentbe. Jelentős a különbség a magyarországi helyzethez képest, hiszen az ellenzéknek számottevő a súlya, az ország 2015 előtt is sikeresnek számított, amikor a Polgári Platform volt kormányon.

* Az utóbbi évek során a lengyel termelékenység fokozatosan felzárkózott az EU-átlaghoz. Az ország elégedett lehet az utóbbi évek gazdasági növekedésével, de a lakosság is így ítéli meg a helyzetet? Milyen gazdasági kilátásai vannak az Európai Unió egyik legnagyobb tagállamának?

— Harminc-harminckét évvel ezelőttre visszatekintve azt lehet mondani, hogy az egykori szovjet befolyási övezetből a legjobb eredményt a lengyelek érték el. Ennek számos oka van. Például az, hogy 1956 után náluk megmaradt a paraszti földtulajdon és az egyéni gazdálkodás. És nem utolsósorban a lengyel vállalkozási készség. Az ország valóban elégedett lehet a gazdasági eredményekkel, amihez nagy lendületet adott a kisvállalatok dinamizmusa és széles hálózata. Más kérdés, hogy hozzánk hasonlóan a lengyelek is szeretnek néha panaszkodni. De büszkék arra, hogy ők személy szerint is részt vettek a kommunista rendszer megdöntésében. A történeti tudatuk is ott van a sikerek mögött. Területét és lakosságának számát tekintve Lengyelországot Spanyolországgal szokták összehasonlítani. A gazdasági mutatók alapján a lengyelek nem egy területen érték el a spanyol színvonalat. A kilátások biztatóak. A külföldre távozott vendégmunkások egy része fokozatosan hazatelepül.

* Magyarország és Lengyelország köztudomásúan remek politikai viszonyt ápol. A két állam részben hasonló küzdelmet folytat az Európai Unióval. Egyes nyugati vélemények szerint Magyarország és Lengyelország provokálja az EU-t. Úgy tűnik, hogy Európa nyugati fele továbbra sem érti a keleti térség országait. Mindez csupán az eltérő történelmi háttér miatt van így, vagy ez a globális és a nemzetállami érdekek összecsapása?

— Régi hagyomány, geopolitikai szempontból is összetartozunk. Nem gondolom, hogy küzdelmet vívunk az Európai Unióval. Bizonyos tekintetben inkább a brüsszeli adminisztráció egy részével. Azt a törekvést mind Lengyelország, mind Magyarország ellenzi, hogy az unió föderatív szerkezetűvé váljon. Mindannyiunknak nagy lehetőség az áru és a tőke szabad forgalma, a határok lebontása, a gazdasági együttműködés. Való igaz, hogy a kontinens nyugati felén nem értenek bennünket, mindmáig valamiféle fölényérzettel tekintenek ránk. Más a közelmúltunk emlékezete, ők emelkedő jólétben éltek, amikor mi a hol keményebb, hol enyhébb kommunista zsarnokság alatt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..