A Facebook nem boldogít

Egy vadonatúj dán kutatás szerint a Facebook és általánosságban a közösségi média igencsak rossz hatással van a hangulatunkra. A koppenhágai Happiness Research Institution több mint ezer dán önkéntessel végzett kísérletet a Facebookkal kapcsolatban. A kutatás vezetői azt mérték meg, hogy miként különbözik azok hangulata, akik nem látogatták a legnagyobb közösségi oldalt azokétól, akik mindennap használták. A Facebook-mentes csoport, avagy a közösségi médiát hanyagolók sokkal kevésbé érezték magányosnak magukat, sokkal lelkesebbek voltak, és könnyebben hoztak döntéseket. Az általános jobb közérzetük annak volt köszönhető, hogy több időt töltöttek személyesen a családjukkal, a barátaikkal, és azt mondták, könnyebb volt koncentrálniuk egy-egy napi feladat megoldására. „A Facebookon az emberek az életük szebbik oldalát mutatják meg, általában a negatívumok nélkül, ehhez nehéz egy olyan életet mérni, amelyben akadnak rossz napok. Ahelyett, hogy arra figyelnénk, nekünk mire van szükségünk, arra fókuszálunk, hogy másoknak mennyi mindenük van” — írják a tanulmányban a szerzők.

Az öregedést lassító molekula

Az amerikai Salk Intézet kutatói egy olyan kísérleti gyógyszerre találtak rá, amellyel harcba szállhatnak az Alzheimer-kórral. A Salk csapata egy korábbi fejlesztést, a J147 jelű gyógyszer-kezdeményezést emelte újabb szintre. A kutatók bizonyították, hogy az orvosság működőképes az egerek esetében. A J147-tel kezelt rágcsálók emlékezési és észlelési képességei javultak, agyi érrendszerük egészségesebb lett, élettani funkcióik is fejlődtek. „Kezdetben az volt az ösztönző, hogy a gyógyszert egy újszerű állatmodellen tesztelhetjük, mely 99 százalékban megegyezett az alzheimeres esetekkel. De nem gondoltuk, hogy ezeket az öregedésgátló hatásokat fogjuk tapasztalni. A J147 megfiatalította az idős egereket, amit számos fiziológiai paraméter alátámaszt” — jelentette ki Antonio Currais, a Salk Celluláris Neurobiológiai Laboratóriumának munkatársa.

Földgáz helyett megújuló energiát

A szakértők egyre inkább szorgalmazzák a különféle megújuló energiaforrások alkalmazását a fűtés területén. A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága is azok közé a társaságok közé tartozik, amelyek azt javasolják, hogy a földgáz helyett hamarosan földhőt, biomasszát vagy napenergiát használjunk. A közös szakmai állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a megújuló energiával való fűtés nemcsak a környezetet kíméli, hanem a gazdaságot is jelentősen fellendítheti. A javasolt program végrehajtásával 150 000 új munkahely létesülhet — a GDP fenntartható, 1,2—3 százalékos évi növekedését eredményezve. A térség, azon belül is Magyarország adottságai egyébként jók ahhoz, hogy helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, és az épületeket környezetbarátabb módon, sőt olcsóbban is lehessen fűteni.

Űrhajósokat toboroz a NASA

Az amerikai űrhivatal a következő évtizedre készülve újoncokat toboroz az újabb küldetéseihez. A jelentkezés azonban meglehetősen hosszú folyamat, hiszen a sikeres próbálkozókra egy kétéves, intenzív program is vár. Ők csak ezután csatlakozhatnak a meglévő, jelenleg 47 főt számláló csapathoz. Jelentkezőkben persze nincs hiány, tavaly több mint 6000-en érdeklődtek, de közülük mindössze nyolcan feleltek meg a szigorú követelményeknek. Az idén decemberben induló program keretében 8—14 további szerencsés követheti majd őket. Az eredményhirdetésre 2017 júniusában kerül sor. A jelentkezők egyébként olyan amerikai állampolgárok lehetnek, akiknek van felsőfokú végzettségük, legalább hároméves, tudományos területen szerzett tapasztalatuk, illetve 1000 órányi repülési idejük.