Budapest, Belváros /Kecskeméti utca/ — 2023. április 11.

Városjáró, -néző és -látó barangolásaink során alapkövetelmény a megkapott helyszíneken lévő tájékoztató táblák szövegének befotózása, körültekintő elspájzolása. Aztán idővel összeállnak a képkockák.

„Már a tatárjárás előtt városfal vehette körbe Pestet, aminek a nyomvonala a Városház utca – Ferenciek tere – Károlyi utca – Reáltanoda utca – Irányi utca vonalon futott végig. Az 1241-1242-es pusztítás után Pest csak a 15. századra erősödött meg ismét és vált szabad királyi várossá. A 15. század utolsó negyedében épült újabb városfal az egész történeti Belvárost határolta. Ennek hossza megközelítőleg 3 km volt, a város területe 23-ról 55 hektárra nőtt. Az erődítés ívesen vette körbe a várost, a Dunától indult és végződött, a Deák Ferenc utca és Kiskörút vonalában (Károly körút – Múzeum körút – Kálvin tér – Vámház körút – Fővám tér). A fal maradványai egyes Múzeum körúti házak udvarán, valamint a Bástya utcában ma is láthatók.”

A belvárosi Bástya utcába érkezve egyébként egy falra erősített kőtáblát is fellelhetünk (állíttatott annak idején „a hadimuzeum kezdésére”), az alábbi időtálló felvésettel, s korabeli helyesírással:

„A régi pesti városfalhoz tartozott PÁLOSBÁSTYÁNAK egyik részlete, mely az 1738 után megkezdett megbontásból szerencsésen megmenekedett. E ház hátsó tüzfalául szolgál. Még láthato rajta a mellvédő, gyilokjáró* és több lövőrése.”

*A gyilokjáró a középkori várépítészetben a védőfalak koronáján végigfutó folyosó vagy egymástól lépcsőkkel eltagolt folyosórendszer volt, amelyen ostrom idején a vár védői közlekedtek, és biztosították a vár védelmét.

A pesti városfal faragott, tört köves mészkövekből készült, melyet lazább szerkezetű habarccsal raktak fel. Egyes szakaszain lőréses pártázat futott. A pártázat mögött fából készült, fedett folyosót ácsoltak, melyre létrán vagy a városfal belső oldalára épített keskeny kőlépcsőkön lehetett feljutni. A fal első formájában vegyesen tartalmazott négyszögű és kerek tornyokat, bástyákat. A kaputornyok négyszögletűek voltak, elővédmű nélkül. Az egész várost vizesárok övezte. A városfalnak három kapuja volt: a Váci utca végén a Bécsi, a mai Astoriánál a Hatvani, a mai Kálvin téren a Ceglédi (Kecskeméti) kapu. A török foglalás után (1541) a kapuk előtt külső védműveket, rondellákat alakítottak ki. A visszafoglalás után (1686) a városfalak még viszonylag épek maradtak, bár katonai funkciójukat teljesen elvesztették. A falakat végül az 1780-as évek végén kezdték elbontani vagy beépíteni, mivel akadályozták a közlekedést. Napjainkban a hozzávetőlegesen 8,5 méter magas, továbbá 2 méter vastag összefüggő — Mátyás király uralkodásának idején emelt — pesti városfal a legnagyobb hosszúságban, csaknem félszáz méter hosszan, a belvárosi Bástya parkban található.

E régészeti bemutatópark egyúttal modern pihenőpark is. Minden korosztálynak. Sportpályával, játszótérrel, sokszínű (gyep és talajtakaró cserjék, illetve lombos fák együttese) zöldfelülettel. A Bástya park területe amellett, hogy a budapesti UNESCO világörökségi védőövezetének a része, teljes kiterjedésében kiemelt régészeti lelőhely, melynek régészeti feltárása egyes szakaszokon részben megtörtént.

Helyszíni fotóink 2023. április 30-án készültek.