A közösségek megerősítése

A közösségek megerősítése

Zenta község képviselő-testületének díszülésén részt vett a magyar kormány részéről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese.

A rangos vendég nemcsak az ünnepségen mondott beszédében méltatta az 1697. évi zentai csata jelentőségét és üzenetét, hanem a vele készült beszélgetésben is kitért az egykori és mai összefogás fontosságára.

* Beszédében a zentai csata jelentőségét taglalta, kiemelve, Zenta a közép-európai összefogás évszázados szimbóluma. Ön miben látja ennek a jeles történelmi eseménynek az üzenetét a ma embere számára? 

— A zentai csata a kereszténység védelmének fontos szimbóluma, valamint megteremtette egy felívelő korszak elindulásának lehetőségét ebben a térségben. Ezt azért hangsúlyozom, mert most is egy gyarapodó időszakban vagyunk, és a magyar kormány büszke arra, hogy részt vehet ebben az építkezésben. Az sem mellékes körülmény, hogy az elmúlt időszakban Magyarország és Szerbia szorosabbra fűzte az együttműködését, politikai, gazdasági és kulturális értelemben is. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy ez jó döntésnek bizonyult, hiszen a két ország érdekelt egymás sikerében.

A mögöttünk hagyott évszázadokban a világnak ezen a szegletén különféle történelmi sérelmek, tragikus események sorakoztak, s az egyre erősödő közép-európai együttműködés azért is ilyen értékes, mert sikerült ezeket meghaladni. A térség országai rájöttek arra, nagyon sok minden van, ami összeköti őket, és közösen eredményesebben léphetnek fel a brüsszeli színtéren is. Ennek már látjuk a konkrét eredményeit, például abban, hogy kik lesznek, kik lehetnek az Európai Unió vezetői az előttünk álló években. Szerbia jövőbeli csatlakozásával ez a folyamat tovább erősödhet. A napi politikai, gazdasági megfontolásokon túl van még egy dolog, mely az együttműködést erősíti. A Közép-Európában élő népek jól tudják, a történelem azoknak sem hagy nyugtot, akik egyébként úgy gondolják, hogy megérdemelnék. Időről időre itt kopogtat az ajtón, most éppen egy nagy népvándorlás formájában. Az Európát érintő legnagyobb kihívás azonban nem kívülről, hanem belülről érkezik a kulturális önfeladással. Nem lehet tartósan fenntartani a gazdasági teljesítményünket vagy éppen a biztonságunkat, ha közben feladjuk a kulturális gyökereinket. Ez még egy dolog, melyben Szerbia és Magyarország egyetérthet.


Herédi Krisztián felvétele

* Hogyan értékeli a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit? 

— Szimbolikus jelentősége van, hogy egy vajdasági magyar család vehette át az 1 milliomodik állampolgárságot. Felemelő pillanat volt, mert 2004. december 5-e estéjén kevesen gondoltuk volna, hogy ez bekövetkezik. Magyarország gazdasága ma van olyan erős, hogy támogassa a külhoni magyar közösségeket, így a vajdasági magyarokat is. Ez az összeg jelenleg több mint tízszer akkora, mint 2010-ben, a nemzeti kormányzás kezdetén. Zentán is több példáját látjuk a megvalósult fejlesztéseknek, beruházásoknak, gondoljunk csak a Kis Szent Teréz-templomra vagy a gimnázium új épületszárnyára. A vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében pedig több mint 10 000 sikeres pályázat érkezett be. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vannak elképzelések, van jövőbe vetett hit, hiszen 10 000 pályázat egyben 10 000 elképzelés is arra vonatkozóan, hogy miként lehetne gazdasági értelemben is előrelépni. 2019-ben, a külhoni magyar gyermekek évében 6600 babacsomagot kapnak a családok a Kárpát-medencében. Emellett az anyaország az egész Kárpát-medencében figyelmet fordít a magyar oktatási intézményekre, az óvodától a felsőoktatásig. Mindez azt üzeni, érdemes a szülőföldön maradni, és gyermeket vállalni. 

* A már említett kulturális identitás feladása ellen milyen eszközökkel lehet harcba szállni?

— Először is a közösségek megerősítésével, ami vonatkozhat a — szó eredeti értelmében vett — civilekre és az egyházra egyaránt. A kommunizmus évtizedekig gyengítette ezeket a közösségeket, de mára ismét számottevő erőt jelentenek nemcsak az anyaországban, hanem Vajdaságban is. Európában a kontinens jövőjét illetően ma több elképzelés verseng egymással. Mi a kereszténydemokrata gondolkodást képviseljük, mely kiemelt szerepet tulajdonít a családpolitikának. Elengedhetetlennek tartjuk a családok megerősítését és támogatását. A döntés, hogy ki mikor alapít családot és vállal gyermeket, természetesen teljesen személyes, és csak két emberre tartozik, de a kormány azt szeretné, hogy a családok minden támogatást megkapjanak. Az anyasági támogatás és a babakötvény 2018 óta elérhető a külhoni magyarok számára, a vajdasági gazdaságfejlesztési program pedig a beruházások megvalósítása mellett a családok otthonteremtését is segíti. Csakis ilyen módon, a közösségek és a családok támogatásával tudjuk eredményesen felvenni a harcot a kulturális önfeladás jelentette kihívások ellen. 

* 2020, a trianoni békediktátum 100. évfordulója egyúttal a nemzeti összetartozás éve is lesz, ami szintén hatalmas üzenettel bír a külhoni magyar közösségek számára.

— Minden keserűség, fájó történelmi emlék, hányattatás és méltánytalanság ellenére erőt meríthetünk abból, hogy a nemzet egyre magabiztosabban tekinthet a jövőbe. Megvívtuk a csatáinkat, túléltünk, és minden ellenkező szándék ellenére erősebben kerültünk ki az elmúlt száz évből, mint sokan gondolták volna. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lehetnek nagy küzdelmeink, de minden képességünk, hitünk és forrásunk megvan ahhoz, hogy ezeknek a győztesei legyünk. Mi ugyanis azt szeretnénk, hogy a magyarság tartósan a történelem nyertesei között találja magát.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A közösségek megerősítése
Interjú
Facebook

Támogatóink